A strasbourgi bírósághoz fordultak a pedagógus-szakszervezetek, mert elvették tőlük a sztrájkjogot

2022. szeptember 14. – 11:46

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amiért a kormány megvonta tőlük a sztrájkjogot – írja Magyar Helsinki Bizottság közleményében.

„A kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat” – írják.

A kormány a járványhelyzetre hivatkozva február 11-én rendeletben határozta meg a minimálisan kötelező szabályokat, ami azt jelenti, hogy az iskolákban és óvódákban akkor is biztosítani kell a gyerekfelügyeletet, és meg kell tartani bizonyos tanórákat, ha a pedagógusok sztrájkolnak.

A pedagógusok szerint a sztrájkjogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozták a sztrájk alatti tanítás elrendelésével, egy esetleges sztrájk ugyanis így a munkáltató működésében legfeljebb minimális fennakadást okoz, a sztrájkjog nyomásgyakorló, ellenállási funkcióját nem tudja betölteni.

„A sztrájk alapjog, amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye is véd. Az állam nem üresítheti ki a sztrájk jogintézményét, nem veheti el önkényesen az egyik alapjogunkat” – írják a közleményben.

A PSZ és PDSZ az Alkotmánybírósághoz fordult, de formai okokra hivatkozva elutasították a keresetüket. Ezért most a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bíróságra is benyújtották jogorvoslati kérelmüket.

A szakszervezetek január 31-én hirdettek országos sztrájkot, a kétórás tiltakozáson pedig több mint 20 ezer tanár vett részt. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. A bíróság első fokon jóváhagyta a sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. A tárca emellett baloldali politikai akciónak nevezte a munkabeszüntetést. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kimondta, hogy a tanárok sztrájkja jogellenes volt. Március 16-tól újabb, határozatlan idejű sztrájkot hirdettek a pedagógusok, július elején pedig (miután a szakszervezet a legfelsőbb bírósághoz fordult) a Kúria felülbírálta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, és kimondta, hogy nem volt jogellenes a januári figyelmeztető tanársztrájk.

Szeptembertől újabb polgári engedetlenségi akciókat hirdettek a szakszervezetek, a diákok pedig tüntetést is szerveztek, hogy kiálljanak mellettük. Az akciókban részt vevő pedagógusok a tankerületektől névre szóló levelet kaptak, amiben azt írják: jogosulatlanul maradtak távol a munkától, és ez alapot ad a rendkívüli felmentésre.

Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!

Kövess minket Facebookon is!