Ungváry az Orbán-idézetekről: A regnáló politikai erő nem teheti meg, hogy belopja magát az iskolába

Augusztus végén Orbán Viktor miniszterelnök bölcsességei kerültek fel egy frissen felújított csepeli gimnázium falára. A 22 milliárdos állami támogatással megújított Jedlik Ányos Gimnázium nemcsak korszerű lett, hanem rendkívül esztétikus is, a képek tényleg magukért beszélnek. Ha súlyos állami milliárdok épületekre való elköltéséről van szó, akkor valószínűleg széles körű egyetértés van arról a magyar társadalomban, hogy jó helyre megy a pénz, ha iskolákra költik.

Azonban Németh Szilárd és Maruzsa Zoltán fideszes államtitkárok, valamint más kormányközeli közszereplők is úgy vettek részt az ünnepélyes átadón, hogy egyiküknek se jutott eszébe szóvá tenni: aggályosnak tartják azokat a hatalmas méretű táblákat, amelyeken Orbán Viktortól származó idézeteket raktak ki az iskola belső falain.

Ugyanezek az idézetek egyébként a Jedlikbe felszerelt tábláknál kisebb méretben már két éve ott vannak a Karmelitában a miniszterelnök dolgozószobájának falán, ahogy erről korábban maga a kormányfő számolt be. A két dolog azonban nagyon nem ugyanaz: egészen más Orbán-idézetekkel találkozni a miniszterelnök irodájában és egy állami iskola falán.

Miután az óriási méretű Orbán-idézetek híre bejárta a hazai sajtót, és az iskola igazgatója kezdeményezte a táblák leszerelését, az intézmény öregdiákjának számító, a felújítást elindító Németh Szilárd is jelezte: egyetért a döntéssel, hiszen „pártpolitikának nincs helye az iskolában.” Végül Maruzsa Zoltán és Németh Szilárd intézkedett, hogy a táblákat leszereljék a hétvégén.

Nem tudni, ki döntött az idézetek kihelyezéséről

A legfontosabb kérdésre viszont máig nincs válasz: ki döntött arról, hogy a táblákat kitegyék az iskola falára? A középiskolában kihelyezett miniszterelnöki idézetekkel kapcsolatban kialakult diskurzusban egyesek az Orbán Viktor körül formálódó és növekedő személyi kultusz újabb mérföldkövének tekintették a Jedlikben kirakott táblákat. Bár a közösségi médiában, a kormányközeli médiumokban és a közmédiában – sőt, egyesek szerint templomokban is – valóban évek óta tíz- és százmilliárdokból építik Orbán Viktor imázsát, a Jedlikben kihelyezett táblák nem illeszkednek teljesen ebbe a sorba.

A történettudomány a személyi kultuszt definíció szerint egy vezető politikus államilag kikényszerített, rajongásszerű, szolgai tiszteletének tekinti. Bár a tisztelet sokakban őszintén is kialakulhat, a személyi kultuszt általában az adott ország tömegtájékoztatási eszközei, kultúrpolitikája, oktatási rendszere gerjeszti, sulykolja, kikényszerítve a népből az áhítatot a vezető iránt. Ez nemcsak a kommunista diktatúra idején, hanem azt megelőzően a feudális világban is bevett gyakorlat volt.

A csepeli gimnázium esetében vélhetően nem államilag kikényszerített, hanem inkább alulról jövő kezdeményezésről lehetett szó. Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, Németh Szilárdot és a Klebelsberg Központot is arról, pontosan ki rendelte el, hogy a hatalmas táblák felkerüljenek az iskola falaira. Választ egyelőre csak a belügytől kaptunk, ahonnan mindössze ennyit írtak: „a tárca nem dönt a köznevelési intézmények belső tereinek dekorációjáról”.

Egy politikus népszerűsítésére egy politikai erőnek természetesen joga és lehetősége van a saját berkein belül – mondta a Telexnek Ungváry Krisztián történész. Az ellen tehát senki semmit nem szólhat, hogy Fidesz-szavazók Orbán Viktorról készült fotókat tartanak otthon a hűtőszekrényen, vagy irodákban tőle származó idézeteket függesztenek ki a falra. A probléma az, hogy az iskola egy minden választópolgár adójából fenntartott intézmény, tehát olyanok adóforintjaiból is, akik nem a Fidesszel szimpatizálnak.

„És az iskolában napi pártpolitizálásnak nincsen helye. Erről konszenzus van. Tehát a regnáló politikai erő nem teheti meg, hogy belopja magát az iskolába, és ott népszerűsíti magát”

– mondta Ungváry. Úgy véli, egy demokratikus jogállammal nem kompatibilis az ilyesmi.

Kossuth és Petőfi nem indul a 2024-es választásokon

Csepel fideszes alpolgármestere, Ábel Attila megvédte a Jedlik falára felkerült Orbán-idézeteket. Ő azt írta: „Orbán Viktor a legsikeresebb magyar politikus a rendszerváltás óta, és ez egy objektív tény. Ha Kossuth-, Petőfi-, Arany-idézetek lehetnek az iskolákban, ha idézhetnek Szent Istvántól, akkor Orbántól ugyanúgy lehet, és attól még egyikük se lesz Sztálin.”

Ungváry szerint ugyanakkor „nem konszenzuális az, hogy Orbán Viktor nagyszerű államférfi vagy sem, erről a magyar választópolgároknak eltérő véleményei vannak.”

Orbánnak a parlamenti mandátumokból minden esetben úgy lett kétharmada, hogy sokkal kevesebben szavaztak rá, mint a szavazóképes lakosság kétharmada – tette hozzá a történész. „De még ha a szavazókorú lakosság kétharmada rá is szavazott volna, akkor is az a helyzet, hogy az iskola nem a napi pártpolitika terepe.”

Ungváry szerint ahhoz, hogy valakinél egyáltalán mérlegelni lehessen, hogy a nemzet nagyjai közé tartozik-e, kell egy történeti távlat, amikor az a politikus nemhogy már nem aktív, hanem sem ő, sem a közvetlen politikai utódai nem befolyásolják már az ország közéletét.

És amellett, hogy nincs még meg a megfelelő történelmi távlat Orbán munkásságának kiértékeléséhez, a történész szerint van egy ennél fontosabb szempont is az ügy megítélésénél.

„Kossuth és Petőfi nem indulnak a 2024-es és az azutáni választásokon, és a közvetlen családtagjaik sem indulnak. Ezzel szemben Orbán Viktor indul.

Mint ahogy egy politikus nem használhat fel gyerekeket sem a kampányrendezvényein, így azzal sem manipulálhatja a választókat, hogy a saját imázsát építő intézkedéseket hoz a közoktatási intézményekben.” Egy politikus az ilyen imázsépítést a saját politikai előnyére tudja fordítani, „ezt nem engedi meg egy demokrácia szabályrendszere”.

Az iskolákban csak értéksemleges módon jelenhetne meg a regnáló politika

2016-ban egy nyolcadikosok számára kiadott magyar kísérleti tankönyvben is jó pár Orbán Viktor-idézet és -fotó jelent meg, a tankönyv egyes feladataiban a gyerekeknek a magyar kormányfő kijelentései mellett kellett érvelniük, és a baloldaliság fogalmáról is elferdített és félrevezető gondolatok szerepeltek benne.

Ungváry szerint a mindenkori regnáló politika az iskolákban kizárólag értéksemleges módon jelenhet meg. „Nem lehet olyan típusú idézeteket használni, amelyek arra alkalmasak, hogy az illető politikus mellett szimpátiát vagy antipátiát keltsenek. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet tanítani azt, hogy kicsoda a jelenlegi miniszterelnök. Természetesen lehet, csak ezt értéksemlegesen kell.

Nem foglalhat állást az iskolai oktatás abban, hogy Orbán Viktor jó vagy rossz miniszterelnök.”

Kerestük az ügyben Orbán Viktor sajtótitkárát is, hogy a kormányfő egyetért-e azzal, hogy tőle származó idézetek kerültek fel a csepeli középiskola falára. Ha választ kapunk, megírjuk.