Eltüntették a végrehajtók szakmai folyóiratát Schadl György letartóztatása után
2023. március 18. – 07:29
Schadl György letartóztatása után minden jel szerint megszűnt a végrehajtók szakmai folyóirata, és elérhetetlenné tették a teljes archívumot. 2021 óta nem jelent meg új szám, és új írást sem tud fogadni a szerkesztőbizottság, amelynek tagja volt a kar elnöke, azaz Schadl. A történtek fényében különösen izgalmas fellapozni Völner Pál korábbi cikkét, amelyben még azt írta: a jogállamiság sérülhet, ha a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, és a bírósági végrehajtás minősége befolyásolja az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat.
„Szerver hiba történt a kérés kiszolgálása közben! Kérjük próbálja újra!” Ez a felirat fogadja mintegy másfél éve az Executio folyóirat olvasóit, ha megpróbálják letölteni valamelyik korábbi számot az archívumból. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) szakmai lapja 2011-ben indult, majd három évvel később – a végrehajtói rendszer teljes átalakítása közben – el is halt. A végrehajtói kar felállítása és Schadl György elnökké választása után, 2016-ban aztán feltámasztották folyóiratot, és azt tervezték, hogy évente 4-6 alkalommal jelennek meg majd új számok.
Nem egészen sikerült tartani az ütemtervet, 2016 és 2021 között mindössze tizenkét szám jelent meg, az utolsó 2021-ben, a Schadl-ügy kirobbanása előtt nem sokkal. De nemcsak új szám nem jelent meg azóta, hanem a korábbiakat is elérhetetlenné tették. A WebArchive adatai szerint Schadl letartóztatása után törölhették a Executio összes eddig megjelent számát.
„A kommunikációt egy szervezet életében megkerülhetetlen és rendkívül fontosnak területnek tartva, a szakmai folyóiratunkon keresztül, hírt kívánunk adni a szervezeten belül folytatott munkákról, előre lépésekről, eseményekről, hivatali közleményekről” – olvasható az Executio honlapján a mai napig. A folyóiratban a kari beszámolók mellett Schadl György és más végrehajtók, hazai és nemzetközi jogászok szakmai publikációi is rendszeresen megjelentek, amelyekre akár doktori értekezésekben is hivatkoztak.
„Az üzenetet nem sikerült kézbesíteni, mert a(z) […] cím nem található, vagy nem tud leveleket fogadni”
– jött az automatikus hibaüzenet arról a címről, amelyre a szerkesztőbizottság korábban a folyóiratba szánt cikkeket várta.
A szerkesztőbizottságban egy korábbi szám impresszuma szerint Schadl György mellett Lukács Tamás, az MBVK elnökségi tagja, Schmidt Zoltán, a 2015-ben megszüntetett végrehajtói kamara egykori elnöke, valamint Takács Katalin, az MBVK hivatalvezetője volt benne.
Kérdést küldtünk a végrehajtói kar hivatali titkárságának és a kar központi elérhetőségére is, hogy megtudjuk, mi az oka annak, hogy nem érhetők el az Executio korábbi lapszámai, és miért nem jelent meg 2021 óta egyetlen szám sem. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy tervezik-e a folytatást. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A végrehajtói kar egysége biztosítja a megérdemelt elégedettséget
„Ez az év mindenféleképpen a megújulásról és a tapasztalatszerzésről fog szólni, igazán nagybetűvel” – írta Takács Katalin, az MBVK hivatalvezetője az Executio 2020. áprilisi számában, amelyre a WebArchive oldalán visszatekerve találtunk rá.
Takács szerint az elmúlt években „a végrehajtói hivatás szakmai fejlődése töretlen, az évek óta zajló megújulás folyamata sikeresen halad előre a maga útján”.
„Ebben a fejlődésben az újabb szakaszt az jelentheti, ha a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar olyan egységet tud képezni működésében belülről és kívülről nézve is egyaránt, mely következetesen biztosítja számára a megérdemelt elégedettséget”.
Schadl György egy másik cikkben köszöntötte az új hivatalvezetőt, akit Varga Judit igazságügy-miniszter nevezett ki hét évre. „A Kar tagjai a végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek, a Kar szervei az öttagú elnökség, a közgyűlés és a Kar hivatali szerve.
Az utóbbiak közötti szoros együttműködés, információáramlás és hatékony munka alapvető és elengedhetetlen”
– fogalmazott a végrehajtói kar elnöke.
A mai napig Takács Katalin vezeti a végrehajtói kar hivatalát, ő ír alá minden fontosabb dokumentumot. Közreműködött többek közt a gyanúsan drága Covid-tesztek rendelésében is, amelyről itt írtunk bővebben. Takács Katalin nem vádlottja a már bírósági szakban lévő Schadl-ügynek, a hivatali elődje, P. Béla és az élettársa, P. Márton ugyanakkor igen, mindketten be is ismerték bűnösségüket a bíróságon.
Az Executio 2020. áprilisi száma további érdekességeket is rejt: Schadl György – ugyancsak vádlott – felesége, Schadl-Baranyai Helga interjút készített Bódizs Kornéllal, az InHold Zrt. vezérigazgatójával. Bemutatták továbbá a tíz, frissen kinevezett bírósági végrehajtót, köztük a Schadl-ügy két későbbi vádlottját: N. Gábor fonyódi és V. Levente Árpád ceglédi végrehajtót, akik szintén elismerték bűnösségüket az előkészítő tárgyaláson.
Völner Pál: A bírósági végrehajtás megfelelő működése általános jogállami érdeket szolgál
A történtek fényében különösen izgalmas elolvasni Schadl György beszámolóját a végrehajtói kar 2019. szeptemberi tisztújító közgyűléséről, amelyet Völner Pál parlamenti államtitkár nyitott meg. Völner – írja Schadl – „örömét fejezte ki, amiért az utóbbi években az Igazságügyi Minisztérium és az MBVK elnöksége között jó együttműködés alakult ki”.
„Azt ígérte, mindent megtesz annak érdekében, hogy a Végrehajtói Kar presztízse, munkájának fontossága továbbra is elismerést nyerjen, és az állam részvétele ebben pozitív legyen.”
A WebArchive segítségével érdemes még fellapozni a Schadl-éra első, 2016-os lapszámát is, amelyben Völner mutatta be a végrehajtói rendszer megújítását (ezt a számot éppen azon a napon archiválták, amikor Polt Péter kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését).
„A végrehajtói intézményrendszert érintő reformok alapvető célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása volt”
– fogalmazott az államtitkár a 2016-os cikkben, és afeletti örömét fejezte ki, hogy „a közelmúltban konstruktív szakmai együttműködést sikerült kialakítani a Kar Elnöksége és tárcánk között”.
„A bírósági végrehajtás minősége jelentősen befolyásolja a jog érvényesülését, valamint a jogba és az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, és ezáltal a jogrendszer egészének működését”
– írta Völner, aki szerint a bírósági határozatok tiszteletben tartása, a jogerős bírósági döntések teljesítése a jogállamisággal kapcsolatos alkotmányos értékekhez tartozik. „Amennyiben ugyanis a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, az óhatatlanul a bírósági határozatok lebecsüléséhez, jogbizonytalansághoz, a jogtudat romlásához, a jogállamiság sérelméhez vezet. Mindebből az következik, hogy a bírósági végrehajtás intézményrendszerének megfelelő működése általános jogállami érdeket szolgál.”
Összesen huszonkét vádlottja van az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének, amelyben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel, és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A Schadl–Völner-ügy előkészítő tárgyalása február közepén kezdődött. A végrehajtói kar elnöke és a volt igazságügyi államtitkár is ártatlannak vallotta magát, több végrehajtó ugyanakkor beismerte bűnösségét. Ha szeretne gyorsan képbe kerülni az ügyben, ezt a cikket érdemes elolvasni.
A Schadl–Völner-ügy több részletét is bemutattuk az elmúlt hetekben a Telexen:
