Az Eötvös, a Vörösmarty és a Karinthy tanárait rúgták ki polgári engedetlenség miatt
2022. november 30. – 12:40
Frissítés: A Telex információi szerint az Eötvös József Gimnázium egy, a Karinthy Frigyes Gimnázium hat és a Vörösmarty Mihály Gimnázium egy tanárának szűnik meg rendkívüli felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonya december 1-től.
A munkáltatói jogokat gyakorló tankerületi igazgatók – a Belügyminisztérium elvi álláspontját követve – 2022. december 1-ji hatállyal három fővárosi gimnázium nyolc pedagógusának szüntetik meg rendkívüli felmentéssel közalkalmazotti jogviszonyát – közölte a Belügyminisztérium az MTI Sajtószolgálatán keresztül.
A közlemény szerint az érintetteket munkáltatóik korábban tájékoztatták arról, hogy a közalkalmazotti jogviszonyukból eredő lényeges kötelezettségeik szándékos, jelentős mértékben történő megszegésének és rendkívüli felmentésük jogalapjának tekintik amennyiben a munkájuk végzését – a tanítást – bármely okra hivatkozva jogellenesen megtagadják.
A közleményben az áll, hogy a Belügyminisztérium számos alkalommal hangsúlyozta: a diákok érdekeit helyezi mindenek elé. „Márpedig a pedagógus jogellenes munkamegtagadása korlátozza a tanuló tankötelezettségének teljesítését és a művelődés Alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását. A diákok – életkoruktól függetlenül – tanulni járnak az iskolákba, számukra nem példamutató a jogszerűtlen magatartás” – olvasható a közleményben.
A belügyminisztériumi közleményben az áll, hogy a tárcához érkezett összesítés szerint 2022. november 30-án további 24 pedagógus kap tájékoztatást intézményének vezetőjétől arról, milyen következményekkel jár a munka jogellenes megtagadása. Majd a közlemény így zárul:
„A Belügyminisztérium leszögezi: álláspontja megingathatatlan, következetesen járt és jár el a munkájukat jogellenesen megtagadókkal szemben, ahogy teszi azt minden munkáltató, így ezt várja el az irányítása alá tartozó valamennyi szervtől, szervezettől.”
Ahogy arról a Telexen részletesen beszámoltunk, szeptemberben soha nem látott szolidaritási hullám indult el a pedagógustársadalomért, ami akkor lett még erősebb, amikor a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát kirúgták, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben.
Azóta már többször volt országos sztrájk a fővárosban és szerte az országban, legutóbb november 18-án volt egységes munkabeszüntetés. A tanárok régóta küzdenek a munkaterheik csökkentéséért és a sztrájkjoguk visszaállításáért. A pedagógusok nehezebb helyzetben vannak, amióta a sztrájktörvényt elfogadták, mert ez olyan elégséges szolgáltatásokat írt elő, mellyel a pedagógusok sztrájkja láthatatlan marad.
Ezek mellett az ágazatban dolgozók magasabb fizetést szeretnének, de a kormány már régóta az EU-val való megállapodáshoz kötött helyreállítási alapból szeretné finanszírozni a béremelést. A pedagógus-szakszervezetek november elején tárgyaltak Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral a követeléseikről, de lényegi változást nem sikerült elérniük. A kormány idén már nem emeli meg a pedagógusok bérét, a legutóbbi ajánlat szerint három év alatt lépcsőzetesen növeli a fizetéseket. Ha a kormány megegyezik az unióval (amire a legfrissebb hírek alapján egyre kevesebb az esély), jövőre 20,8 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket, és így 2025-re bruttó 777 ezer forint körül lehet a pedagógusbér. A fizetés 2025 januárjára érheti el a diplomás átlagbér 80 százalékát.
Ősszel beszélgettünk a Kölcsey kirúgott tanáraival, akik elmondták azt is, milyen érzések kavarogtak bennük a távozás után, a velük készült interjút itt nézheti meg újra:
