Random évfordulók: amikor a kormány azt mondta, Európa sorban áll a kínai vakcináért
2024. január 17. – 15:50
Mi történt?
„Azt, hogy Európának kell-e a kínai vakcina, jól mutatja, hogy azt követően, hogy csütörtökön nyilvánosságra került: a magyar kormány előrehaladott tárgyalásokat folytat, néhány órán belül 14 európai ország jelentkezett a kínai gyártónál – mindössze néhány óra alatt. Mostanra valószínűleg egész Európa Kínában áll sorban, ismét. És természetesen nálunk is égtek a vonalak, európai politikusok kérdeztek arról, hogy mi ez, és ők miért nem tudnak róla” – mondta Menczer Tamás külügyi államtitkár épp három éve, 2021. január 17-én, Európa Kínában áll sorban a vakcináért című Facebook-videójában.
Az Európai Bizottság reakciójában közölte, hogy nem tud arról, hogy több ország is kínai vakcina vásárlását tervezné. Bár Menczer nem EU-s, hanem európai országokról beszélt, a viszontreakciója alapján ő is elsősorban uniós országokra gondolt, hiszen a Bizottságnak azt üzente: azért nem tudnak a dologról, mert a szóban forgó országok nem kötötték az orrukra. „Ha felkérek egy munkára valakit, és nem tudja jól elvégezni, akkor keresek egy másik céget, aki el tudja végezni, de erről már az előzővel nem beszélgetek, miért tenném” – mondta a közös uniós vakcinabeszerzésre utalva, amelyet a magyar kormány sokat kritizált.
Mi a helyzet most?
Azt, hogy tényleg volt-e sorban állás, azóta sem tudjuk, de az biztos, hogy vagy azóta is ott állnak a sorban az országok, vagy időközben vásárlás nélkül kiálltak onnan:
Magyarországon kívül a mai napig egyetlen európai uniós országban sem engedélyezték a kínai Sinopharm Covid-vakcináját.
Magyarországon kívül hét európai, de unión kívüli ország használta ezt az oltást: Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Örményország, Grúzia és Belarusz. Ezek az országok sem mind Magyarország után álltak be a sorba – olyannyira nem, hogy a magyar különutas engedélyt egy jogalkotási trükkel részben épp Szerbiára hivatkozva biztosította a kormány, megkerülve ezzel a gyógyszerügyi szakhatóságot, hogy aztán zavaros, átláthatatlan és drága szerződések alapján beszerezze a kínai vakcinát.
Miért érdekes ez?
A kormány nem csak a hazai oltási programban, hanem az uniós vakcinabeszerzés ellen folytatott kommunikációs hadjáratában is felhasználta a kínai vakcinát. Azóta egy kormány által is támogatott hazai vizsgálatból már tudjuk, hogy az összes itthon használt vakcina közül épp a kínai teljesített a leggyengébben. Arról, hogy az adott pillanatban, a járvány elején mindezzel együtt racionális döntés volt-e a kínai vakcinák beszerzése, itt írtunk részletesen.
Az elmúlt években Magyarország is kizárólag nyugati gyártású Covid-vakcinát vásárol: miután a járvány alatt végig a Pfizer–BioNTech-vakcina adta az oltási program gerincét, decemberben furcsa körülmények között, de a Modernától vásárolt újabb típusú oltóanyagot a kormány.