Újfajta tiltakozást indít a Trefort: mindennap csak az első három órát tartják meg jövő héten

Új típusú tiltakozásba kezd az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, a tantestület úgy döntött, hogy a jövő héten csak 8 és 11 óra között lesz tanítás, vagyis csak az első három órát tartják meg, így tiltakoznak a más iskolákban történt elbocsátások miatt – derül ki az iskola Facebook-posztjából. A tanárok a fennmaradó 4-7. órában belső továbbképzésen vesznek részt az iskola épületében, a diákokat pedig hazaküldik. Megkérdeztük az iskola igazgatóját, hogyan hozták meg a döntést, és mit várnak tőle.

„Olyan formát keresett a tantestület, ami törvényes, mégis kifejezi a tiltakozást. Igazgatóként nekem megnyugtató, hogy egymásra figyelve hoztuk meg a döntést, a tantestület 90 százalékos többséggel döntött így, tehát iskolai egység áll mögötte” – mondta a Telex kérdésére Csapodi Zoltán, a Trefort igazgatója. Bízik benne, hogy több iskola is csatlakozik hozzájuk, és sikerül elérni, hogy az oktatás irányítói tárgyalóasztalhoz üljenek a tanárokkal. Az igazgató szerint gyors oktatásirányítási fordulatra lenne szükség addig, amíg még békések a megmozdulások.

„Most azonnal szükség lenne egy olyan törvényre, ami a diplomás átlagbérhez rögzíti a tanárok fizetését, és garantálja, hogy 2025 után a költségvetés fogja finanszírozni a megemelt bérek szinten tartását. A haragtól az apátiáig ugyanis mindenféle érzés kavarog a tanárokban, de be kell fejezni a megfélemlítésüket, mielőtt a konfliktus eszkalálódna”

– mondta.

„Gyakorlóiskolaként látjuk az aggasztó folyamatokat: a fiatalok azon gondolkodnak, hogy elhagyják a pályát, a természettudományos területeken szinte nincs utánpótlás, és még sorolhatnám” – mondta az igazgató. Csapodi Zoltán szerint a tanárutánpótlás szempontjából ott tartunk, mint tíz éve, csak rosszabb kilátásokkal.

A Trefort igazgatója azt mondta, intenzíven kommunikálnak a szülőkkel, és eddig nem kaptak negatív visszajelzést amiatt, hogy a jövő héten csak az első három órát tartják meg az iskola tanárai. Arra a kérdésre, hogy a téli szünet után visszatérnek-e a normál kerékvágáshoz, azt mondta, nagyon reméli, hogy addigra rendeződik a helyzet, és a kormányzat tárgyalóasztalhoz ül a szakmai képviseletekkel.

Cikkünk megjelenése után egyik olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy ugyanezt a tiltakozási formát választotta a XVIII. kerületi Brassó Utcai Általános Iskola is, ahol tegnap óta csak az első három tanórát tartják meg, az akciót pedig december 20-ig folytatják. A sztrájkról az iskola egyik tanára a kerületi tévének azt mondta, az iskola nyitva van, de nincs tanítás a 3. óra után, a diákok felügyeletét vállalják.

Csütörtökön ismét országszerte zajlott valamilyen, a tanárokat támogató megmozdulás, sok oktatási intézményben sztrájkoltak vagy polgári engedetlenséget vállaltak pedagógusok. Az AKG tanárai például sávlezárást szerveztek a Szentendrei úton, nagyjából 40 percre foglalták el az egyik sávot. Más iskolákban ülősztrájkot tartottak, a Karmelitába pedig papírrepülőkkel próbálták meg eljuttatni követeléseiket a tüntetők. Az ELTE-hez tartozó gyakorlóiskolák közel 260 tanára már szerdán közös nyilatkozatot adott ki, amiben tiltakoztak az állásukból menesztett kollégáik kirúgása ellen. Ők a tanárképzésben részt vevő gyakorlóiskolák pedagógusaiként saját bőrükön tapasztalják nap mint nap, hogy mennyire kevés fiatal tanárjelölt van.

A szakszervezetek által meghirdetett egységes munkabeszüntetés célja még mindig a legfontosabb követelések elérése: vagyis a fizetésemelés, a sztrájkjog visszaállítása és a munkaterhek csökkentése. Emellett még fontosabbá vált egy eddig is meglévő követelés: a kirúgott tanárok visszahelyezése.

Ahogy arról a Telexen részletesen beszámoltunk, szeptemberben soha nem látott szolidaritási hullám indult el a pedagógustársadalomért, ami akkor lett még erősebb, amikor a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát kirúgták, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben, majd november 30-án újabb nyolc tanárt bocsátottak el a törvénytelen munkabeszüntetésben való részvétel miatt.

A pedagógus-szakszervezetek november elején tárgyaltak Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral a követeléseikről, de lényegi változást nem sikerült elérniük. Rétvári Bence belügyi államtitkár a napokban azt mondta, mindenképpen növelik a béreket, de jobban szeretné a kormány, ha ehhez uniós források is jönnének. „Idén és jövőre is emelkedik a pedagógusok bére 10-10 százalékkal, de uniós forrásokat is szeretnénk használni, hogy nagyobb mértékben növeljük. Így a közös finanszírozásból jövőre 21, a következő évben 25, majd 29 százalékkal nőne a fizetésük” – mondta Rétvári Bence.

A legutóbbi ajánlat szerint három év alatt lépcsőzetesen növelik a pedagógusok fizetését. Ha a kormány megegyezik az unióval (amire a legfrissebb hírek alapján egyre kevesebb az esély), jövőre 20,8 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket, és így 2025-re bruttó 777 ezer forint körül lehet a pedagógusbér. A fizetés 2025 januárjára érheti el a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Ősszel beszélgettünk a Kölcsey kirúgott tanáraival, akik elmondták azt is, milyen érzések kavarogtak bennük a távozás után, a velük készült interjút itt nézheti meg újra: