Eltűnt Magyarország egyik legnagyobb és legjelentősebb éremleletének több mint fele, 14 212 ezüstdénár. A Szabad Európa újságírója rákérdezett a sokéves ügyre, a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) igazgatója belső vizsgálatot indított.
Az érmék 1969-ben egy mohácsi útépítés során kerültek elő, egy szürke és egy vörös korsóban rejtették el a kincset, vélhetően a mohácsi csata miatt. A legkorábbi érméket Aquileiában 1387 és 1437 között bocsátották ki, de magyar pénzverdék dénárjai is voltak közöttük, a legkésőbbiek 1521-ben készültek. Ezek után több mint ötven évig a pécsi múzeumban voltak.
Igen ám, de egy hét évvel ezelőtti publikációból kiderült, hogy „az 1. számú éremkincs 53,6 százaléka, míg a 2. számú 12,6 százaléka hiányzik ’69-es megtalálása óta”.
Bertók Gábor, a JPM igazgatója egyelőre csak annyit írt az ügyet feltáró újságírónak:
„Köszönjük szépen, hogy felhívta a figyelmünket a problémára. Az ügyben vizsgálatot indítottam, amint a vizsgálat lezárul, értesíteni fogjuk annak eredményéről, és válaszolunk a feltett kérdésekre.”
A Szabad Európa forrásai szerint általában a múzeumoknak se emberük, se helyük nincs arra, hogy az évtizedek alatt felhalmozódott leleteket normális körülmények között tárolják és leltárba vegyék. Ez pedig visszaélésekre adhat lehetőséget.
