Navracsics szerint az uniós pénzek ügyében most a legkisebb kérdés is a jogállamisági eljárástól függ

A Magyarországtól visszatartott uniós források ügyében minden a jogállamiság-feltételességi eljárás lezárásól függ, a legkisebb kérdés is a legnagyobb túsza, ezért abban bízom, hogy ha az igazságszolgáltatási tárgyalások megegyezésre vezetnek, ezek szabadítják fel a többi, függőben lévő ügyet is – mondta Navracsics Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában. A miniszter beszélt az Erasmus-tárgyalásokról és a januárban felálló önálló tárcájáról, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium működéséről is. A beszélgetés főbb megállapításait pontokban foglaltuk össze.

• Ahogy arról már korábban megjelentek hírek, a helyreállítási alap hiteléből hamarosan érkezik 380 milliárd forintnyi euró.
• Összesen 1500 milliárd forintnyi beruházásra nyújtott be hitelkérelmet a magyar kormány, az ebből a pénzből megvalósított projekteknek 2026-ig el kell készülniük. Augusztus végéig kellett beadni a nemzeti tervet, és ezt ajánlja most elfogadásra az Európai Bizottság a tagállami miniszterekből Tanácsnak, pozitív döntés esetén folyósíthatják az előleget. Ez a pénz energiatakarékosságra, lakossági megújulóenergia-pályázatokra, hálózatfejlesztésre lesz felhasználható. A Tanács még beavatkozhat az ügyben. (A végső döntést a tagállami miniszterekből álló Tanács hozza meg várhatóan december 8-án.)
• Egyelőre nem látszik ilyen közelinek a kifizetés időpontja a többi forrásnál. Függőben van a helyreállítási alap vissza nem térítendő részének a 2300 milliárd forintja, illetve a hétéves keretköltségvetés 10 000 milliárdos kohéziós forrásainak egy része. A megállapodás már jó ideje az igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelező kifogások miatt csúszik. (Az igazságügyi reform horizontális feltételként szinte minden, nagyjából 22 milliárd eurónyi kohéziós támogatást blokkol. Az összeg egy-egy részéhez más horizontális feltételek, illetve a jogállamisági-feltételességi eljárás miatt sem fér hozzá a költségvetés, erről bővebben itt írtunk.)
• „Egyre csökkenő számban kapunk kérdéseket a bizottságtól, legutóbb kettőt, és igyekszünk gyorsan megválaszolni, és abban bízunk, hogy az év vége előtt dönt az Európai Bizottság arról, hogy eleget tettünk a követelményeinek, így a horizontális feljogosító feltételeknek is megfelelünk, és hozzáférhetünk a pénzekhez. A jogállamisági-feltételességi eljárásban már nem bízom ennyire a megegyezésben.” (Az Európai Bizottság eddig kétszer tett fel kérdéseket, ezek az eddigi információk alapján csak az igazságügyi horizontális feltételről szólnak. A kormány már válaszolt az első levélre, de a másodikra még nem.)
• Navracsics szerint „a Bizottságnál most nincs politikai akarat a megállapodásra, és amíg ez így lesz, addig nem lesz megállapodás”.
• Nyáron az Európai Bizottság egy új tárgyalási elvvel állt elő. Ennek az a lényege, hogy semmi sincs megoldva, amíg minden nincs megoldva. Ez azt jelenti, hogy minden a jogállamiság-feltételességi eljárás lezárástól függ, a legkisebb kérdés is a legnagyobb túsza.
• Navracsics bízik abban, hogy az igazságszolgáltatási tárgyalások megegyezésre vezetnek, és ezek szabadítják fel a többi, függőben lévő ügyet is.
• A miniszter időhúzást lát az egyetemi programokról folyó tárgyalásokon is. Bár a modellváltó egyetemeket felügyelő kuratóriumokból már januárban kivonták az aktív politikusokat, azóta egyre szövevényesebb tárgyalássorozatba bonyolódtak. (A vagyonkezelő alapítványokat és 21, ilyen hátterű „modellváltó” egyetemet a jogállamisági-feltételességi eljárással tiltották el a tagállamok a friss támogatásokhoz szükséges kötelezettségvállalásoktól. Ez főleg két programnál, az Erasmus+ oktatási cseréknél és a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél érinti érzékenyen a modellváltó egyetemeket. Előbbinél a kormánynak 1,8 milliárd forintot kellett beadnia és napokkal ezelőtt türelmi időt kért az Európai Bizottságtól, utóbbinál már júniusban eurómilliós károkról beszéltek az érintettek.)
• A januárban megalakuló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumához két nagy terület kerül: a Miniszterelnökségtől a területi igazgatás, benne a vármegyei kormányhivatalokkal és a járási hivatalokkal, a Belügyminisztériumból pedig az önkormányzatok ügye.
• Új szervezetként megalakul a Nemzeti Fejlesztési Központ is, amelyhez az operatív programok tartoznak majd államtitkári vezetés alatt, de széles körű önállósággal.