Népszavazás lehet a kötelező kamarai tagdíj eltörléséről

Sikerrel átverekedte magát az összes jogi buktatón a Jobbik-Konzervatívok népszavazási kezdeményezése, amelynek célja, hogy eltöröljék az 5 ezer forintos iparkamarai hozzájárulást. Miután decemberben az Alkotmánybíróság is megadta a zöld lámpát, január 22-től kezdve már bármikor felvehetnék az íveket, és elkezdhetnék gyűjteni az aláírásokat.

A népszavazást kezdeményező Lukács László György, Jobbik-frakcióvezető azonban arról beszélt a párt pénteki sajtótájékoztatóján, hogy a következő hetek még az előkészületekről szólnak, és csak február közepén indul az aláírásgyűjtés. Szeretnék addig a lehető legszélesebb támogatói kört megszólítani, hogy civilekkel, vállalkozásokkal, szakmai szervezetekkel közösen lépjenek fel.

Az év elején 1200 levelet küldött ki a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezetője a vállalkozókat képviselő egyesületeknek, szakmai, illetve érdekképviseleti szervezeteknek, kamaráknak és hegyközségeknek. Lukács arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy „szép számban és támogatólag” érkeztek visszajelzések, sokan támogatják „a bosszantó és felesleges kamarai tagdíj” eltörlését. A népszavazási kérdés egészen pontosan így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy ne kelljen a gazdasági kamarai közfeladatok ellátásához kötelezően kamarai hozzájárulást fizetni?”

Lukács elindította a stop5000.hu weboldalt is, ahol az aktivisták és aláírni szándékozók jelentkezését várja. Arra biztatott mindenkit a sajtótájékoztatón, hogy pártpolitikától függetlenül, szimplán az ügyet szem előtt tartva csatlakozzanak a kezdeményezéshez. Március elejétől köztéri pultozást és aláírásgyűjtést is terveznek.

Január 22-től kezdve 120 nap áll Jobbik rendelkezésére. A jogszabályok szerint azonban április 20-án, az európai parlamenti és önkormányzati választás előtti kampányidőszakban fel kell függeszteni az aláírásgyűjtést, és csak a június 9-i választás után folytathatják azt.

Ha június végéig 200 ezer aláírást össze tudnak gyűjteni Lukácsék, az Országgyűlésnek kötelező lesz népszavazást kiírnia a kérdésben.

Ha csak 100 ezer aláírás jön össze a határidőre, a parlament fideszes többsége szabadon dönthet a népszavazás elrendeléséről.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke arról beszélt az ATV-ben csütörtökön, hogy szerinte Lukácsék népszavazási kezdeményezése csak politikai haszonszerzés céljából indult. „Nem nagyon hiszem, hogy ez mint népszavazás egyáltalán működőképes lesz, vagy megállja a helyét” – fogalmazott Parragh. Gazdaságszervezés nélkül nem lehetünk szerinte sikeresek, és szomorúnak tartja, hogy ezt egy párt vagy képviselő megkérdőjelezi.

„Ha valaki nem tud egy év alatt ötezer forintot kifizetni, akkor ne menjen vállalkozni”

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) augusztusban engedte át a Lukács népszavazási kérdését. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a Kúrián támadta meg a döntést. Indítványukban azzal érveltek többek között, hogy ha eltörölnék a kötelező tagdíjat, a kamara törvényben rögzített közfeladatait az állami költségvetésből kellene finanszírozni. Márpedig ez évente több mint 5 milliárd forint terhet jelentene a központi költségvetésnek. Az iparkamara szerint ráadásul az Alaptörvény alapján költségvetést érintő kérdésben nem szabad népszavazást kiírni.

„Szomorú vagyok, hogy a politika színterére kerül a kamara”

– fogalmazott Parragh László a Hír TV-ben az NVB augusztusi döntése után. Az iparkamara elnöke arról beszélt akkor, hogy a sokszor irigyelt osztrák és német gazdaságban is kötelező kamarai tagság volt, és tényszerűen nem igaz szerinte, hogy ne kapnának semmit a vállalkozások a kamarától.

A Kúria elutasította a felülvizsgálati kérelmet, ám Parragh Lászlóék az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak, és azt kérték, hogy semmisítsék meg a Kúria – szerintük Alaptörvény-ellenes – végzését. December 21-én az AB is elutasította az MKIK alkotmányjogi panaszát, így további jogorvoslatra már nem volt lehetőségük.

Az Alkotmánybíróság egyetértett a Kúriával abban, hogy a népszavazásra szánt kérdésből még nem következik az, hogy a kamara feladatait az államnak kellene átvennie. Az MKIK-nak ugyanis a kamarai hozzájárulás és a költségvetési támogatás mellett más bevételi forrásai is vannak, amelyekből a rábízott közfeladatait elláthatja. A bíróság azt is kimondta, hogy a jobbikos népszavazási kérdés nem tartalmazza a költségvetési törvény módosítását, és nem kívánja, hogy a választók meghatározzanak jövőbeli költségvetési törvényben szereplő kiadásokat, így nem ellentétes az Alaptörvénnyel.

Az évente befizetett 5 ezer forintos kamarai tagdíj eltörlése az elmúlt években már többször is felmerült. Amikor a koronavírus-járvány alatt mások mellett Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere is azt kérte 2021-ben, hogy az iparkamara törölje el a kötelező hozzájárulást, Parragh László éles szavakkal kelt ki.

„Ha valaki nem tud egy év alatt ötezer forintot kifizetni, akkor ne menjen vállalkozni”

– mondta az MKIK elnöke az ATV-nek, később azonban elnézést kért, ha valakit megbántott a nyilatkozatával. Nem sokkal ezután a Hvg.hu közérdekű adatigényléséből derült ki, hogy a kamarai hozzájárulásokat Parraghék többek között São Pauló-i repülőjegyekre, milliós infografikákra, kormányközeli cégek szerződtetésére és a felcsúti gimnázium támogatására költötték, a szerződések teljes listáját itt lehet megtekinteni.

Amikor Lukács a parlamentben azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy tisztességesnek tartja-e, hogy Parragh László 236 millió forintos chatbotra és drága székházra költi a kamara pénzét, a miniszterelnök úgy reagált: erről „kizárólag a kamara demokratikusan megválasztott testületei tudnak véleményt mondani”. A miniszterelnök ugyanakkor egyértelműen kiállt amellett, hogy szükség van a kamarára, mint ahogy a kötelező kamarai tagdíjat is támogatja. „Ha nem lenne a kamara és a kötelező tagság, akkor a kamara nem lenne képes azt a segítséget megadni a magyar vállalkozóknak, amit a magyar kormányon keresztül ma meg tud adni” – fogalmazott Orbán, és azt is hozzátette: a kormány nem utasíthatja arra a kamarát, hogy szedjen-e tagdíjat, és azt mire használja fel.

A népszavazás intézményének kiüresítését nemrég kétrészes cikksorozatban dolgozta fel a Választási Földrajz a Telexen: az első részben 1989-től tekintették át a referendumokat 2004-ig, a második rész pedig a 2008-as szociális népszavazástól kezdődik.