Elutasították a Győrbe tervezett akkumulátorgyárról szóló népszavazási kérdéseket

A helyi választási bizottság mindkét kérdést elutasította a Győrbe tervezett akkumulátorgyár ügyében – vette észre a 24.hu. A bizottság pénteken reggel döntött a városházán a Pollreisz Balázs MSZP-s önkormányzati képviselő által benyújtott helyi népszavazási kérdésekről. Ezek így szóltak:

• Akarja-e Ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy Győr Megyei Jogú Város önkormányzata ne kezdeményezzen kisajátítási eljárást a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított Győri Ipari Park bővítése céljából?

A győri Úgytudjuk.hu című lap szerint az első kérdést azzal utasította el a Gál Miklós által elnökölt helyi választási bizottság, hogy az nem egyértelmű. A bizottság a „létesít” szót nem tartotta egyértelműnek, de emellett szerintük a hely- és időbeli meghatározás is hiányzik a népszavazásra bocsátani szánt kérdésből. Az, hogy „Győrben”, a választási bizottság álláspontja szerint pongyola megfogalmazás, időbeli korlát pedig egyáltalán nem szerepel a kérésben.

Gál Miklós ismertette, hogy csak a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben lehet helyi népszavazást kezdeményezni, és a kérdésnek mind a választópolgárok, mind a közgyűlés számára egyértelműnek kell lennie.

Az indoklás szerint nem várható el a választópolgároktól az sem, hogy ismerjék egy akkumulátorgyár hatásait, amelynek vizsgálata nem is az önkormányzat, hanem a kormányhivatal hatáskörébe tartozik. A közgyűlés ezek miatt összességében egy sikeres népszavazás esetén sem tudná, hogy milyen döntést is kellene hoznia.

Pollreisz Balázs a bizottságnak elmondta: a kérdést szándékosan azért fogalmazták ilyen egyszerűen, mert máshol az akkumulátorgyáras népszavazásokat pont azért dobták vissza a helyi választási bizottságok, mert azok nem voltak egyértelműek. Pollreisz szerint viszont ez egy általános iskolás gyermek számára is egyértelmű kérdés.

A bizottság elnöke a második népszavazási kérdésről azt mondta, ugyan kevésbé problémás, mint az előző, a kormányrendelet és az ügy kiemelt jellege miatt, erről mégsem határozhat a közgyűlés, mivel a beruházásért összességében a főispánon keresztül a kormány felel.

Pollreisz Balázs hozzászólásában elmondta, hogy az önkormányzatnak a jegyző korábbi közlése szerint nem muszáj kisajátítással megszereznie ezeket a földeket, értelmezése szerint tehát a közgyűlés dönthet úgy, hogy nem él a kisajátítással.

Korábban írtunk róla, hogy nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás a győri ipari park bővítése Győrszentiván mellett, amelyre tízmilliárd forint kölcsönt kapott a város. A helyiek nyár végén lázadtak fel, miután híre ment, hogy a 300 hektáros, jó minőségű mezőgazdasági területen esélyesen a Volkswagen akkumulátorgyára épülne fel. A győri városháza dísztermében tartott lakossági meghallgatáson akkor összegyűlt tömeg még a legalapvetőbb kérdéseire sem kapott választ.

Ha csak nem változik meg valami radikálisan a következő években, Magyarország akkumulátorgyártó-nagyhatalommá válik. Ez beleillik a NER gazdaságról és társadalomról alkotott elképzeléseibe, nem véletlen, hogy annyira támogatják az ágazatot.

Az akkumulátoripar magyarországi helyzetét és kilátásait az utóbbi hetekben részletes cikksorozatban jártuk körbe, amelynek részei:

• Miért ennyire fontos Orbánéknak, hogy akkumulátorgyárak országa legyünk?
• Kell-e félni attól, hogy mérgeznek az akkumulátorgyárak?
• Akkumulátorgyártás: az iparág, amelynek az útjából eltakarítják a törvényeket
• Csak robotként figyelem a futószalagot az aksigyárban, de az előző fizetésem kétszeresét keresem