A rezsipara miatt a színházat és az uszodát is beáldozzák az önkormányzatok, de még ez is kevés lehet

A közelgő rezsiapokalipszis miatt az önkormányzatok is gőzerővel számolgatják, hogyan tudnának spórolni a fűtésen és a közvilágításon. Jó példája ennek Nagyatád, ahol a településvezetés drasztikus lépésekkel készül a nehéz időszakra, de könnyen lehet, hogy hamarosan más települések is hasonlóan fájdalmas intézkedésekre kényszerülnek a többszörösére emelkedett gáz- és áramárak miatt.

Az új rezsiszabályok alapján a 10 ezer fős Somogy megyei város ezentúl 365 milliót fizethet a gázért éves szinten, az eddigi 99 millió helyett. Emiatt a fűtési szezonra bezárják a múzeumot, a művészeti galériát és az óvodák egy részét, a könyvtár pedig csak heti egy napot lesz nyitva.

• Balatonbogláron az uszodát zárja be az önkormányzat, és nagy eséllyel a helyi sportcsarnok is erre a sorsra jut majd.
• Csokonyavisontán a gyógyfürdő esett áldozatául a megnövekedett költségeknek. Nem fogadnak vendégeket, és az orvosi kezelésekre sem kerülhet sor. A falu önkormányzata szabadulna a létesítménytől, már elkezdték árulni a fürdőt.

Budapest sincs könnyű helyzetben. A közvilágítás 5 milliárddal, a közösségi közlekedés energiaköltsége 21 milliárddal kerül többe a fővárosi önkormányzatnak az eredetileg tervezetthez képest. A főváros többek között a díszkivilágítás időtartamának lerövidítésével, a fűtés- és klímahasználat szabályozásával próbál spórolni. De lehet, hogy ez sem lesz elég. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes nemrég arról beszélt: nem tudja megmondani, hogy Budapest költségvetése kibírja-e ezt az évet, a technikai csőd sem kizárt.

Egerben is már csődöt emlegetnek. Az energiaválságra reagálva az egri városvezetés úgy döntött, hogy ideiglenesen bezárja a legtöbbet fogyasztó önkormányzati intézményeket, a strandot, az uszodát, a színházakat és a könyvtár épületeit. Mirkóczki Ádám polgármester azt nyilatkozta, ezzel az a céljuk, hogy „nullás rezsit produkáljanak” ezek az épületek, és az így felszabaduló pénzt az egriek támogatására tudják fordítani.

Székesfehérváron a Vörösmarty Színház zárhat be a leghidegebb téli hónapokban. Cser-Palkovics András, a város fideszes polgármestere arról beszélt a színház évadnyitóján, hogy az épület villanyszámlája 250 millióval nőtt, és ha a távhő is így drágul majd, az már kigazdálkodhatatlan lenne. A székesfehérvári polgármester a napokban közzétette, hogy jövőre várhatóan mennyivel nőnek a város rezsiköltségei: közvilágításra például közel öt és félszer, a városi uszodára pedig nyolcszor annyit kell majd költenie az önkormányzatnak, mint 2021-ben. A Válasz Online podcastjában arról is beszélt, lehet, hogy nem lesz miből világítani a helyi futballstadionban, mert az óvodák fűtésére kell majd a pénz.

Rövidebb díszkivilágítás, összevont ovis csoportok

A pécsi önkormányzat által fenntartott szociális, oktatási, kulturális és sportintézmények – nagyjából 150 telephely – többségében távhőszolgáltatás biztosítja a fűtést. Ennek az ára még nem emelkedett, így 2022-ben nem számolnak jelentős költségnövekedéssel, és a nyitvatartás korlátozását sem tervezik. Jövőre viszont várhatóan 500 millióval többet kell majd fizetnie a városnak a földgázért.

Az áramnál más a helyzet, ott már az idén jelentős költségnövekedéssel számol az önkormányzat. Ennek legnagyobb részét a közvilágítás teszi ki, ami a mostani árakkal számolva 300-400 millióval drágul majd augusztus és december között. A legtöbb áram a sportlétesítményekben, például a Hullámfürdőben és a városi műjégpályán fogy. 2023-ban 3,5 milliárddal fizethet többet Pécs a villamos energiáért. A Telex kérdésére azt írták, hogy a „jelenleg ismert árak mellett várhatóan nem lesz elkerülhető” a díszkivilágítás időtartamának, intenzitásának a csökkentése, de konkrét döntés még nincs erről.

A 43 ezer fős Hódmezővásárhelyen az egyik helyi múzeum átmeneti bezárása is felmerült. A 2006-ban megnyitott Emlékpont Múzeumról van szó, amely azt mutatja be, hogyan élte meg a város a szocializmust. A múzeum sorsáról hamarosan döntenek, mondta a Telexnek Szabó János gazdasági alpolgármester. Szintén tervben van, hogy más, kevés látogatót fogadó helyen is mérséklik vagy szüneteltetik a fűtést.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat intézményei mintegy 25 önálló telephelyen működnek. Ezek többsége óvoda és bölcsőde, de van köztük könyvtár, művelődési ház, ifjúsági klub, múzeum, és képzőművészeti galéria is. Elképzelhető, hogy összevonnak bölcsődei és óvodai csoportokat, ennek lehetőségét is vizsgálják még.

Ami biztos, hogy fűtési idényben korlátozni fogják, maximum hány fok lehet az intézményekben, míg a meleg víz esetében egyelőre nem terveznek ilyesmit. A helyzet azonban gyorsan változhat, így nem kizárt, hogy más intézkedésekre is szükség lesz, tette hozzá az alpolgármester. Budapesthez hasonlóan Hódmezővásárhelyen is lerövidítik a díszkivilágítás időtartamát. Azt még nem tudják, hogy mennyivel nő az idén az önkormányzat fenntartásában működő intézmények energiaköltsége, mivel nincs még szerződésük gázra és áramra.

Szabó János szerint Hódmezővásárhely még viszonylag jó helyzetben van, mert a városnak vannak pénzügyi tartalékai, így nem kell leállítaniuk a legfontosabb beruházásokat. Sőt, igyekeznek felgyorsítani a különböző energetikai fejlesztéseket. A városháza tornyának hamarosan kezdődő felújításánál napelemes LED-lámpákkal oldják meg a világítást, az egyik bölcsődében pedig most kezdenek fűtés-korszerűsítésbe: a régi, nagy fogyasztású gázkazánok helyett talajszondás, hőszivattyús fűtés lesz, napelemekkel kombinálva. Az is előny, hogy az önkormányzati intézmények egy részét már korábban átállították termálvíz-hőenergiára, a városháza, a gimnázium, és a strandfürdő is így működik. Az a terv, hogy később óvodákat és bölcsődéket is bekötnek a termálvizes fűtési hálózatba.

Budaörs önkormányzatához 20 intézmény tartozik, többek között óvoda, bölcsőde, színház, könyvtár, művelődési ház, ezen kívül a helyi strand és uszoda is az önkormányzat fenntartásában működik. Utóbbi az egyik legnagyobb fogyasztó a településen. „Egyelőre nem tervezünk intézménybezárást, de az intézményeket felkértük az energiatakarékos működésre” – írták megkeresésünkre. Arról még egyeztetnek az intézményekkel, hogy korlátozzák-e a fűtést az épületekben. Hosszú távon az energetikai korszerűsítésben – LED-világítás, napelemek felszerelése, geotermikus energia hasznosítása – látják a megoldást. Ezek azonban jellemzően százmilliós beruházások, ezért aztán jól meg kell gondolniuk, mire költenek, ráadásul ezek a fejlesztések időigényesek is.

Becsléseik szerint az idén 450 millióval nőhet az önkormányzat rezsije, a földgáz díja például 64 Ft/köbméterről várhatóan 1800-2000 Ft/köbméterre emelkedik az év végéig. Nem lesz könnyű feladat ennek kigazdálkodása, főleg, hogy szolidaritási hozzájárulás címén az állam az idén 3, jövőre pedig 4 milliárdot von el. Állami kompenzációra nem számítanak, már azzal is beljebb lennének, ha az előbb említett 3 milliárdot nem vonnák el tőlük, de, mint írták, erre kevés esélyt látnak. Mirkóczki Ádám is szkeptikusan nyilatkozott arról, lesz-e valamiféle központi segítség. Mivel erről még nincs hír, Egerben a legrosszabb forgatókönyvvel számolnak.

Tragikus a helyzet, állami beavatkozásra van szükség

Schmidt Jenő, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke azt mondta, szerinte azokon a településeken döntöttek gyorsan az óvoda, a sportcsarnok vagy az uszoda nyitvatartásának korlátozásáról, amelyeken ezek az intézmények alacsony kihasználtsággal működnek, vagyis az önkormányzatnak sokba kerül a fenntartásuk, mint például Nagyatádon. Van 2700 település, amelyen nincs ilyen probléma, mert például nincs se uszodájuk, se sportsportcsarnokuk. A többi önkormányzat pedig még kivár, megnézik, hogyan alakulnak az első igazán durva gáz- és villanyszámlák az év utolsó hónapjaiban. Az is kérdés, hogy az iskolák lemondják-e az úszásoktatást, sok helyen ugyanis ez az uszodák legfőbb bevételi forrása.

Schmidt Jenő szerint november lehet a vízválasztó, amikor a jövő évi költségvetést készítik az önkormányzatok. Hangsúlyozta azonban, hogy olyan mértékű áremelkedés várható, amelyet az önkormányzatok biztosan nem tudnak majd kigazdálkodni, mindenképpen állami beavatkozásra lesz szükség. Főleg az a 2000-2300 önkormányzat szorul majd segítségre, amelynek egyáltalán nincs saját adóbevétele, de a módosabb települések sincsenek könnyű helyzetben. Schmidt Jenő azt is elmondta, hogy szeptember végén tárgyalnak majd a kormánnyal a kompenzáció ügyében.

Gödöllőn jelenleg nem tervezik az önkormányzati intézmények bezárását vagy nyitvatartásuk korlátozását, mondta Gémesi György, a város polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Elképzelhető, hogy később mégis erre kényszerülnek, de nem akarják elkapkodni a döntést, egyelőre a megoldáson gondolkodnak. A polgármester külön bizottságot állított fel, ennek többek között az a feladata, hogy áttekintse, az intézményekben milyen intézkedésekkel lehet spórolni a gáz- és az áramfogyasztáson, honnan tudnak gázt beszerezni a következő évre. Gémesi szerint az a legnagyobb probléma, hogy a koronavírus-járvány két éve alatt az önkormányzatokat teljesen kivéreztették a különböző elvonásokkal, egyáltalán nincsenek tartalékaik.

„Tragikus a helyzet, központi beavatkozás nélkül az önkormányzatok nem fogják tudni kifizetni a megnövekedett energiaárakat. Nemcsak az a baj, hogy drága az áram és a gáz, hanem az is, hogy nem is kapnak a települések.”

Csak egy példa: a BKK-nál például még nem tudják, honnan vesznek áramot januártól, olyan mértékű a drágulás, és a székesfehérvári polgármester is arra panaszkodott nemrég, hogy lehetetlen gázhoz, áramhoz jutni.

Gémesi György levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, ebben azt kérte, hogy a kormány hívja össze az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsát, és tárgyaljon a kialakult energiahelyzetről. A gödöllői polgármester azt javasolta, hogy a kormány a kedvezményes ár mellett különítsen el elegendő mennyiségű gázt és áramot az önkormányzatok részére.