Polgári ellenállást helyezett kilátásba a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium közel 60 tanára

2022. június 09. – 09:48

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Polgári ellenállást helyezett kilátásba a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium közel hatvan tanára, hogy felhívják a kormány figyelmét: máig nem kapták meg az ígért megbecsülést, és a munkájukat egyre nehezebb körülmények között kell végezniük.

Frissítés, 2022.06.09. 11.10 perc:

Korábban cikkünk címében az szerepelt, hogy az iskola tanárai bejelentették a polgári ellenállást, de később a Telexnek azt mondták, hogy a polgári ellenállást szeptembertől helyezték kilátásba.

Korábban írtuk:

A Facebookon csütörtök reggel kitett posztjukban azt írják, hogy mivel minden jogszabályi lehetőségüket megvonták, nem marad más választásuk, mint a polgári ellenállás eszközéhez nyúlni.

„A közkeletűen polgári engedetlenségnek nevezett, Magyarországon ritkán alkalmazott eszköz esetünkben a következő lehetőségeket tartalmazza:

  • a tanórák megtartásának megtagadását,
  • minden iskolán kívüli, eddig tanárok vezette programoktól való távolmaradást,
  • az érettségiztetés megtagadását,
  • minden adminisztratív teendőnk (pl. naplóvezetés, bizonyítvány hitelesítés) felfüggesztését.
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Mi arra tettük fel az életünket, hogy diákjaink álmaiból és páratlan tehetségéből egy szabad, gondolkodó és eredményeire méltán büszke nemzet épüljön fel. Erre azonban addig nem kerülhet sor, amíg a növekvő árak között alig élünk meg a fizetésünkből, amíg a legjobbjaink külföldre kényszerülnek, amíg méltóságunkat, önbecsülésünket, a boldogulásba vetett hitünket a rendszer napról napra két lábbal tiporja” – olvasható a bejegyzésben.

Az Illyés tanárai követelik a kormánytól, hogy gyökeresen változtasson a tanárokkal szembeni politikáján, és kezdje el helyrehozni az oktatási rendszerben eddig okozott károkat.

Frissítés 15:30-kor: „Az Érdi Tankerületi Központnak nem volt, és az intézménnyel való egyeztetést követően sincsen tudomása konkrét akcióról. Az intézményvezetőtől kapott tájékoztatás alapján a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum tanárai végzik a munkájukat a 2021/2022-es tanév eredményes lezárásának érdekében” – válaszolta Rigó Katalin tankerületi igazgató a Telexnek.

„Azok a dehonesztáló kijelentések váltották ki a tiltakozásunkat, amelyek miatt már úgy érezheti egy tanár, hogy a munkaadója abuzív kommunikációt folytat vele szemben” – mondta Pelényi Rita, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanára a Telexnek. A tanár szerint nem akarták szó nélkül hagyni az elmúlt hetekben a pedagógusokat ért kijelentéseket, Németh Szilárd gyöngybetűit, azt, hogy egy darab cserepes virágot kapott pedagógusnapra egy 70 fős tantestület, vagy azt, ahogyan a tanárokról mostanában nyilatkoznak politikusok.

Arra a kérdésre, hogy miért pont a nyári szünet előtt helyezték kilátásba a szeptemberre tervezett polgári ellenállást, Pelényi Rita úgy válaszolt:

Úgy éreztük, nem tudunk szó nélkül elmenni a nyári szünetre. Nem érezzük, hogy bárminek komoly foganatja lenne, azt érezzük, hogy csak rosszabb lesz.

Pelényi Rita azt mondta, hogy azon nem lepődtek meg, hogy a köztársasági elnök aláírta a tanárok sztrájkjogát ellehetetlenítő törvénymódosítást, a gyorsaságán viszont igen.

Az Illyés tanárainak posztjáról azt mondta, hogy a felsorolt négy pont lehetőség, és nem jelenti azt, hogy az összessel élni fognak. „Ezek olyan lépések, amelyeket sokan pedzegetnek régóta, mert mással nem lehet nyomást gyakorolni. Nyomásgyakorlás az is, ha nem végzem el a nyelvvizsga-előkészítést vagy nem viszem el az osztályt kirándulni, vagy nem írok naplót” – mondta. Szerinte a tavaszi sztrájkmozgalom tanulsága az, hogy van támogatás a tanárok mögött a szülők és a pedagógusok részéről is.

A budaörsi Illyés tanárai már februárban is polgári engedetlenségi akcióban tiltakoztak a pedagógusok sztrájkolását ellehetetlenítő kormányrendelet ellen. Akkor a tanárok egyénileg, nem egységes tanári karként döntöttek a munkabeszüntetésről, és közölték, hogy akciójuk nem irányult sem a tankerület, sem az iskola vezetősége ellen. A polgári engedetlenséggel az alaptörvényben foglalt jogaikra és az oktatás fontosságára hívták fel a figyelmet: a sztrájk alapjog, ők most a következő generációk érdekeit szem előtt tartva cselekszenek, tanár nélkül pedig nincs jövő – állt az akkor felolvasott szövegben.

Pelényi Rita – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Pelényi Rita – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

„Egyfelől aggódom értük, másfelől reménytelennek látom a helyzetet” – mondta a Blikknek Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere a pedagógusok tiltakozásáról. Őt egészen meglepte, hogy a pedagógusok mennyire bölcsen fogalmazták meg a tiltakozásukat, „sokkal bölcsebben, mint ahogy magam tettem volna”.

„A jelenlegi hatalom bosszúálló, gyűlöli az értékeket, a társadalomban pedig nincs tolerancia és szolidaritás. De ezt az élet minden más területén is tapasztalom, hogy valami kihalt az emberekből, ami fájdalmasan hiányzik”

- fogalmazott a budaörsi polgármester. Az ellenállók közül sokakat személyesen is ismer és mint mondta, pontosan tudja, hogy „ez nem egy politikai hátterű történet, mert sokféle nézetű ember van közöttük”. Ezt a társadalmi réteget olyan szinten alázták meg szerinte, hogy ő elképzelni sem tudja, miért jó ez. „Ha én tanácsot adnék a jelenlegi kormányzatnak, bár ez távol áll tőlem, biztosan békét kötöttem volna a pedagógus társadalommal” tette hozzá Wittinghoff.

A kormányrendelet azt mondja ki, hogy a gyermekfelügyeletet minden, sztrájkkal érintett köznevelési intézményben biztosítani kell. A rendelet azután született, hogy január 31-én 2016 óta először sztrájkoltak országszerte a pedagógusok, a kétórás, figyelmeztető sztrájkban több mint húszezren vettek részt. Az Emmi többször is törvénytelennek nevezte a sztrájkot, fellebbezett is a jóváhagyó bírósági ítélet ellen, a minisztérium szerint a baloldal műve a tiltakozás. A Fővárosi Ítélőtábla február 10-én jogerősen kimondta, hogy jogellenes volt a sztrájk.

Novák Katalin államfő május végén írta alá a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő törvénymódosítást.

Korábban a kormány azt kommunikálta, hogy szívesen tárgyalnak a tanárok követeléseiről, de a polgári engedetlenséget nem tűrik. Pintér Sándor belügyminiszter, aki most már az oktatásért is felelős, miniszterjelölti meghallgatásán kijelentette, hogy „oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van”, és hogy a tanárok polgári engedetlenségét „fegyelmi kérdésnek tekinti”.