Nem árulja el a Belügyminisztérium, mennyit lehet spórolni a téli szünet meghosszabbításával

A kormány az energiatakarékosságra hivatkozva döntött a központilag meghatározott őszi szünet elmaradásáról és a téli szünet egy héttel történő meghosszabbításáról, amit csütörtökön Gulyás Gergely jelentett be a kormányinfón. A Népszava a Belügyminisztériumhoz fordult, hogy megkérdezze, készültek-e számítások arra vonatkozóan, hogy így mennyit lehet spórolni az energiával. A minisztérium azonban kitérő választ adott, mindössze annyit írtak a lapnak, hogy

„a tankerületi intézményekben az eltérő adottságokra, különböző típusú feladatokra tekintettel egyedileg készül fűtési terv, illetve számítás az energiafelhasználásra vonatkozóan.”

Azt nem tudni ugyanakkor, hogy készültek-e becslések vagy sem. A döntésről szóló rendelet csütörtök este jelent meg a Magyar Közlönyben, ebben a kormány a téli szünet december 22-től január 8-ig tartó meghosszabbítását szintén azzal indokolta, hogy télen így több energiát lehet megtakarítani az ország iskoláiban.

A Népszava megkérdezte azt is a Belügyminisztériumtól, hogy mit tehetnek azok a kisgyermekes szülők, akiknek a hosszabb téli szünetben gondot okozhat gyermekeik felügyelete, mert dolgozniuk kell. Megkérdezték, hogy lesznek-e tankerületenként ügyeletes iskolák a szünet alatt, de azt a választ kapták, hogy

„a téli szünet alatt eddig sem volt feladata az intézményeknek ügyeletet biztosítani, ilyen kötelezettségük most sem keletkezett az iskoláknak”.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a lapnak azt mondta, hogy ha a köznevelési intézményekben tudnak is valamennyit spórolni a hosszabb szünettel, az ország gázfogyasztására nézve ez nem lehet nagy hatással, mert így majd a családoknak kell otthon többet fűteniük. „A kormány lényegében a családokkal fizetteti meg az iskolák bezárásával megtakarított rezsit” – mondta.