Sztrájktárgyalás: a kormány idén már nem emeli meg a pedagógusok bérét

Idén nem lesz semmilyen béremelés, a többi sztrájkkövetelésünkben sem történt semmilyen előrehaladás. Egy halvány ígéretet kaptunk arra, hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek heti 40 órás munkaidejét csökkentik

– ezt mondta Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányának vezetője a sztrájktárgyalás után, ami hétfő délután háromkor kezdődött és több mint két órán át tartott az Oktatási Hivatalban a Szalai utcában, ahol a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral tárgyalt a követeléseikről.

Komjáthy Anna szerint a legjobb eset, hogy januártól 20 százalékkal emelik meg a tanárok bérét, ha megjönnek az uniós források. A legrosszabb eset, hogy tíz százalékkal. De szerinte az ilyen mértékű fizetésemelést lényegében elviszi az infláció. Szeptemberben például 20 százalék felett volt az infláció.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke azt mondta: a kormány újfajta bértáblában gondolkodik, de ehhez jogszabályt kellene módosítani. Egyelőre azt ígérték, hogy 2025. január elsejéig fogja elérni a diplomás átlagbér 80 százalékát a pedagógusok fizetése. 2024-ben pedig a diplomás átlagbér 72 százaléka lesz. Ennek ellenére úgy gondolja:

„A társadalmi nyomás előtt a kormány kezd meghajlani, ez elmozdulást jelent, de hogy ezt hogyan fogja betartani, arra nagyon kíváncsiak vagyunk.”

Azt mondta: idén még tárgyalnak a szakszervezetek a kormánnyal, de majd csak november 26-a után.

A Tanítanék Mozgalom a tárgyalás után lapunknak is elküldött levelében azt írta: „Hihetetlen és megalázó, hogy a kormány képviseletében Maruzsa Zoltán államtitkár még mindig nem tudott előállni olyan javaslattal, ami legalább a pedagógusok napi megélhetési problémáit rendezi. Ez lenne az első lépés, hogy az oktatás rendszerszintű reformjáról egyáltalán beszélhessünk.”

A sztrájkbizottságot Maruzsa Zoltán hívta össze, miután a szakszervezetek többször is hiába kezdeményezték az egyeztetéseket. Még Orbán Viktor miniszterelnökhöz is fordultak az ügyben, egy hónapja nyílt levélben kérték, segítsen mielőbb összehívni a sztrájkbizottságot.

A szakszervezetek sztrájkkövetelései a béremelésről és a munkaterhek csökkentéséről szólnak, már régóta küzdenek ezekért. Az országban ebben a tanévben egymást érik a tüntetések, élőláncok, a résztvevők az oktatás problémái miatt akarnak rendszerszintű változásokat elérni.

Mit akarnak pontosan a pedagógus-szakszervezetek?

A PDSZ és a PSZ követelései:

• Idei, legalább 45 százalékos béremelés a pedagógusoknak,
• 130 százalékos emelés a közalkalmazotti bértábla béreire a nem pedagógus-munkakörökben,
• a heti 22 óra kötelező óraszám visszaállítása és a helyettesítések, túlórák kifizetése,
• a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket legfeljebb heti 35 órában osszák be gyermek- vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre,
• legyen januártól olyan bérrendszer mind a pedagógusok, mind pedig az őket segítőknek, amely biztosítja az illetmények értékállóságát!

Hétfő délelőtt a PDSZ Facebook-oldalán már egyszer élőben jelentkezett az épület elől, ahol azt mondták: nem sok reményt fűznek ahhoz, hogy valami értelmes dolog kijön ebből a tárgyalásból. A szakszervezetek egy eredményváró eseményt szerveztek fél 4-től. Az erre létrehozott Facebook-oldalon azt írták: „Várjuk együtt 15:30-tól a minisztérium épülete előtt az egyeztetésen résztvevőket! Jöjjenek ki, számoljanak be a bent történtekről, és beszéljük meg a további lépéseket!” A szervezők azt gondolják, a kormány tagjai szerint nincs tétje az egyeztetéseknek, ezért akarnak kint hangoskodókat, akik kívülről támogatják a bent tárgyalókat. Helyszíni tudósítónk szerint azonban alig mentek oda páran az épület elé, ők is csendben voltak.

Mit mondott eddig a kormány?

Maruzsa Zoltán augusztus végén levélben még azt kérte a pedagógus-szakszervezetektől, ne támogassák a tanárok polgári engedetlenségét, mert az erkölcsileg aggályos, és rossz példát mutat a diákoknak. Sokan azért választották a polgári engedetlenséget annak ellenére, hogy az törvénytelen munkabeszüntetés, mert a sztrájk alatt betartandó elégséges szolgáltatások láthatatlanná tették a tiltakozásukat. A polgári engedetlenség miatt rúgták ki szeptember végén a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát. Bár a Klebelsberg Központ azt állítja, nem rúgtak ki mást rajtuk kívül, a PSZ elnöke szerint csak az utóbbi hetek tüntetései miatt függesztették fel a kirúgásokat, amint a megmozdulások elülnek, folytatódni fognak az elbocsátások. A kormány időközben jelentős, de sokak szerint még mindig nem elégséges béremelést jelentett be a következő három évre:

ha a kormány megegyezik az unióval, jövőre 20,8 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket, és így 2025-re bruttó 777 ezer forint körül lehet a pedagógusbér.

Ezeket tehát csak abban az esetben vezetnék be, ha megszületik a megállapodás az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap kifizetéséről. Ezt viszont még nem lehet tudni, mikor lesz.

Ebben a cikkünkben arról írtunk, hogy a jelenlegi magas, és az elkövetkező évekre prognosztizált inflációt figyelembe véve az optimista forgatókönyv szerint ez a béremelés 5 év alatt 33,8 százalékos reálbér-növekedést jelentene, ami évi 6 százaléknak felel meg. A pedagógusok fizetése így 2025-re érné el a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Maruzsa Zoltán a PDSZ szerint augusztus 30-án azt ígérte a szakszervezetnek, hogy amennyiben Brüsszelből érkezik válasz, öt napon belül összehívja a szakszervezeteket, és azonnali egyeztetést kezdeményez.

A szakszervezetek és a kormány között már tavaly ősz óta zajlanak a tárgyalások, egyelőre azonban még nem sikerült megállapodniuk sem a béremelésről, sem a munkaterhek csökkentéséről.