Orbán Viktor: A nyugatiaknak át kellene venniük a magyar modellt, ehelyett bepereltek bennünket

„Késő éjszakáig gyúrtuk egymást”, hogy a brüsszeli bürokraták mondjanak számokat, és kiderült, hogy a tagállamoktól nem is plusz 60 milliárd euróra van szükség az EU-s költségvetés bővítéséhez, hanem plusz 100-ra. „Jönnek a brüsszeli pénznyelők, és azt akarják, hogy adjunk még nekik plusz 100 milliárd eurót.” Ebből a pluszpénzből az EU Ukrajnát támogatná és a migráció kezelésére is kérnek pluszforrásokat – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban péntek reggel. A magyar kormányfő Brüsszelből jelentkezett be, a kétnapos EU-csúcsról.

A miniszterelnök szerint a migrációra vonatkozóan Brüsszel azt az elhibázott politikát folytatná, ami magával hozta a terrorizmust. Behozták ide azokat a konfliktusokat, amik egyébként tőlünk több ezer kilométerrel arrébb keletkeztek. A bajt hozták ide ahelyett, hogy a segítséget vitték volna oda – mondta.

Vissza is dobták az EU-s előterjesztést, mert elfogadásra alkalmatlan volt Orbán szerint. Se a migrációt, se Ukrajnát nem akarja támogatni a magyar kormány. Az ukrán ügyben „nagyon nagy csata volt”, de „Magyarország se nem bírja, se nem akarja támogatni” Ukrajnát – mondta.

A brüsszeli vezetők alkalmatlanok Orbán szerint

Az a stratégia, amivel a brüsszeliek „belevittek minket a háborúba”, az „megbukott” – mondta a kormányfő. Az volt a stratégia, hogy Ukrajna vállaljon egy honvédő háborút, mi bíztassuk erre őket, és adunk hozzá fegyvereket és pénzt. Mindezt azért, mert reális esélyt láttak arra a brüsszeliek, hogy így Ukrajna győzni fog. Be is harangozták a nagy ukrán ellentámadást idén, és amíg reális cél volt, hogy sikeres lesz, addig akár védhető is az az álláspont, hogy adjunk erre pénzt.

De ma már – bár sokan nem merik beismerni – ez a stratégia „megbukott”. A magyarok a kezdetektől fogva azt mondták, hogy ez rossz elgondolás. Az orosz elnök nem fog megbukni Moszkvában, az ukránok nem fognak nyerni. Ilyenkor meg kell állni, szükség van egy b-tervre – fejtette ki Orbán.

Brüsszel nem csak pénzügyi problémával néz szembe emiatt, hanem vezetői problémával is – ezért van szükség a magyar kormányfő szerint változásra Brüsszelben. A mostani EU-s vezetők lehet, hogy békeidőben el tudják végezni a munkájukat, de háborúban, viharban, kalózhajókkal a láthatáron ez nem megy nekik – vezette le.

Min kell változtatni Brüsszelben?

Úgy véli, a jövő évi EU-s választásokon változásra van szükség. „Nem babra megy a játék, komolyra fordultak a dolgok.” Szükség van arra, hogy megerősítsük a magyar kormányt, és ehhez újabb nemzeti konzultációra van szükség. Van 10-11 komoly kérdés, amiben elmondhatják az emberek a véleményüket. Ha ezzel meg lenne Orbánnak a felhatalmazás, „akkor orkánerejű ellenszélben is be tudnám kormányozni Magyarország hajóját” a brüsszeli kikötőbe.

Ma már az uniós vezetők tisztában látják a migráció veszélyeit. Évekkel ezelőtt Orbán már megmondta, hogy ebben a kérdésben távlatosan kell gondolkodni. „Akkor mi feketebárányok voltunk” – mondta. A kerítés például „vérvád” volt Európában. Akkor még „kimentek a vasútállomásra a migránsokért”, szívélyesen fogadták, „hazavitték” őket„. ”Azóta ezt a csatát megnyertük„ Orbán szerint. Egyre inkább kétségek merültek fel abban, hogy sikeres-e a nyugati migrációs politika.

A magyar modell sikeres, és ezt át tudná venni egész Európa. Senki se jöhet be, akiknek erre nem adtunk engedélyt. Olyat nem lehet, hogy beözönlenek, akkor kérnek menekültstátuszt, és aztán amikor nemleges választ kapnak, nem mennek ki. Mi azt mondtuk., csak akkor léphetnek be, ha már a határon kívül jelezték az igényüket, és mi eldöntöttük, hogy bejöhetnek.

De ahelyett, hogy a nyugatiak átvennék „a sikeres magyar migrációs modellt”, bepereltek minket. Ebben lesz hamarosan ítélet. „Ilyen ez a szakma”, majd meglátjuk mi lesz az eredmény.

A brüsszeliek azt hiszik, a migránsok gyúrható személyiségek

Az EU migrációs paktumról szeretne megállapodni, ami lehetőséget adna arra, hogy gyorsabban toloncolják ki a migránsokat. De Orbán szerint a migránsokat nem nagyon lehet kitoloncolni.

A migránsok tömbökben élnek együtt, „fedezik egymást”, segítik egymást, nem akarnak kimenni. Hogy fognak bemenni közéjük mondjuk a német rendőrök? És ha még be is megy, hogyan szállítják el őket máshová? „Berakják vagonokba?” Az, hogy őket vissza lehet toloncolni, az „dajkamese” Orbán szerint. „Elrontották” a nyugatiak, „oldják meg ők.” Nem akarja lebeszélni a nyugatiakat arról, hogy fogadjanak be migránsokat, de Magyarország más úton akar járni.

„Miért kéne közösködni velük a bajban?” Néhány ezer migránst át akarnak küldeni Magyarországra, „arra akarnak kötelezni minket, hogy építsünk migránstáborokat”, ahova majd Nyugatról hoznának ide migránsokat, akiket ők engedtek be. Nekünk van ebben tapasztalatunk, a déli határunkon „még lőnek is”. Nekünk, „egyszerű vidéki legényeknek nehéz dolgunk van, ha meg akarjuk értetni a brüsszeliekkel, hogyan működik az élet valójában. Ezek buborékban ülnek. Azt gondolják, hogy leírnak valamit egy papírra, és akkor az úgy lesz” – mondta.

A brüsszeliek azt hiszik, a migránsok gyúrható, alakítható személyiségek, akik majd „talán dolgozni is fognak”, hasznukra is válnak, de nekik is van múltjuk, amit hoznak magukkal, ráadásul másfajta civilizációból jöttek, ami Orbán szerint „teljesen idegen” az Európában élők szemléletétől.

Az iszlámot nagy kulturális teljesítménynek tartja Orbán, ami kiemelte az ott élőket a barbarizmusból. „Csak az a kérdés, hogy mit keres ez itt? Minek kell idehozni?” – kérdezte Orbán. Ki garantálja azt, hogy ennek a két világnak a tömegessé váló együttéléséből jó dolog jön ki, és nem konfliktus?„ Ennek olyan kockázata van például a bűnözés terén is, amit Orbán nem ajánl a magyaroknak.

”Ne törjünk pálcát mások felett, ne mondjunk ítéletet a nyugatiak migrációs politikájáról,

de egy dolgot harcoljunk ki magunknak, hogy mi mondjuk meg, hogy ki léphet be Magyarországra„, és mi dönthessük el, milyen kockázatot vállalunk a másokkal való együttélésben. Elfogadhatatlan, hogy mások akarják megmondani, hogy beengedjük-e a migránsokat, vagy sem, ezt csak a magyarok dönthetik el.

Kína

Orbán antikommunistaként kezdte a pályáját, nem volt szimpatikus neki a rendszerváltás előtti időszak, de akkor még jók voltak a kínai-magyar kapcsolatok, és ez nagy előny. ”Ezt nem érdemes elkótyavetyélni.„ Most történik valami, ami miatt különösen jól jön nekünk ez a kapcsolat. Ez a zöld energia kérdése. A fosszilis energia egyre inkább háttérbe szorul, és helyébe lép a zöld energia, amiben Kína kiemelkedő.

A napenergia terén például a kínaiak világelsők Orbán szerint. És a zöld energiát tárolni is kell, amit egyszerűen akkumulátornak hívunk. Az energiatárolásban Kína kiemelkedően jó, ebben nekünk együtt kell működni velük. Ez az elektromobilitásnál nagyobb ügy, ez energiafüggetlenségi ügy is – fejtette ki.

A kormányfő szerint mi a kommunizmus alatt kimaradtunk a világ fejlődéséből, ezért keresnünk kell a lehetőségeket a gyors felzárkózásra. Erre az egyik válasz az, hogy ha egy új technológiába mi korán csatlakozunk be, másokat megelőzve, akkor sokat lehet ledolgozni a fejlődési hátrányból viszonylag rövid idő alatt. Ezért van szükség a kínai együttműködésre.

Csok plusz

”Ha van gyerek, van jövő, ha nincs gyerek, nincs jövő” – mondta Orbán. A magyar kormány nem akarja meggyőzni meg rábeszélni a magyar fiatalokat a gyerekvállalásra, de segíteni kell őket az akadályok leküzdésében.

Két dolgot indított meg a magyar kormány. A falusi csokot és a városi csokot. A városi csok már nem volt vonzó az embereknek, ezért át kellett dolgozni. Gyerekvállaláshoz komoly segítséget kaphatnak az új támogatási formával a magyar fiatalok – mondta a kormányfő.