Boldogtalannak érzi magát? Az Ipsos szerint nincs egyedül, minden második magyar ember az

Világszerte összességében tíz százalékponttal növekedett a Covid utáni időszakhoz képest (2020) azoknak a száma, akik boldognak érzik magukat, de a tíz évvel ezelőtti szintet még mindig nem éri el a boldog emberek száma. Akkor a 77 százalék érezte magát boldognak átlagosan.

Az Ipsos 32 országban végzett kutatást 2023 januárjában, ez alapján jutottak arra, hogy átlagosan, világszerte az emberek 73 százaléka érzi boldognak magát. Az Ipsos nemzetközi kutatása szerint

• a házasok,
• a jobb anyagi körülmények közt élők
• és az iskolázottak nagyobb valószínűséggel érzik boldognak magukat.

Jelenleg a világ tíz lakosából hét boldog. Latin-Amerikában emelkedik, a legtöbb nyugat-európai országban viszont zuhan a boldogság átlagos szintje.

A 32 vizsgált nemzet közül a hagyományosan pesszimista magyarok továbbra is sereghajtók, mindössze minden második magyar érzi boldognak magát. A jövőre vonatkozó várakozások nem adnak okot optimizmusra, sem a globális, sem a magyar lakosság szintjén – a relatív többség kihívással teli magánéletet vár a következő tíz évben, és ez a várakozás a fiatalabb generációk körében erősebb az átlagnál, írja sajtóközleményében az Ipsos. A Kínában élők a legboldogabbak.

A globális eredmények alapján a közvetlen hozzátartozók (házastársak, élettársak, partnerek, gyermekek, rokonok), a természet közelsége és az iskolázottság erősítik a boldogság szintjét, míg az aktuális gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok kevésbé adnak okot elégedettségre. Magyarországon különösen nagy eltérés mérhető a két végpont között.

A boldog emberek nagyobb valószínűséggel rendelkeznek kontrollal életük felett, érzik hasznosnak, megbecsültnek magukat, és elégedettek szellemi és testi egészségükkel.

Ugyan a női és férfi nem boldogságszintje között nem mérhető jelentős különbség, a párkapcsolat, a szeretet, az egészség és egyensúly fontosabb tényezők a nők számára, míg a férfiak körében az anyagi helyzet, a megbecsültség érzése és a rokoni kapcsolatok átlag feletti hatással vannak a vélt boldogságra.

Az országos értékeket vizsgálva megállapítható, hogy

a magas átlagos jövedelmű országok lakosai számára az általános biztonságérzet, a birtokolt javak, az életkörülmények és a munka okoz igazán elégedettséget, a közepes jövedelmű országok lakossága körében a hit és vallás, a fizikai jólét és megjelenés, valamint a megbecsültség érzete átlag felett erősíti a boldogságot. A boldogság szintje erősen korrelál a fogyasztói bizalmi index értékével, amiben Magyarország szintén a globális rangsor végén szerepel.