Az elnök férje – Novák Katalinnal az ország első first gentlemanje is megérkezett a Sándor-palotába
2022. május 11. – 21:16
frissítve
Novák Katalin hivatalba lépésével nemcsak női köztársasági elnököt kapott Magyarország a rendszerváltás utáni történetében először, de férje személyében az első „first gentlemant” is. A nemzetközi protokoll szerint ez a megszólítás jár mostantól Veres Istvánnak, aki feleségével együtt az európai és a világpolitikai színtéren is szűk körbe lép be. Várhatóan Veres István ritkán fog first ladykkel teázgatni – európai példákon keresztül megmutatjuk, mit is csinálnak az elnöknők férjei. Margaret Thatcher férje mindig jelen volt, de sosem volt ott, Angela Merkelé volt, hogy külön repülőn ment a kancellár után, a finn kormányfő pedig megfelezte férjével a szülési szabadságot.
A szuverenitásról nemzeti vonatkozásban soha nem leszek hajlandó lemondani. Erre legfeljebb a családban vagyok képes, ott is csak egy bizonyos részéről – Veres István javára, akit állítólag first gentleman címmel kellene majd illetni. De ő Veres István marad. […] Nem ahhoz képest, hanem annak is köszönhetően kívánok jó köztársasági elnöke lenni Magyarországnak, hogy nő vagyok.
Ezt mondta közel 15 perces államfőjelölti beszédében Novák Katalin március 10-én a parlamentben, majd alig másfél órával később megválasztották Magyarország új köztársasági elnökének. Novák Katalin kedden vette át a Sándor-palota kulcsait és egyben az államfői hivatalt is Áder János távozó köztársasági elnöktől. A Fidesz volt családügyi minisztere 44 évesen nemcsak Magyarország legfiatalabb köztársasági elnöke – aki a stábjába jó néhány volt kormányzati alkalmazottat válogatott –, hanem az első nő is ezen a poszton.
Ez egyben azt is jelenti, hogy férje, Veres István, aki jelenleg a Magyar Nemzeti Bank pénz- és devizapiaci igazgatóságát vezeti, már hivatalosan Magyarország első „first gentlemanje”. Női államfőként Novák – és vele együtt férje, Veres István is – az európai és a világpolitikai színtér szűk körébe lép be, ugyanis még 2022-ben is ritka az a felállás, hogy nő az elnök/miniszterelnök, a férje/párja pedig az adott ország „első úriembere”. A protokoll szerint (tükörfordításban) ez a titulus jár a női elnökök férjeinek, így hivatalosan mostantól Veres Istvánt is így kellene megszólítani.
Ahogyan Áder János elmúlt tíz éve alatt is jól látható volt, a magyar parlamenti berendezkedésben az államfő szerepe többnyire szimbolikus, a köztársasági elnöki tisztséget leíró törvény szerint ugyan több olyan jogköre is van, amivel beleszólhatna a politikába, általában a legritkább esetben él ezekkel, így tehát nem ellensúlya a kormánynak.
Bár említett beszédében Novák utalt rá, hogy férje aligha vállal majd közéleti szerepet, „ő Veres István marad”, a törvény szerint ha kérne, járna neki egy kétfős titkárság a közszerepléseinek támogatásához. Az eddig megjelent információk alapján az új köztársasági elnök férje még nem élt a lehetőséggel, mindenesetre megkérdeztük Novák Katalin új kommunikációs stábját arról is, kért-e titkárságot Veres István, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdésre.
De mégis mit csinál a first gentleman?
Röviden ugyanaz lenne a szerepköre a first gentlemannek is, mint a first ladynek – amiről elsőre mindenkinek az amerikai elnök felesége ugorhat be –: az államfő partnereként részt venni protokolleseményeken, fogadni vagy meglátogatni a különböző államok vezetőit, közjogi méltóságait, kulturális eseményeken kísérni őt, tehát szinte szüntelenül reprezentálni.
Az államfő feleségéről, férjéről sokat nem ír a törvény, de a köztársasági elnökök házastársai a gyakorlatban általában jótékonykodással foglalkoznak. A férfi köztársasági elnökök, illetve akár a miniszterelnökök feleségei is hagyományosan fel szoktak karolni valamilyen számukra fontos, általában jótékonysági ügyet, és idejük jó részét azzal töltik. Így tett az eddigi magyar államfők feleségeinek többsége is:
- Göncz Árpádné a halmozottan sérült gyermekek számára hozta létre a Kézenfogva Alapítványt.
- Mádl Ferenc felesége, Mádl Dalma megalapította az Istenadta Tehetség Alapítványt, ami a kistelepülések hátrányos helyzetű tehetséges gyermekeinek a tanulmányaihoz nyújt segítséget.
- Sólyom László felesége, Sólyom Erzsébet részt vett a Családjainkért Alapítvány kuratóriumának megalakulásánál, amely különösen a sokgyermekes családok esélyegyenlőségét segíti, és bekapcsolódott a hospice-mozgalomba, és a Magyarországra látogató elnökfeleségeket is elvitte a rendezvényekre.
- A plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál felesége, az olimpiai ezüstérmes tornász, Makray Katalin pedig, ahogyan Kövér László mondta róla, „egy életen át erősítette a magyar lélek végvárait”. Ezért Polgári Magyarországért Díjat is kapott a Fidesztől decemberben.
- A távozó first lady, Herczegh Anita férjével, Áder Jánossal közösen hozta létre a koronavírus-járvány miatt árván maradó gyerekek támogatására a Regőczi Alapítványt.
Azokban az országokban azonban, amelyekben nő az elnök vagy akár a miniszterelnök, a lehető legkevesebb esetben látni arra példát, hogy a férjek, partnerek first gentlemanként együtt teázgassanak a többi államfő feleségével vagy férjével, és a legtöbbször tényleg csak kísérik a feleségeiket a különböző protokolleseményekre.
Európa első úriemberei ritkán vállalják a szereplést
A hivatalba lépő Novák Katalinon kívül öt európai országban tölti be nő az államfői tisztséget: Maia Sandu Moldovában, Vjosa Osmani Koszovóban, Ekateríni Szakellaropúlu Görögországban, Zuzana Čaputová Szlovákiában és Salome Zourabichvili Grúziában.
Magyarországhoz legközelebb Szlovákiában ül nő az államfői székben, Zuzana Čaputová személyében. Párja Juraj Rizman, aki így a szlovák first gentleman, de mivel ők nem házasok, Rizmant az államfő partnereként szokták bemutatni az egyes eseményeken.
Én nem vagyok first lady
– mondta egy tavalyi interjúban Rizman, aki lelkes környezetvédő, és mielőtt párja hivatalba lépett, Greenpeace-aktivista volt. Amikor Čaputová államfő lett, Rizman elhagyta addigi munkáját, és most saját bevallása szerint független konzultáns, kampánytervezéssel, stratégiákkal és kommunikációval foglalkozik. Rizman a szlovákiai Új Szónak korábban azt mondta, nem avatkozik bele párja munkájába, és csak ritkán fordul elő olyan esemény, amelyen kifejezetten kérik, hogy az államfő partnerrel jelenjen meg. „Engem az állam nem fizet, nincs irodám az elnöki palotában, szolgálati autóm sincs, se sofőröm, se testőröm. Azt hiszem, ez így helyes” – mondta.
A szlovák elnökhöz hasonlóan a görög államfő is élettársi kapcsolatban él partnerével, így Görögország első női államfőjének, Ekateríni Szakellaropúlunak a társát, Pávlosz Kocóniszt sem illeti meg hivatalosan a first gentleman titulus. Kocónisz ennek ellenére több államfői fogadásra is elkíséri az elnök asszonyt.
Tavaly lépett hivatalba Koszovó első női elnöke is, az ő férje, a korábban külügyi alkalmazottként dolgozó Prindon Sadriu, úgy mutatkozik be a Twitteren, hogy ő az elnök férje. Ez viszonylag ritka, legalábbis a többi elnöknő férje nem szokta így meghatározni magát.
Grúziában és Moldovában egyedülálló nő ül az államfői székben, így esetükben nem merül fel a partner kérdése. Míg a grúz elnök, Salome Zourabichvili özvegy, addig Moldova államfője, Maia Sandu szingli és gyereke sincs. Két évvel ezelőtti megválasztásakor Sandut keményen kritizálták amiatt, hogy egyedülálló, politikai ellenfeleitől számtalan szexista megjegyzést kapott, sőt volt, amikor családellenesnek is nevezték.
Mindig jelen volt, de sosem volt ott Thatcher asszony férje
Bár hivatalosan a first gentleman megnevezés az államfő férjének jár, nem lehet elmenni a modern kori Európa két legerősebb női vezetője mellett, akik mindketten miniszterelnökként dolgoztak. Az egyik Margaret Thatcher, aki 1979 és 1990 között, 11 éven át volt brit miniszterelnök, a másik Angela Merkel német kancellár, aki 2005 és 2021 között, 16 éven át vezette Németországot.
Mindkettejük férje rendkívüli módon kerülte a nyilvánosságot, ha rejtőzködési versenyt rendeznénk, nehéz lenne eldönteni, hogy a Vaslady férje, Dennis Thatcher vagy mindenki Muttijának férje, Joachim Sauer nyerne-e. Talán egy hajszállal Dennis Thatcher, aki a „mindig jelen van, de sosincs ott” elve alapján élt együtt a brit miniszterelnökkel, és „minden idők leginkább háttérbe húzódó férjeként” utalt magára.
Nem lehettem volna 11 éven át miniszterelnök, ha Dennis nincs mellettem. Okos tanácsok és hatásos megjegyzések tárháza volt
– írta férjéről visszaemlékezésében Margaret Thatcher.
Dennis Thatcher vagyonos családban nőtt fel, szolgált a második világháborúban, ami után számos katonai kitüntetést kapott, majd miután leszerelt, sikeres üzleti karriert futott be, családjának vegyipari cégét, az Atlast irányította. A Guardian korabeli beszámolója szerint ugyanúgy dolgozott az íróasztalánál chelsea-i otthonukban, amikor feleségét a Konzervatív Párt elnökévé választották, mintha mi sem történt volna. Amikor egyszer egy idegen megkérdezte tőle, mivel foglalkozik a felesége, Dennis Thatcher ennyit válaszolt: „Ideiglenes munkája van”.
Egyetlen ügy volt, amiben Dennis Thatcher nyíltan ellenkező álláspontot képviselt, mint a felesége, ez pedig a halálbüntetés kérdése volt.
A Vaslady az IRA terrortámadásai miatt visszavezette volna, férje viszont barbárnak nevezte az ötletet. Amikor már látszott, hogy Thatcher népszerűsége zuhanni kezdett és a politikai karrierje leszállóágba került, férje azt tanácsolta neki, hogy mondjon le, elég volt. Thatcher 1990-ben mondott le, miután már a Konzervatív Párt támogatását is elveszítette. Dennis Thatcher 88 éves korában, 2003-ban halt meg, a felesége tíz évvel élte őt túl.
A német kancellár férje úgy viselkedett, mint Columbo felesége
A tavaly ősszel leköszönő német kancellár, Angela Merkel férje, Joachim Sauer mondhatni „Columbo feleségeként” viselkedett az elmúlt 16 évben a házastársa mellett. Sauer, a Humboldt Egyetem kémiaprofesszora, Merkel második férje, aki először 2005-ben találta magát igazán a reflektorfényben, amikor a felesége Németország kancellárja lett. Merkel férje legendásan kerülte a nyilvánosságot, és többször is előfordult, hogy ahelyett, hogy felszállt volna például a miniszterelnöki különgépre, egyedül utazott a felesége után külföldre.
Semmit sem fogok mondani a maga mikrofonjába
– morogta egy újságírónak még 2005-ben a bayreuthi operafesztiválon, amikor Merkel még ellenzéki vezető volt. Ezt a szokását akkor is megtartotta, amikor felesége kancellár lett, így Merkel számtalan protokolleseményen jelent meg egyedül, Sauer pedig csak elkerülhetetlen esetekben kísérte őt el.
Így fordulhatott elő 2011-ben, hogy Merkel teljesen megfeledkezett a férjéről, amikor a washingtoni Fehér Házban átvette az Elnöki Szabadság Érdemérmet. Bár a német sajtó sokáig próbálkozott megközelíteni és megszólaltani Sauert, ő nem nyilatkozott, így opera iránti rajongására utalva egy idő után ráragadt az operaház fantomja becenév.
Csak néhány európai országban nő a miniszterelnök
Ha már női vezetőkről van szó, meg kell említeni, hogy jelenleg hat európai országot irányít miniszterelnöknő: Finnországot, Svédországot, Észtországot, Litvániát, Dániát és Izlandot. (Az Európai Bizottság élén a napokban Orbán Viktorral is tárgyaló Ursula von der Leyen áll.) Közülük a svéd és a finn miniszterelnök a legérdekesebb.
A svéd miniszterelnök, az 54 éves Magdalena Andersson jelenleg egy kisebbségi kormányt irányít, aminek az élére egy politikai szappanopera közepette került. A junior-úszóbajnok és korábbi pénzügyminiszter Andersson a Harvardon és a stockholmi gazdasági egyetemen végzett, itt ismerte meg a férjét, Richard Frieberget, aki jelenleg is az egyetem professzora, 2014 óta a közgazdasági tanszék vezetője is. Nem meglepő módon Andersson férje is szeret a háttérben maradni, de a miniszterelnöknő azt mondja a férjéről, hogy ő a lelki társa, akinek gazdasági meglátásaira szokott hallgatni.
A finn Sanna Marin amellett, hogy nő, országa legfiatalabb miniszterelnöke is, mindössze 37 éves. Három éve lépett hivatalba, akkor 34 évesen ő volt Európa legfiatalabb vezetője is. Marin, aki a szociáldemokrata párt elnöke is, többször is a saját példájával támasztja alá a finn jóléti rendszer előnyeit: őt egy munkásosztálybeli anya és annak azonos nemű élettársa nevelte fel, és ő volt az első a családjában, aki egyetemet végzett. Szerinte a világhírű finn oktatási rendszernek köszönheti, hogy oda jutott, ahol most van. (Más kérdés, hogy az utóbbi hetekben a finn pedagógusok is sztrájkolnak a magasabb fizetésükért.)
Sanna Marin kislánya, a most 4 éves Emma, nem sokkal azelőtt született, hogy anyját miniszterelnöknek választották.
Marin és férje, a focistából lett üzletember Markus Räikkönen (nem, nem rokona a Forma–1-es Kimi Räikkönennek) a skandináv országokban szokásos módon elosztották egymás közt a szülési szabadságot, és mindketten 6-6 hónapot töltöttek otthon a gyerekkel.
Európán kívül hasonlót az új-zélandi miniszterelnök esetében láttunk, Jacinda Ardern négy évvel ezelőtt, már miniszterelnökként hozta világra gyermekét, akit férjével együtt az ENSZ-közgyűlés ülésére is elvitt, hogy felhívja a figyelmet a női egyenjogúságra. Ardern hivatali ideje alatt férje volt gyermekápolási szabadságon a babával.
Bár a férfi elnökök, illetve miniszterelnökök ritkán kapnak olyan kérdést, hogy hogyan tudják megtartani a család és a magánélet egyensúlyát, Sanna Marin finn miniszterelnök nem szégyenlősködik, amikor ez szóba kerül. „Ha Emma lebetegszik, a férjem dolga, hogy hazavigye az óvodából” – mondta korábban, és azt sem titkolja, hogy a nagyszülők is rengeteget segítenek nekik.
Jól látszik tehát, hogy bár a first gentlemanek szerepe a diplomáciai életben ugyanabba a reprezentatív kategóriába tartozik, mint a first ladyké, az elnöknők férjei ritkán vállalnak olyan aktív szerepet, mint az elnökfeleségek, helyette inkább háttérbe vonulva folytatják kutatói vagy üzleti tevékenységüket, mintha mi sem történt volna.
Frissítés: a cikk első verziójában egy helyen az szerepelt, hogy Novák Katalin Magyarország legfiatalabb államfője, amit köztársasági elnökre javítottunk.