Polgári engedelmesség: vajon meddig működne az oktatás, ha a tanárok csak munkaidőben dolgoznának?

„Nem lehet flashmobokkal elérni a célt. Ha a kukások minden utca elején kettő rövidet dudáltak volna, akkor most is annyit keresnének, mint három hónappal ezelőtt”

– mondta lapunknak egy budapesti gimnázium tanára, aki egy eddig kevésbé ismert, de korántsem egyedi akcióba kezdett január elején. Polgári engedelmességet vállal, így szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy mennyivel többet dolgozik, mint az előírt jogszabályban rögzített munkaóra.

A polgári engedelmesség lényege, hogy a munkavállaló pontosan annyi időt tölt munkával, mint amennyi a szerződésében szerepel. Ez tűnhetne egy magától értetődő, széles körben elterjedt normál munkavégzésnek is, viszont köztudott, hogy a tanárok sokkal többet dolgoznak a munkaidejüknél. Éppen ezért is küzdenek többek között a leterheltségük csökkentéséért is.

Nincs munkamegtagadás, hiszen a szerződés 40 órás munkahétről szól

A polgári engedelmesség gondolatát már tavaly nyáron felvetette Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Akkor az alelnök azt mondta, hogy a polgári engedelmességnél a tanárok szó szerint betartják az előírásokat, például heti 32 óra után már nem foglalkoznak a diákokkal. Erről beszélt Gosztonyi Gábor, a PSZ másik alelnöke is a tanévkezdés előtt.

A szakszervezeti képviselő szerint a „polgári engedelmességi mozgalom” abból állna, hogy a pedagógusok betű szerint betartják a jogszabályokat, a kormányzat pedig éppen ebből jönne rá, hogy a tanárok mennyivel többet dolgoznak, mint heti 40 óra, és mennyivel többet tesznek, mint amit egyébként a munkaköri leírásuk tartalmaz. Aztán ebből a meghirdetett akcióból nem lett országos mozgalom, de az elmúlt hetekben több tanártól hallottuk, hogy elkezdték betartani a polgári engedelmesség kereteit.

Természetesen sok munkahelyen előfordul, hogy a munkavállalók túlóráznak, mert a munkaidő lejártáig nem végeznek a napi feladatukkal. Viszont ezt jellemzően vagy kifizetik a munkaadók, vagy a munkavállalók más napon lecsúsztathatják az így összegyűjtött plusz órákat. A tanároknak viszont a plusz munkáját, adminisztrációs terheit, a szalagavató szervezését, de még a helyettesítést sem fizetik ki.

Az általunk megkérdezett pedagógusok mind heti 50 órát dolgoznak a plusz feladataikkal együtt.

Gosztonyi Gábor szerint ez az akció éppen arról szólna, hogy ha letelt a 40 óra az adott héten, onnantól kezdve a pedagógus mondja azt: a további munkavégzésről írásban akar felszólítást kapni, és azt többletmunkaként azonnal fizessék is ki neki. Ha nem, akkor egész egyszerűen nem csinálja meg.

Miben más a polgári engedetlenség?

Ahhoz, hogy a polgári engedelmességet jobban megértsük, érdemes az eddig ismert polgári engedetlenség fogalmát is tisztázni. A polgári engedetlenséget a jog nem szabályozza, az a fejlett demokráciákban a köz érdekében cselekvő polgárok egyik eszköze, de formálisan jogsértő magatartás. Egy rendelkezés vagy szabályozás tudatos megszegését jelenti, aminek erőszakmentes és erkölcsi indíttatású tettnek kell lennie, és amit az elkövető a nyilvánosság előtt vállal. A polgári engedetlenség célja a tiltakozás az igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozás vagy hatósági gyakorlat ellen – olvasható a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) összefoglalójában.

A polgári engedetlenséghez akkor fordulnak az állampolgárok, amikor adott esetben más tiltakozási formák már kimerültek. Jelen helyzetben sok tanár úgy gondolja, hogy a sztrájkjoguk nem érvényesül. A legális munkabeszüntetés alatt is órákat kell tartaniuk, gyerekekre kell felügyelniük, tehát a sztrájk tulajdonképpen láthatatlan és értelmetlen. Éppen ezért választottak sokan a polgári engedetlenséget.

A tankerületek a szeptemberi polgári engedetlenségi hullám megindulása után elkezdték levélben felszólítani az érintett tanárokat, hogy a jövőben tartózkodjanak a hasonló magatartástól. Ezt azzal indokolták, hogy a gyerekek tanulni járnak az iskolába, a polgári engedetlenség miatt viszont elmaradnak az órák, ami korlátozza a tanulók tankötelezettségének teljesítését. Tavaly el is bocsátottak 15 tanárt, akik rendszeresen részt vettek a polgári engedetlenségben. Idén már egyre kevesebben vállaltak velük szolidaritást, talán éppen emiatt olyanok is elhagyták a közoktatást, akik korábban aktív tiltakozók voltak.

Eddig a munkaidejének közel másfélszeresét dolgozta, teljesen ingyen

A cikk elején idézett budapesti gimnázium tanára is decemberben még a hagyományos polgári engedetlenséggel tiltakozott a közoktatás problémái miatt. Viszont úgy látta, hogy ezzel semmit nem tudott elérni, ezért kezdte el januártól a polgári engedelmességet. Lapunknak azt mondta: már régebben eszébe jutott ez az akció, mert elkezdte magának dokumentálni, hány órát dolgozik hetente: hivatalosan félállásban van, tehát 20 óra a munkaideje, ebből 13 kontaktórája van, fél órát számol egy órára való készülésre.

Így összesen hetente fél órája marad az egyéb teendőire, mint például a személyes konzultációra a diákokkal, adminisztrációra, folyosón ügyeletre, helyettesítésre stb.

Ezeket a teendőit heti 8-9 plusz munkaórával tudja kivitelezni, ami azt jelenti, hogy a munkaidejének körülbelül a másfélszeresét dolgozza, a többletet teljesen ingyen.

A polgári engedelmességet vállaló tanár szerint általános jelenség, hogy munkavállalók annyi feladatot kapnak, ami egész egyszerűen nem elvégezhető a megadott időkeretben. Ezért döntött úgy, hogy ő márpedig annyi időt fog dolgozni, amennyi a hivatalos munkaideje. A polgári engedelmesség alatt sem tagadta meg soha a munkaadója kérését, csak egész egyszerűen ha lejárt a munkaideje, nem dolgozott tovább. Ha például helyettesítenie kéne egy kollégáját, akkor megkérdezi, mi az, amit akkor helyette ne csináljon meg. Mondjuk eggyel kevesebb órát tartson meg a héten vagy ne készüljön fel valamelyik órájára?

Megkértük a tanárt, mesélje el, hogy néz ki most egy munkanapja. Azt mondta, a legdurvább napján öt órája van: ilyenkor felkel reggel korán és fél 6-tól fél 8-ig dolgozik, tehát körülbelül két órát készül az óráira. Bemegy az iskolába, megtartja az öt óráját, aztán hazamegy és nem csinál semmit, ami a munkájához kapcsolódna.

A tanárok egészen addig tudnak tiltakozni, amíg ezzel valakinek nem okoznak rosszat

Miután a pedagógus januárban elkezdte az akcióját, beszélgetett róla a kollégáival. Van, aki azt mondta: „azért azt nem lehet csinálni, hogy a gyerekeknek nem lesz osztályozó vizsgája”.

A polgári engedelmességet vállaló tanár szerint „az ilyen szintű érdekérvényesítésnél be kell látni, hogy másoknak kellemetlenséget fogunk okozni.”

A polgári engedelmességet is egyfajta tiltakozási formának tartja, aminek a velejárója, hogy megakaszt az iskolában bizonyos folyamatokat. A kollégáit nem szeretné szívatni, szerinte biztos van olyan, aki haragszik rá, mert mondjuk helyette kell bemennie helyettesíteni. Elfogadja, hogy van, akinek ez rosszul esik, „de ha ezt nem tesszük, akkor következik be, hogy az agyonterhelt pár pedagógus kilép a rendszerből, és kiég 25 éves korára.” Szerinte ha mindenki ezt csinálná, egy év alatt magától összedőlne a közoktatás.

A budapesti gimnázium tanára problémának tartja, hogy a tanárok egészen addig tudnak tiltakozni, amíg ezzel valakinek nem okoznak rosszat. Szerinte ma ott tartunk, hogy felháborító, ha valaki csak annyit szeretne dolgozni, mint amennyire szerződtették.

Sokan a gyerekekre hivatkozva gyakorolnak nyomást a pedagógusokra, így próbálják elérni, hogy többet dolgozzanak. „Az ingyen munka nem kell, hogy szerves része legyen annak, amit csinálunk.”

Az idei első sztrájktárgyalásnak nem volt eredménye

A legtöbb tanár persze most is a hagyományos módon próbálja felhívni a figyelmet a közoktatás problémáira. Idén egy héten keresztül országosan sztrájkoltak a tanárok, és a szolidaritás napján más akciók is voltak az országban. A pedagógusok érdekeit képviselő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) régóta azt szeretnék elérni, hogy az ágazatban azonnali, 45 százalékos fizetésemelés legyen, és hogy a tanárok heti 22-26 tanóráját 22 órában maximálják. A sztrájkkövetelések között szerepel a sztrájkjog helyreállítása, és most már a tanárok kirúgásának időpontját újraszabályozó kormányrendelet visszavonása is.

A kormánnyal egyelőre nem sikerült megegyezni a követelésekről. A Belügyminisztérium ugyan decemberben több mint 400 iskolaigazgatót és tanárt hívott meg egy egyeztetésre, de érdemi előrelépés itt sem történt. Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár nemrégen tárgyalt a sztrájkbizottsággal, ahol főleg a bérekről volt szó, és az új teljesítménybérezés részleteiről. A pedagógus-szakszervezetek képviselői szerint itt a sztrájkkövetelések egyetlen pontjára sem reagált a kormány. És a tanárok egyébként sem csak a béreik növeléséért küzdenek, így nem elég a fizetésekről tárgyalni.

A kormány egyetért azzal, hogy a pedagógusoknak magasabb fizetést kellene kapniuk, de a nagyobb mértékű béremelést az uniós források megérkezéséhez kötötték. A kormánynak december 12-re sikerült megegyeznie a Magyarországnak járó uniós támogatásokról. Ha azok a pénzek megérkeznek, akkor idén 20,8 százalékos béremelés jöhet az ágazatban, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket.