Hétfőn napközben sztrájkolnak, délután a státusztörvény bevezetése miatt tüntetnek pedagógusok
2023. április 23. – 18:58
Április 24-én ismét országszerte sztrájkolnak a közoktatásban és a szakképzésben dolgozó pedagógusok. Az egységes munkabeszüntetést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdeményezte. Vasárnap délután az Egységes Diákfront Budapest több pontján is Pintér Sándort ábrázoló papírfigurákat helyezett el, így tiltakoznak a státusztörvény ellen, és hirdetik a hétfői sztrájknapot.
Hétfőn délután 4-kor pedig Budapesten tüntetést tartanak a státusztörvény bevezetése ellen.
A demonstrálók a Kálvin térről a Belügyminisztérium épületéhez fognak vonulni.
A PDSZ szerint a kormány eltökélt a státusztörvény bevezetésében
„Most már egészen biztos, hogy a közeljövőben semmiféle uniós pénz nem várható a közoktatási dolgozók béremelésére, és saját forrásból erre a célra a kormány továbbra sem akar költeni”
– írja a PDSZ a Ne dolgozz ingyen! oldalon. Az érdekvédelmi szervezet szerint a kormány eltökéltnek látszik abban, hogy bevezeti az új jogállási törvényt.
A státusztörvényt azért kritizálják a szakszervezetek és más értelmiségiek – köztük volt miniszterek, államtitkárok is –, mert szerintük az új szabályok a minőségi oktatás elemi feltételeit veszélyeztetik. A tiltakozók szerint a státusztörvény a tanárhiány megoldására alkalmatlan, sőt, éppen a pálya elhagyására készteti a pedagógusokat, a kormányt pedig a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli.
A státusztörvény bevezetésével megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni. A tervezetből az látszik, hogy a jövőben a pedagógusok és tantestületek inkább véleményezési joggal fognak rendelkezni a saját iskolájukat érintő kérdésekben, a végső döntéseket pedig az igazgató és a fenntartó hozná meg. Jelentősen megváltoztatnák a pedagógusok munkaidejére, terheltségére vonatkozó szabályokat is. Az általános teljes napi munkaidő a 8 órát meghaladhatja majd azzal a kitétellel, hogy a napi munkaidő mértéke a 12, a heti munkaidő mértéke pedig a 48 órát nem haladhatja meg. Éppen ezek miatt gondolja azt a PDSZ, hogy
a jogszabálytervezet nemcsak az intézményi autonómiát korlátozná, hanem számos szerzett jog elvesztésével is járna.
A kormány és a szakszervezetek legutóbb április 12-én tárgyaltak a státusztörvényről. Akkor a szervezetek képviselői láttak némi lazulást a kormány részéről, de sem a sztrájkkövetelések, sem pedig a státusztörvény ügyében nem történt érdemi előrelépés. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt hét csütörtöki kormányinfón hangsúlyozta: szerinte addig nem érdemes a státusztörvény hatásáról beszélni, amíg a törvénytervezetet be nem nyújtják a parlamentnek.
Mindenesetre már most több mint 4 ezer tanár jelezte, hogy ha elfogadják a státusztörvényt, akkor beadja a felmondását.
Március közepén sztrájkoltak legutóbb a pedagógusok
A legutóbbi országos pedagógussztrájk március 16-án és 17-én volt. Az érdekvédelmi szervezetek a szakképzésben dolgozóknak március 16-tól meghirdették a határozatlan idejű sztrájkot – a szakképző intézményekben ugyanis a sztrájk alatt nem kell tanítani, csak felügyeletet ellátni.
Januárban egy héten keresztül országszerte sztrájkoltak a pedagógusok, és a szolidaritás napján más akciók is voltak az országban. A tanárok érdekeit képviselő PDSZ és PSZ szerint a státusztörvény bevezetése mellett nagy probléma az ágazat alulfizetettsége és leterheltsége is. Az ágazatban azonnali, 45 százalékos fizetésemelést szeretnének, és azt, hogy a tanárok heti 22–26 tanóráját 22 órában maximalizálják.
A kormány egyetért azzal, hogy a pedagógusoknak magasabb fizetést kellene kapniuk, de a nagyobb mértékű béremelést az uniós források megérkezéséhez kötötték. A kormánynak december 12-re sikerült megegyeznie a Magyarországnak járó uniós támogatásokról, ám az eredetileg március 30-ig vállalt jogi feltételek közül több sem teljesült még, így a kifizetési jóváhagyások is hiányoznak az uniós intézményektől. Ha a várt uniós pénzek megérkeznének, akkor idénre 20,8 százalékos béremelést ígért a kormány az ágazatban, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelnék a tanárbéreket. Így 2027-re bruttó egymillió forint lehet a tanárok havi fizetése.