A főpolgármester-helyettes nem tudja megmondani, hogy Budapest költségvetése kibírja-e ezt az évet

A közvilágítás 5 milliárddal, a fővárosi intézmények és a közösségi közlekedés energiaköltsége egy, illetve 21 milliárddal kerül többe a fővárosi önkormányzatnak az eredetileg tervezetthez képest – erről Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes beszélt egy csütörtöki háttérbeszélgetésen.

Ebből is látszik, hogy nincs jó helyzetben a főváros költségvetése, a közösségi közlekedés például már nem képes kigazdálkodni az előbb említett 21 milliárdos összeget, ami a kormánynak is jeleztek, eddig hiába. És nem csak az elszálló energiaárak miatt van gondban a főváros, a kamatkiadások is növekedtek: a kamatláb emelése miatt összesen 7 milliárdot, ami 1,7 milliárddal több, mint amennyivel előzetesen számoltak.

Butaság a családok rezsitámogatása, de nincs más út

Mindezt csak részben kompenzálja, hogy bevételi oldalon is túlteljesítik az eredetileg kitűzött célokat, legalábbis ami az iparűzési adót illeti. Várhatóan 14 százalékkal több iparűzési adó folyik be a fővároshoz, ami nagyjából 20 milliárd pluszt jelent, de ezt el is viszik a többletkiadások.

„Ha az a kérdés, végig tudjuk-e csinálni ezt az évet, akkor az a válasz, hogy nem tudom” – összegzett a főpolgármester-helyettes.

Szerinte három forgatókönyv a reális, és ezek között a technikai csőd is szerepel. Három tényezőtől függ, hogy melyik szcenárió jön be:

• megkapják-e a 32 milliárdos beruházási hitelt, amire már beadták a kérelmet,
• megkapják-e a kormánytól kért 14 milliárdot a közösségi közlekedés megnövekedett energiaköltségeire,
• megérkezik-e az államtól a 12 milliárdos normatíva a közösségi közlekedés támogatására, amit még tavaly hagyott jóvá a kormány, némi huzavona után.

Arra is kitért Kiss Ambrus, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben miért vezet be új rezsitámogatási rendszert a főváros. Karácsony Gergely főpolgármester szerdán jelentette be, hogy évi 48 ezer forint támogatást kapnak a rászoruló családok, és bővítik a jogosultak körét. A fővárosnál úgy számolnak, hogy 130-160 ezer háztartás veszi majd igénybe a támogatást, ami nagyjából 1,2 milliárdba kerül majd a költségvetésnek.

„Ha tisztán közgazdasági szempontból nézem, akkor butaság, de társadalompolitikai szempontból nincs más út, annyira el fognak szállni a rezsiköltségek.”

A főpolgármester-helyettes elmondása szerint nem fogják vizsgálni a családok jövedelmét, hogy gyorsabb és könnyebb legyen a támogatás igénylése.

A díszkivilágításon és a fűtésen spórolna a főváros

Kiss Ambrus beszélt az elfogadás előtt álló energiacsomagról is. Ennek részeként például 2 órával lerövidítenék a budapesti díszkivilágítás időtartamát, amivel éves szinten 4 napnyi közvilágítás árát spórolnák meg. A javaslat része még, hogy az ápolási tevékenységet nem végző intézményekben korlátoznák a fűtés- és klímahasználatot: télen nem lehet 21 foknál melegebb az intézményekben, nyáron pedig nem lehet 25 foknál hűvösebb.

Szó esett arról is, hogy a fővárosi önkormányzat megtiltaná a tarvágást a védett területen található budapesti erdőkben még azokban az esetekben is, ha magántulajdonban van az erdő. Kiss Ambrus szerint erre megvan a jogi lehetőségük.

Augusztus közepén derült ki, hogy az állam ingyen átvenné az önkormányzati vízközműcégek vagyonát, cserébe a kormány pénzt adna a hálózatot működtető cégeknek. Az önkormányzatoknak erről augusztus végéig kell dönteniük. Kiss Ambrus szerint ezzel 390-400 milliárdos vagyonról mondana le a főváros. Karácsony Gergely több körben is egyeztetett a kerületi polgármesterekkel, és azt fogják javasolni a közgyűlésnek, hogy mondjanak nemet az ajánlatra.

Kiss Ambrus szerint a solymári vízhiány példája is azt mutatja, hogy a főváros jobb szolgáltató, és az állammal ellentétben költenek is a vízhálózat fejlesztésére. Karácsony helyettese szerint a kormány ajánlata átláthatatlan, és az sem látszik, hogyan rendezné a közműcégek helyzetét. Úgy gondolja, jobb megoldás lett volna, ha a kormány csökkenti vagy felfüggeszti a közműadót, vagy támogatást ad a cégeknek, de mindkét ötletet elvették.

43 ezer ukrán menekült van Budapesten, de semmit nem tudni róluk

Az ENSZ menekültügyi szervezeteinek becslése szerint 43 ezer ukrán menekült tartózkodik Budapesten. Ehhez képest a főváros által fenntartott szálláshelyeken 300-an vannak, és a BOK-csarnokban kialakított központi tranzitváróban sincs nagy forgalom. Ez a 43 ezres szám őket is megdöbbentette, mondta Kiss Ambrus. Hozzátette, hogy a városban valóban sok ukrán rendszámú autót látni. Aggasztónak tartja, hogy semmit nem tudunk ezekről az emberekről, mivel hamarosan el fog fogyni a pénzük, és még nehezebb helyzetbe kerülhetnek. Főleg, hogy az emelkedő rezsiköltségek miatt a civilek is egyre kevesebb menekültet tudnak majd befogadni.

A főváros eddig 87 milliót költött az ukrajnai menekültek elszállásolására és 145 milliót az étkeztetésükre. Minden elszállásolt menekült után naponta 4 ezer forintot kapnak az államtól, de az csak a költségeik kétharmadát fedezi, mondta Kiss Ambrus.