A Jobbik népszavazási ötlete nem okoz huxitot, viszont a Fideszt sem képes megállítani

Vasárnap Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője jelentette be a Facebookon, hogy népszavazási kezdeményezést indít hazánk uniós tagsága mellett. Elképzelése szerint népszavazással kellene arra kötelezni a magyar országgyűlést, hogy külön törvényben álljon ki hazánk uniós tagsága mellett. Ujhelyi kérdése így szólt volna: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt Magyarország Európai Uniós tagsága iránti elkötelezettségéről?”

A Jobbik azonban hétfőn beelőzte Ujhelyit. Gyöngyösi Márton, a párt elnöke hétfőn reggel már a Nemzeti Választási Bizottság székháza előtt állt, és ott jelentette be: benyújtják saját népszavazási kezdeményezésüket. Az ő kérdésük így szól:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne támogathasson olyan javaslatot vagy indítványt, ami Magyarország Európai Unióból kilépését eredményezheti?”

Ujhelyi ezután a Telexnek azt mondta: „a Jobbik technikailag megelőzött, ezért a párhuzamosságok elkerülése érdekében én már nem nyújtom be saját kérdésemet az NVB-nek”. Később kiadott közleményében azt írta: az ellenzék megosztottsága miatt a fiókban hagyja a népszavazási kérdését, de a legfelsőbb fiókban. Ujhelyi a Telexnek azt is mondta: az MSZP frakciója ettől függetlenül az EU melletti elkötelezettségről szóló törvényjavaslatot határozati javaslat formájában be fogja nyújtani az országgyűlésnek. „Lássuk a medvét” – jegyezte meg a szocialista politikus, aki kíváncsian várja, mit reagálnak erre a kormánypártok.

Az országgyűlés a címzett

Jól látható, hogy Ujhelyi és a Jobbik népszavazási kérdésének is az országgyűlés a címzettje. Szó sincs arról, hogy közvetlenül a kilépés vagy az EU-ban maradás ügyét szegeznék a választóknak. A kérdés semmilyen módon nem hasonlít a brexithez vezető, 2016. június 23-i népszavazáshoz, ahol elég egyértelmű kérdést kaptak a brit polgárok: „Maradjon az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja, vagy lépjen ki az Európai Unióból?”

Miért így fogalmazta meg a kérdését a Jobbik? Azért, mert az alaptörvény szerint Magyarország uniós tagságáról eleve nem is tartható népszavazás. Magyarországon az alaptörvény mondja ki, hogy az EU tagjai vagyunk, és azt is, hogy nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani. Népszavazással az alaptörvényt sem lehet módosítani. Az Európai Unió egyébként nem szabja meg az egyes tagállamoknak, hogy milyen feltételek mellett lehet kilépni a közösségből, csak a kilépés menetét írja elő. A bentmaradásról vagy a kilépésről minden állam maga dönthet, nincs olyan előírás, hogy ez csak népszavazással tehető meg.

Hogy tudna akkor kilépni Magyarország a EU-ból, és miért kellene egy népszavazással az országgyűlést kötelezni arra, hogy ilyet ne tehessen meg a kormány? Gyöngyösi Márton szerint ha a magyar kormánynak ilyen szándéka lenne, beterjeszthetne egy olyan indítványt a magyar országgyűlésnek, amelyen keresztül a kétharmados többséggel kiléptethetnék Magyarországot az EU-ból. Gyöngyösi szerint egy sikeres népszavazással így legalább a mostani ciklus végéig, 2026-ig meg lehetne akadályozni a kormánynak ezt a szándékát (a referendum csak a mostani országgyűlést kötelezné).

Kétharmaddal bármit meg lehet tenni?

A Jobbik elnöke szerint erre azért van szükség, mert Orbán Viktor tusványosi beszédében „teljesen egyértelművé vált az, hogy Orbán Viktor ki akarja vezetni Magyarországot az Európai Unióból”. Ujhelyi szerint is „soha ilyen komoly és valódi veszély nem fenyegette még Magyarország uniós tagságát, mint most”. Szerinte világos és egyértelmű lett ugyanis, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz-kormány képtelen teljes körű kompromisszumra jutni az Európai Bizottsággal, és a hazánknak járó források egy részét bizonyosan elveszítjük, miután a jogállamisági eljárás végén a kormány bűnei miatt nyilvánvalóan megbüntetik Magyarországot.

De vajon alkalmas-e lenne egy népszavazás arra, hogy megakadályozza a kormányt és az országgyűlés kormánypárti többségét egy esetleges kilépésben? Megkerestünk egy alkotmányjogászt, aki miután az egész kérdéskört politikai akciónak tartja, nem kívánt névvel nyilatkozni. Az ő szakmai véleménye szerint a Jobbik népszavazási kérdésének jogilag nincsen értelme, az csak a politikai térben értelmezhető.

Egyrészt fontos rögzíteni, mondta az alkotmányjogász, hogy ha a Jobbik népszavazási kezdeményezése megvalósulna, és ott valamiért a nemek győznének, az semmilyen hatással nem lenne hazánk uniós tagságára. Másrészt a Jobbik népszavazási kérdése megakadályozni sem tudná a kilépésünket – már ha egyáltalán lenne ilyen kormányzati szándék.

A kormánypárt ugyanis a magyar jogrendszerben a kétharmados többségével elvileg bármit megtehetne, akár a királyság vagy a császárság kikiáltását is megszavazhatná. Ha a Jobbik népszavazása érvényes és eredményes lenne, és arra kötelezné az országgyűlést, hogy ne támogathasson a kilépést elősegítő javaslatot, a kétharmados többség bármikor elvehetné utólag a kérdéses népszavazási döntés kötelező erejét az alaptörvény és a népszavazási törvény vonatkozó passzusainak módosításával, magyarázta a szakértő. A rákövetkező nap pedig már elfogadhatnának egy, a kilépést elősegítő javaslatot. Ez is jó példa arra, hogy a mai magyar jogrendszerben fogalmilag nem lehetséges jogi garanciákról beszélni a kétharmados országgyűlési akarattal szemben.

A többség EU-párti

Ha a kormány politikai érdekei azt kívánnák – mint ahogy jelenleg nem ez a helyzet –, két lépcsőben lenne megvalósítható a kilépés. A kétharmados kormánypárti többség előbb az alaptörvényt módosíthatná. Ha a közvélemény-kutatások szerint a közhangulat addigra a nemek irányába tolódna, akkor akár népszavazást is lehetővé tehetnének a kilépésről. Ezután külön törvényben rendelkezhetnének a kilépési kérelmünk benyújtásáról az uniós szerződés 50. cikke alapján. Ahogy a brexitnél is látni lehetett, a kilépés aztán egy akár évekig húzódó folyamat lenne.

A reális helyzet ugyanakkor az, hogy a kilépés ellen jelenleg erős gazdasági érdekek szólnak, és politikai értelemben feltehetően Orbán Viktor is szívesebben alakítja a fekete bárány szerepét az EU nagy színpadán, mint azon kívül. És ott vannak a felmérések. Az Eurobarometer szerint Magyarországon az emberek 62 százaléka jó dolognak tartja az ország EU-tagságát, 34 százalék semlegesen viszonyul hozzá és csak 5 százalék utasítja el. Egy friss felmérés szerint a választók 86 százaléka most is igennel szavazna hazánk uniós tagságára. A kormánypárti szavazók közül minden ötödik voksolna csak a kilépésre, azaz 80 százalékuk is inkább EU-párti.

Az ellenzék nem egységes

Az uniós tagságot megerősítő népszavazási kezdeményezések ötlete láthatóan jó nagy turbulenciát keltett az ellenzéki oldalon. A Momentum több vezető politikusa élből elutasította Ujhelyi István ötletét. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője szerint teljesen fölösleges politikai hazardírozás népszavazást kezdeményezni Magyarország EU-tagságáról, mert tagok vagyunk, és azok is akarunk maradni – még a Fidesz-szavazók többsége is. De ahogy David Cameron és a britek példája megmutatta, el lehet veszteni egy megnyertnek tűnő népszavazást is, különösen válságban.

Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke szerint „Pandora szelencéjét feszegeti ez a gondolat (...). Ennek a tagsági viszonynak a megkérdőjelezését bedobni a politikai aréna napirendjének kellős közepébe, és valós, súlyos téttel bíró vita tárgyává tenni, több mint bűn – óriási hiba”. Más oldalról közelítette meg a kérdést Kele János, a Momentum elnökségi tagja. Ő arra utalt, hogy nem éri meg egy hatalmas nemzeti sorstragédia kockázata pusztán azért, mert néhány, „az irrelevánssá válástól rettegő politikai szereplő ebben az ügyben most saját visszakapaszkodásának lehetőségét látja.”

Ujhelyi nem neki, hanem Cseh Katalinnak válaszolta azt, hogy „tartok tőle, inkább valamiféle belső ellenzéki szkander miatt nem szeretnétek támogatni. Lesz idő átgondolni, hiszen jövő tavasz előtt nem valószínű egy kiírás, ha addig meg nem akadályozza a hatalom, aminek azért van esélye.” A szocialista politikus a Telexnek azt mondta: szerinte Stockholm-szindrómában szenved a magyar közélet egy jó része. Egy ilyen kérdésnél attól tartanak, nehogy a nemek kerüljenek többségbe, miközben inkább azon kellene dolgozni, hogy jelentős többsége legyen az igeneknek. Ujhelyi szerint a népszavazással pórázt kell tenni a Fidesz nyakára. A kormánypárt ugyanis napi szinten méri a közhangulatot, és „amint azt látja, hogy sikeres lett az EU-ellenes kampánya, azonnal kilépteti az országot az Unióból”.

Az LMP is úgy véli, hogy az uniós tagságról szóló népszavazási kezdeményezések a jelen helyzetben „irrelevánsak, felelőtlenek és átgondolatlanok”. A párt szerint az ellenzéki pártok feladata az, hogy létező problémákra kínáljanak megoldási javaslatokat, és nem az, hogy politikai siker reményében újakat kreáljanak. Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője idén tavasszal a kínai Fudan egyetem és az álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbításáról kezdeményezett referendum elrendeléséről szóló parlamenti vitában már bejelentette: ezután már semmilyen népszavazást nem támogat vagy kezdeményez a DK.

A Demokratikus Koalíció most a Telex megkeresésére azt írta: a magyar emberek 70 százaléka támogatja az uniós tagságunkat, ezt megerősíteni nem kell, ez így is az egyik legmagasabb arány egész Európában. A párt szerint „az orbáni rendszerben a választások és népszavazások csalásokkal, törvénytelen befolyásolásokkal terheltek, nem szabadok és lebonyolításuk nem tisztességes. Ezért ebben a rendszerben egy ilyen fontos történelmi ügyben népszavazást kezdeményezni felelőtlenség – nem adhatunk lehetőséget Orbánnak, hogy az ellenzék által kezdeményezett, de a Fidesz által elcsalt népszavazással kiléptesse az országot az EU-ból. Ezért nem támogatjuk.”

Jellemző, hogy a népszavazást Volner Jánosnak az EU-ból való kilépést nyíltan a zászlajára tűző Huxit Pártja sem támogatja, mert ennek szerintük még nem jött el az ideje.