Az ukrán gabona ügye is szerepelni fog az új nemzeti konzultációban

Újabb részletet árult el a Fidesz a közelgő nemzeti konzultációval kapcsolatban: a kitöltők az ukrán gabona ügyéről is elmondhatják majd a véleményüket.

Zsigó Róbert, a Fidesz országgyűlési frakcióvezető-helyettese az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában arról beszélt, hogy az orosz–ukrán háború kitörése után Ukrajna nyugati szomszédai lehetőséget adtak arra, hogy az ukrán gabona eljuthasson a világ szegényebb régióiba.

„Ahelyett azonban, hogy ez történt volna, a génmódosított és az Európai Unióból kitiltott vegyszerekkel kezelt ukrán gabona a kelet-európai országok piacait árasztotta el, ezzel gazdasági és egészségügyi problémákat okozva” – állította Zsigó, aki szerint Brüsszel ragaszkodik hozzá, hogy „folytatódjon ez az európai élelmezésre és mezőgazdaságra veszélyes folyamat”.

Mi a baj valójában az ukrán gabonával?

Ukrajnában az egyik legmagasabb a termőföldek aránya a világon, miközben az ország olajos növényekben és gabonákban is az egyik legnagyobb globális exportőrnek számít. A háború kezdete előtti évben napraforgóból 46, árpából 17, kukoricából 12, búzából 9 százalékot hasított ki a globális exportpiacból. Ezeket a terményeket jellemzően afrikai és közel-keleti országok szippantották fel, és nagyon fontos szerepük volt az élelmezésben.

Ezt a helyzetet borította fel az orosz invázió 2022. február 24-i kezdete. Az Ukrajna elleni tengeri blokád miatt a teherhajók sokáig a kikötőkben ragadtak. Ugyan ismét elindulhattak, miután török közvetítéssel tavaly megkötötték a fekete-tengeri ikermegállapodást, de ez addig sem működött zökkenőmentesen, amíg Oroszország július végén fel nem függesztette a saját részéről az alkut. Ukrajna előtte és azóta is keresi a gabonaexport új csatornáit.

Az Európai Unió egyrészt azzal segített, hogy szolidaritási sávokkal könnyítette az ukrán exportot, így például több határátkelőnél fejlesztéseket kezdtek uniós támogatással, másrészt a szabadkereskedelmi egyezménnyel járó vámmentességet tavaly júniusban egy évre kiterjesztették az agrártermékekre is. Erről a kormányok képviselői döntöttek. Ettől kezdve az ukrán gabona és a többi termék utat találhatott a korábbi célpontjai felé, de beindultak a piaci vastörvények. A szállítás szárazföldön jóval drágább, mint tengeren, és az uniós tagállamokban is fizetőképesebb a kereslet, mint a korábbi, többnyire afrikai és közel-keleti célországokban.

Az Ukrajnával szomszédos országok, köztük Magyarország kormányai szerint emiatt az intézkedések nem úgy működnek, ahogy elképzelték. A gabona náluk maradt több más mezőgazdasági termékkel együtt, ami piaci zavarokat okozott. A magyar termelők is nehéz helyzetbe kerültek, csak nyomott árakon tudtak értékesíteni. A témáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben, az ukrán gabona hazai feldolgozóinak szempontjairól pedig itt olvashat.

Kommunikációs trükk

Orbán Viktor miniszterelnök szerint azért van szükség az új nemzeti konzultációra, hogy az „orkánerejű ellenszélben is be tudja kormányozni Magyarország hajóját” a brüsszeli kikötőbe.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő október végén jelentette be, hogy az új konzultáció három gazdasági kérdést is érinteni fog. Szerinte „Brüsszel el akarja törölni” a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót is. Azt is elárulta, hogy a három gazdasági kérdésen kívül az orosz–ukrán háborúról és a migrációról is szó lesz a konzultációban.

Az elmúlt 13 évben, azaz mióta Orbán-kormányok vezetik Magyarországot, már megszokott, hogy évente vagy kétévente mindenki postaládájába megérkeznek a nemzeti konzultációk. Volt kérdőív többek közt az Alaptörvényről, a szankciókról, a gazdaságról, a migrációról, koronavírusról, családvédelemről, de még „Brüsszelről” és Soros György megállításáról is. Az országos kérdőíveken kapott eredményeket a kormány pedig szereti a saját döntései alátámasztására használni, ezekre hivatkozni.

Elég a legutóbbi konzultációra gondolni: mióta kijött, hogy az ott véleményt nyilvánítók többsége (97 százalék) nem támogatja az EU-s szankciókat, a Fidesz–KDNP politikusai rendre úgy hivatkoznak az eredményre, hogy a magyarok nem akarnak szankciókat – ezt plakáton is hirdették. Valójában azonban ez nem „a magyarok 97 százalékának” véleménye, hanem a nemzeti konzultációt kitöltő 1,4 millió ember 97 százalékáé. Az eddigi konzultációkról itt írtunk bővebben.