Civilek szerint titokban nyilvánítottak „jelentős részben zavaró hatású ipari övezetté” 400 hektár földet Győr határában

A győri városstratégiai bizottsági ülésen kiderült, nincs tovább eljárás, nincs véleményezési szakasz, GIPZ besorolásúvá, azaz jelentős részben zavaró hatású ipari övezetté nyilvánították azt a 400 hektárnyi földet Győrszentiván határában, ahol a helyiek hosszú ideje tiltakoznak az ipari park bővítése ellen. A hírek szerint ráadásul az átminősítés ellen nem is tehetnek semmit. A győri ipari park bővítése (és egy akkumulátorgyár) ellen több mint egy éve tiltakozó Szívügyünk Szentiván csoport azt ígéri, nemzetközi szintre viszik az ügyet.

Most még mezőgazdasági területek

Tavaly augusztusban robbant ki a botrány, amikor a győri városháza dísztermében tartott lakossági meghallgatáson elhangzott, nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás a győri ipari park bővítése, tízmilliárdot kapott erre – kölcsönbe – a város. Nem ezen borultak ki a érintett győrszentivániak, hanem azon, hogy híre ment, a 400 hektáros, jó minőségű mezőgazdasági területen akkumulátorgyárat építenének. Ezt persze azóta sem erősítette meg senki.

A civilek demonstráltak (többször is), mert az ipari parknak szánt földek kisajátításához, az ahhoz szükséges eljárásokhoz már korábban hozzájárult a polgármester, és a lakóhelyükhöz közeli, most még mezőgazdasági területeket „jelentős részben zavaró hatású ipari (GIPZ) övezetté” nyilvánítaná a város. A GIPZ-be bűzös, nagy zajjal járó, különösen veszélyes ipari tevékenységhez szükséges technológiai építmények és a működéséhez szükséges épületek is elhelyezhetők. Nyolcezer-hatszáz választópolgárból 5585-en írták alá Győrszentivánon a bővítés elleni petíciót, amit a győri közgyűlésen átadtak a polgármesternek, majd parázs hangulatú lakossági fórumot is tartottak.

A civilek azt fogalmazták meg, hogy nemcsak Győrszentivánért és Győrért állnak ki, hanem egész Magyarországért; azért, hogy ne lehessen pusztán az önös gazdasági érdekekért elvenni a termőföldjeinket és ezzel a gyerekeink jövőjét is.

Az ügy folyományaként a tiltakozókat tömörítő Szívügyünk Szentiván csoport nevét, annak „Szívügyünk” részét Dézsi Csaba András győri polgármester megpróbálta levédetni, ezt a szót ugyanis ő használja a választási kampánya óta. Ez végül nem sikerült neki.

A tiltakozások szervezőit a polgármester fizetett provokátoroknak nevezte. A helyi politikai vezetők közül egyébként a legnyíltabban Dézsi állt ki a parkbővítés mellett (akkumulátorgyárról ő sem beszélt). A kezdetektől rendíthetetlen ebben a kérdésben, és nyomós érve az a szám is, miszerint csak az Audi 12 ezer helyi és környékbeli családnak ad munkát, a beszállítókkal együtt pedig már 50 ezerről beszélünk. A győri Audi jelezte, ők biztosan nem fognak akkumulátorgyárat építeni.

Küzdelem a GIPZ-besorolás ellen

Erősödött a presszió, idén nyáron ötszörös árat ajánlott Győr a szentiváni földekért, és úgy tűnik, ez megtette hatását: az addig ellenálló helyi gazdák szinte egytől-egyig beadták a derekukat, és eladják vagy már eladták a szántórészüket, hogy ott bővíthessék majd a győri ipari parkot. „Emlékszem, tavaly az egyik fórumon volt, aki azt kiabálta, hogy a végsőkig kitartunk, nekünk a föld kell, nem a pénz. Akkor még úgy éreztük, a szentiváni összefogás megbonthatatlan, hiszen mindannyian egy közös célért küzdünk: otthonainktól pár száz méterre ne alakítsanak ki GIPZ-t, azaz jelentős mértékben zavaró hatású övezetet” – mondta júliusban erre reagálva Szabó Andrea a szentiváni civilek, és egyben a Szentiváni Öko Szeglet Egyesület vezetője Telexnek.

Közben idén tavasszal elutasították egy itteni akkumulátorgyárról szóló népszavazási kérdéseket. A kérelmet beadó Pollreisz Balázs MSZP-s győri képviselő akkor úgy látta, a célt a népszavazási kérelme elérte, „hisz február óta a GIPZ-besorolásban nem történt előrelépés, és ezt vélhetően a választásokig nem is lépik meg, kockázatos lenne.”

Ránagyítottak és kétségbeestek

„A városstratégiai bizottságtól ígéretet kaptunk, hogy az övezeti átminősítés szakaszában még lesz lehetőségünk véleményezésre. Azt hittük, jelenleg ebben a szakaszban vagyunk és készültünk a továbbiakra, közben kiveséztük a város által készített botrányos településrendezési tervet, amelyben Győrszentiván »Kelet Ipar« néven szerepel, és amelyben egészen megdöbbentő dolgokat is találtunk. A napokban a város térinformatikai rendszerét böngésztük, amikor azzal szembesültünk, hogy a területre ránagyítva azon megjelenik a »jelentős mértékben zavaró hatású övezet« felirat. A felháborodás és a kétségbeesés enyhe kifejezés arra, amit éreztünk” – Szabó Andrea így reagált az új fejleményre.

Felsorolta azt is, eddig mit tettek, hogy mindezt megakadályozzák. „Lakossági fórumon kifejeztük aggályainkat, majd 900 észrevételt küldtünk be hivatalosan is és a közben életbe lépett E-TÉR felületre is feltöltöttük a rendelkezésre álló dokumentumok véleményezését. Ezzel egyidejűleg 5585-en aláírtuk azt a petíciót is, melyben kifejeztük: nem akarunk veszélyes övezetet lakóházaink közvetlen közelében! Az E-TÉR felületén indított eljárást az önkormányzat a határidő lejártát követően indoklás nélkül törölte az észrevételeinkkel együtt, majd a városstratégiai bizottság ülésén úgy lezárták a partnerségi egyeztetést, hogy a bizottság tagjai a beküldött kifogásokat nem ismerték meg, és olyan környezeti értékelést mutattak be, amelyet maga a kormányhivatal is értékelhetetlennek minősített.”

Szabó Andrea szerint a mostani megdöbbenésük után minden helyen, minden iratot, határozatot, jegyzőkönyvet átnéztek, de sehol nem találtak arra utaló nyomot, hogy a területet az önkormányzat átminősítette volna. Pollreisz Balázs MSZP-s képviselő segítségével tudták meg, hogy az önkormányzat új álláspontja szerint a partnerségi egyeztetést nem kötelező lefolytatni, az övezet átminősítésével kapcsolatban pedig a kormányrendelet döntött, tehát szerintük ez a terület igazából már a kezdetek kezdete óta, vagyis 2022 januárjától GIPZ-övezet. „Gyorsan hatályon kívül is helyezték mindkét érvényben lévő, partnerségi egyeztetésről szóló rendeletüket. Nincs tovább eljárás, nincs véleményezési szakasz, már csak 400 hektár GIPZ-övezet van és erről a bizottság tagjai – beleértve az elnököt is – sem tudtak.

A kormány gyakorlatilag bármit megtehet, bárki földjével, bárki házával és nincs jogorvoslati lehetőség. Kisajátítanak, elvesznek, veszélyes övezetet jelölnek ki bárhol”

– közölte. Hozzátette, nemzetközi szintre viszik az ügyet és az Európai Unió bíróságához fordulnak.

Pollreisz Balázs, aki a bizottsági ülésen kérdezett rá a besorolásra, úgy látja, átvágták a győrszentivániakat. „A főépítész úr elmondta, hogy egy kormányrendelet értelmében 2022 januárja óta gyakorlatilag GIPZ-övezet, az önkormányzat nem tehet semmit. A kérdéseimre nem kaptam választ. Mivel, ha a kormány így döntött, akkor itt nincs miről beszélnünk.” De hogy mekkora a bizonytalanság a kérdésben, jól mutatja a Győrrel szomszédos település, Vámosszabadi polgármesetérnek kommentje. Szerinte – idézzük –, „a térinformatikai rendszer nem jogszabály, a tartalma csak tájékoztató jellegű, arra alapozva sem kötelezettség, sem jog nem állapítható meg. A nemzeti jogszabálytárban fellelhető (hatályos) GYÉSZ részét képező 1.3.6. tervlapon továbbra is be nem építhető terület.”

Pintér Bence Tiszta Szívvel a Városért polgármesterjelöltje portálunknak eljuttatott közleményben úgy reagált: nem jöhet létre úgy veszélyes ipari terület a város határában, hogy arról ne kérnénk ki a győriek véleményét.