Zárt kordonok mögött mondott beszédet Orbán Viktor Zalaegerszegen

Mióta nemzeti kormánya van Magyarországnak, minden válságból erősebben jöttünk ki, mint ahogy belementünk – folytatta Orbán. Most is felkészültek szerinte.

„Megőrizzük a gazdaság stabilitását, mindenkinek lesz munkája, a rezsicsökkentést meg tudjuk védeni, a családok pedig nem maradnak magukra.”

Orbán szerint megvan a nemzeti kormány ereje és tapasztalata, hogy megvédjék az országot.

„Hajrá Magyarország, hajrá magyarok” – zárta szokásos szavaival ünnepi beszédét a miniszterelnök.

„Tűrünk, amikor kell, és visszaütünk, amikor lehet – fogalmazott a miniszterelnök. – Kardot rántunk, ha van esély, és ellenállunk, ha hosszú elnyomás évei jönnek.”

Magyarként egyszerre van szükségünk szerinte az oroszlán bátorságára, a kígyó ravaszságára és a galamb szelídségére. Különösen így lesz ez a következő éven.

„Migrációs invázió délen, háború keleten és gazdasági válság nyugaton. Ezzel kell megküzdenünk” – sorolta Orbán. Szerencse a szerencsétlenségben szerinte, hogy nem a baloldal van kormányon. „Képzelhetik, mi lenne itt.”

A nemzeti kormány erős, egységes, és nem szokott megijedni akkor, ha baj üti fel a fejét. „Mi képesek vagyunk megvédeni Magyarország érdekeit itthon és külföldön egyaránt” – jelentette ki a miniszterelnök. 1956-ban megtanultuk szerinte, hogy nehéz időkben csak az összefogás segíthet.

„Ne törődjünk azokkal, akik hol az árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra”

– mondta a miniszterelnök, aki szerint ugyanott fogják végezni, ahol az elődeik.

A magyar vért meg kell becsülni Orbán Viktor szerint, mert rajtunk kívül nem becsüli meg senki. Sem a kommunisták, amikor tankokkal támadtak tizenéves diákokra, sem az akkori szabad világ sem, amely bátorított minket, nem segített. 1956-ban Magyarországot is kitettek a Time magazin címlapjára, „aztán negyven évig otthagytak bennünket a szovjet kommunista prés alatt, azt gondolva, legalább eggyel több gondja lesz a szovjeteknek”.

„A lecke világos. A magyarok igazságát csak a magyarok mutathatják meg a világnak, és csak a magyarok védhetik meg saját igazságukat a fenyegető veszélyekkel szemben”

– fogalmazott Orbán Viktor.

Ha elpusztul az ország, hiába harcoltunk a szabadságért szerinte. Magyarországot sehol máshol nem találhatjuk meg. „Ezt kell megvédeni, itt kell boldogulni”.

Kemények és elszántak maradtunk, majd 1990-ben győztünk, visszaszereztük a szabad és független Magyarországot – mondta Orbán, aki szerint ebből „az egész világ megértheti, akárki akar a nyakunkra ülni, bukásra van ítélve.”

1956-ban a magyarok megmutatták, hogy milyen egy igazi szabadságszerető nemzet – mondta Orbán. 1956-ban valódi esély volt szerinte kivívni a függetlenségünket. „Amikor a magyar nép úgy döntött, hogy nem tűri tovább a szovjet elnyomást, és csatlakozik a független népek táborához, minden ésszerű feltétel adva volt az erőszakmentes átmenethez.”

Sztálin halála után megindult az enyhülés a két blokk között, 1955-ben nyerte el semlegességét Ausztria. Orbán szerint jó oka volt '56-osoknak feltételezni, hogy a szovjetek is belátták, „a vérontás árán fenntartott elnyomásra hosszú távon nem lehet birodalmat építeni.” Ahogy ezt Gorbacsov is belátta 1990-ben.

Az első napokban működött a terv, magyarok százezrei vettek részt a forradalomban.

„Ha a Nyugat nem árul el bennünket, 1945 után másodszor is, sikerrel járhattunk volna”

– fogalmazott a miniszterelnök.

A Nyugat támogatásának hiányában azonban szovjet vezetők félúton meggondolták magukat, visszafordították a tankokat, és 35 évre újra katonai elnyomást és kommunista bábkormányt ültettek a nyakunkba.

A magyar állam tartozik Mindszenty József emlékének és a zalai embereknek is, akiket előbb a trianoni diktátum, majd a vasfüggöny szorított az ország peremére – fogalmazott a miniszterelnök. Az elmúlt években azonban Orbán szerint sokat tett a nemzeti kormány a városért és a megyéért. „A város egyre szebb, a megye világszínvonalú ipari központtá válik, ahogy egymás után nőnek ki a gyárak a földből”.

Méltóak akarunk lenni Mindszenty József közösségépítő örökségéhez – mondta Orbán. A Mindszentyum avatása után abban bízik a miniszterelnök, hogy ez a hely is megtelik élettel, és minden magyar a maga hasznára fordíthatja a bíboros életének tanulságait, tanításait, és intelmeit.

A nagy magyar katolikus egyházfők mindig prófétaként vezették a magyar népet, és ellátták az ország szellemi vezetését a politikai vezetők mellett vagy gyakran helyett – mondta Orbán Viktor. Mindszenty József is ilyen főpap volt. „Isten szolgálata közben mindig teljesítette hazája iránti kötelességét is.”

Mindszentnyek köszönhető Orbán szerint, hogy ferences templom és kolostor van Zalaegerszegen, majd 1956-ban is utat mutatott a magyaroknak. „Viharos ellenszélben is kitarott a magyarok igazsága mellett”. Kiállt hazánk szabadságáért, amikor nyilasok törtek rá, és amikor a kommunisták letartóztatták, megkínozták, fogságba vetették. „A magyarok tudták, hogy a forradalom közepette is szükségünk van lelki támaszra” – mondta Orbán. Ezért szabadították ki Mindszentyt a börtönből.

Mindszenty nevezte először nevén a gyermeket: szabadságharcról beszélt. Lényeglátásán a börtönben töltött évek sem ejtettek csorbát, épp ellenkezőleg: kiélesítették. Jól látta Mindszenty a miniszterelnök szerint az eseményeket, tudta, hogy mit kell tenni. Mindszenty azt akarta, hogy a magyarság minden néppel barátságban és békében éljen.

„A bennünket, vidékieket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló ma Zalaegerszegen ünnepelni” – mondta Orbán. Szerinte a baloldal nem érti, hogy Budapest nem azonos az egész országgal, és 1956 nem egy város, hanem az egész ország, az egész nemzet forradalma volt.

A zalaiak bölcsességéről, kitartásáról és éleslátásáról beszélt a miniszterelnök. Itt született Deák Ferenc, aki megmutatta, hogy a nemzet ügyét hogyan lehet hosszú évtizedek kitartó, szívós munkájával előrevinni. A városban szolgált Mindszenty József bíboros is, aki egyike a nemzet ügyét zászlajára tűző nagy magyar egyházi embereinek Orbán szerint.

Zalaegerszeg 1956-os hőseiről beszél Orbán Viktor a színpadon. „Dicsőséges ez a nap, és méltó ez a helyszín – fogalmazott a miniszterelnök.

A zalaiak sokat szenvedtek a kommunisták uralma alatt, de kitartottak, ameddig lehetett szerinte. 1956-ban az elsők között vonultak utcára, és az utolsók között tették le a fegyert decemberben. Egy hónappal a szabadságharc leverése után még szovjet tankoknak kellett feloszlatniuk az egerszegi sztrájkolókat – mondta Orbán.

A zalaiak mident megtanultak, és semmit nem felejtettek. A zalaiak azon kevesek közé tartoznak, akik már 1989 szeptemberében ellenzéki képviselőt juttattak a kommunista parlamentbe – folytatta a miniszterelnök. 1989-ben a zalaiak elsők között mondtak ítéletet a kommunista rendszer felett. Az ő példájukat követte aztán az egész ország Orbán szerint.

Balaicz Zoltán, Zalagerszeg polgármestere és Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője mondott köszöntőt. Többszázan várnak Orbán Viktor beszédére a helyszínen.

Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter és Palkovics László technológiai és ipari miniszter.

Katonai tiszteletadással felvonták a magyar zászlót az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján vasárnap délelőtt Budapesten a Kossuth Lajos téren.

Az eseményen ott volt Novák Katalin köztársasági elnök, a rendezvényen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység. (MTI)

Egy férfi Lentiből utazott Zalaegerszegre, hogy meghallgassa Orbán Viktor október 23-i beszédét. A helyszínen tudta meg, hogy csak a meghívottakat és regisztráltakat engedik be a rendezvény helyszínére.

Más is járt így, többen kint rekedtek helyszíni tudósítónk beszámolója szerint. Mivel a színpadot és nézőteret kordonnal választották le az utcáról, így még csak nem is láthatják a miniszterelnököt. Azt még nem tudni, hogy mennyire lehet majd onnan hallani Orbán beszédét.

Vannak ott ellentüntetők is, habár a rendőrség nem engedélyezte a Momentum helyi szervezetének, hogy demonstrációt tartsanak Orbán beszéde alatt a Mindszentyum közelében.

Sorra engedik be a meghívott vendégeket a rendezvény helyszínére, és egy külön bejáraton mehetnek be az újságírók. Helyszíni tudósítónk arról számolt be, hogy a színpadtól jó 150 méterre kordon választja el a rendezvényt az utcától. Még le is takarták a kerítést, hogy ne lehessen belátni.

A környéken több ellentüntetővel is találkozott tudósítónk, habár a rendőrség nem engedélyezte a Momentum helyi szervezetének, hogy demonstrációt szervezzen a közelben. „Ruszkik haza” táblát tartott fel egy férfi az utcán, bentről azonban mindebből semmi nem látszik.

Komoly előkészületek előzték meg Orbán Viktor zalaegerszegi látogatását. A Mindszentyum környékén lakókat levélben arról tájékoztatta az önkormányzat, hogy szombat reggel nyolc órától, egészen vasárnap este hat óráig lezárják az intézmény környékét. A Magyar Narancs cikke szerint ez a Battyhányi Lajos utca Kölcsey utcától a Battyhányi utca – Október 6. tér kereszteződéséig tartó szakaszát érinti.

A környéken lakók ez idő alatt nem parkolhatnak a lezárt területen, illetve gyalogosan is csak úgy mehetnek haza, ha bemutatják a lakcímkártyájukat és személyi igazolványukat. Az önkormányzat azt javasolta nekik, hogy lehetőleg használják a hátsó bejáratokat, mert azon a részen nincs lezárás.

A Magyar Hang cikke szerint a zárt zónában már csütörtökön nagy volt a sürgés-forgás: átfestették az összes villanyoszlopot, majd hamar kikerültek a forgalomelterelő táblák is.

Szombat délután a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tartottak állami megemlékezést.

Gulyás Gergely arról beszélt, hogy megmaradásunk szempontjából nem kevésbé sorsdöntő időket élünk ma, mint 1956-ban, tankok helyett azonban a kordivattal kell megküzdeni. A hatékony nemzeti érdekérvényesítéshez ma nincs szükség Molotov-koktélra szerinte, „elegendő lenne, ha a magyar közélet szereplői (…) jobban szeretnék a hazájukat, mint amennyire gyűlölik Magyarország szabadon választott kormányát.” Ukrajnát Magyarország barátjának nevezte, akik az 56-osokhoz hasonló hősiességgel küzdenek a szabadságukért és szuverenitásukért.

Harrach Péter szerint 56 öröksége arra kötelez minket, hogy az önállóságunkért ma is megküzdjünk a birodalomépítőkkel szemben. Potápi Árpád János pedig azt mondta, hogy a szankcióktól várt béke ugyanolyan beteljesületlen marad, mint a Nyugattól várt támogatás 1956 idején.

A beszédek után többezren vonultak fáklyákkal a Bem térre. A felvonulást három korabeli Csepel teherautó vezette, melyeket a forradalmat jelképező lyukas zászlókkal díszítettek.

Lázár János Makón arról beszélt, hogy „nincs különbség Kádár János árulása és az amerikai dollárok milliárdjaiból működő ellenzéki hazaárulás között”, míg Fürjes Balázs Szabadkán a kormány brüsszeli harcát hasonlította 1956-hoz.

A kormánypártok (Fidesz-KDNP) idén nem tartanak központi ünnepséget október 23-án Budapesten. Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy helyi, választókerületi szinten lesznek majd megemlékezések a 66 évvel ezelőtti forradalmi eseményekről.

Később az is kiderült, hogy Orbán Viktor a zalaegerszegi Mindszenty József Látogatóközpont új épületének ünnepélyes átadásán mond beszédet.

Gulyás a szombati kormányinfón azt mondta, azért Zalaegerszegen, mert „Budapesten kívül is élnek emberek”. Arra a felvetésre, hogy a miniszterelnök beszédén ők nem vehetnek részt, hiszen az zárt térben, meghívásos körben lesz, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált, hogy bekapcsolhatják a tévét, és akkor láthatják.