Jöhet a sztrájk, nem tudtak megállapodni a kormánnyal a pedagógus-szakszervezetek

Nem tudtak megállapodni a pedagógus-szakszervezetek a kormánnyal a sokadik tárgyaláson sem, így folytatódik a sztrájk az iskolákban szeptembertől – ez lett az eredménye annak az egyeztetésnek kedden, amin az érdekvédelmi szervezetek és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár vett részt, hogy a tanévkezdés előtt utoljára tárgyaljanak a követeléseikről.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja szerint Maruzsa Zoltán azt mondta: bízik abban, hogy meg tudnak állapodni a szakszervezetekkel, de egyelőre nincs fejlemény. Nagy Erzsébet a Telexnek azt írta:

a probléma az, hogy a kormányzatban szándék sincs a béremelésre. Emiatt már több iskolában szeptember 1-től kezdődik a sztrájk, de lesz, aki most is a polgári engedetlenséget választja.

A Tanítanék Mozgalom korábban azt ígérte: ha szeptember 2-ig nem kapnak érdemi ajánlatot a kormánytól, a tanév második hetétől újra polgári engedetlenségi akciók lehetnek az iskolákban. A mozgalom és az érdekvédelmi szervezetek is a tanárok sztrájkjogának visszaállítását, a fizetések megemelését és a munkaterhek csökkentését követelik.

Néhány tantestület már nyár elején bejelentette, hogy szeptembertől folytatják a polgári engedetlenséget. Eddig a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium felhívásához a budapesti VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium 24 tanára csatlakozott. A diákok, támogatva tanáraikat, péntekre tanévnyitó tüntetést szerveznek a budapesti Bazilika elé. A tüntetés apropója, hogy a diákok szerint tavasz óta nem történt érdemi javulás az oktatásban, miközben jelentős hiány van pedagógusokból, és a tananyagot is úgy kellene átalakítani, hogy az tanítható és tanulható legyen.

Régóta húzódik a konfliktus

A kormánnyal az érdekvédelmi szervezetek már régóta nem tudnak megegyezni. A pedagógusok eredetileg magasabb béreket, és a munkaterheik csökkentését szerették volna elérni, ezért még az év elején polgári engedetlenségbe és sztrájkba kezdtek. Novák Katalin államfő május végén rekordgyorsasággal, egy nap alatt írta alá a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő törvénymódosítást.

Ez kimondta:

• a tanároknak a sztrájk alatt is meg kell oldani a gyerekek felügyeletét 7 és 17 óra között,
• az étkeztetést a megszokott helyen, módon és időpontban kell megoldani,
• az érettségiző osztályoknak a kötelező érettségi tantárgyakból minden órát meg kell tartani, mindenki másnak minden tárgyból az órák felét,
• a sajátos nevelési igényű (SNI) vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekeknek valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást meg kell tartani.

Az szakmai és szakszervezetek szerint ezeknek a szabályoknak a betartásával lényegében láthatatlanná válik a sztrájk. Korábban a kormány azt állította: szívesen tárgyalnak a tanárok követeléseiről, de a polgári engedetlenséget nem tűrik.

Egy felmérés szerint a legtöbben egy-két hétig sztrájkolnának

A munkabeszüntetés tehát valószínűleg folytatódni fog a tanév kezdetével. A kérdés az, hogy hányan fognak ehhez csatlakozni, meddig fog tartani az akció, és a csatlakozók mit tudnak elérni vele. A PDSZ készített egy kérdőívet 1986 oktatásban dolgozó megkérdezéséve, ebben felmérték, hogy állnak a tanárok a szeptembertől kezdődő munkabeszüntetéshez. A válaszok természetesen nem a teljes pedagógustársadalom véleményét tükrözik, hiszen akikhez eleve eljutott a kérdőív és akik kitöltötték, ők valószínűleg a társadalmilag aktívabb részét teszik ki a tanároknak.

A válaszadók szerint nem elfogadható a kormány augusztus 10-i ajánlata, miszerint 2028-ig a pedagógusok fizetését a diplomás átlagbér 80 százalékáig emelik meg. Szerintük ez mindössze évi 14 százalékos béremelést jelentene, ők ehelyett 45 százalékot követelnek.

A kérdőívből az is kiderül, hogy a válaszadók nagy része a sztrájkot választaná tiltakozásul. A másik tiltakozási forma a tavaszi időszakban a polgári engedetlenség volt, ami annyiból egy szabadabb formának számít, hogy nincsenek olyan szigorú szabályai, mint a sztrájknak, hiszen lényege éppen a szabályok megtagadása.

A sztrájk fenntartásának hosszában viszont már nem értettek egyet a válaszadók:

29 százalék a határozatlan idejű munkabeszüntetést is el tudja képzelni, viszont a legtöbben, a válaszadók 34,8 százaléka egy-két hetet lát ideálisnak.

Majdnem 20 százalék pedig egy-két napos sztrájkkal is beérné.

A felmérésből kiderül, hogy amennyiben nem jutna támogatás a kieső jövedelmek kiegészítésére, kevesebben sztrájkolnának hosszabb távon. Ehhez tudni kell, hogy a sztrájkkal töltött munkaórák után a tanárok nem kapnak fizetést. Tavasszal több kezdeményezés is indult azért, hogy pótolják a tanárok kimaradt munkabérét.

Amennyiben tehát nem lenne kárpótolva a kieső pénz, úgy az egy-két napot jelölték meg a legtöbben a sztrájk ideális hosszának, a válaszadók 38,5 százaléka mondta ezt. 29,6 százalék 1-2 hetet is el tudna képzelni, viszont határozatlan idejű sztrájkba csak 14,2 százalék kezdene.

A kérdőív rákérdezett arra is, hogy mennyire érzik a tanárok a szülők támogatását egy hetes skálán, ahol hét a „teljes mértékben” választ jelenti. A válaszadók 4-es vagy 5-ös értéket jelöltek be, de a kitöltők több mint egyharmada nem tudott választ adni erre a kérdésre.