Az ember, aki rajzversenyekkel ment neki a klímaváltozásnak

2022. május 10. – 13:25

Az ember, aki rajzversenyekkel ment neki a klímaváltozásnak
Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Mom, can we have Greta Thunberg?

No, we have Greta Thunberg at home.

Greta Thunberg at home:

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP

A 10 év után most leköszönt Áder János köztársasági elnökről 2015-ben rebesgetni kezdték, hogy az ENSZ főtitkári székére fáj a foga. A világuralomból végül semmi nem lett, Áder viszont a környezetvédelemre építette volna nemzetközi kampányát, és a téma azóta is velünk maradt. Áder János 7 éven át igyekezett zöld köztársasági elnöke lenni az országnak, még egy klímavédelmi alapítványt is létrehozott, de az se tett eddig sokkal többet a környezetvédelemért, mint amennyit Áder János a magyar alkotmányos rendért.

2013-ban Manchesterben meghalt Balázs Miklós, Magyarországról kivándorolt elektromérnök, és a hivatalban lévő magyar köztársasági elnökre hagyott 234 396 fontot és 66 pennyt, azaz közel 80 millió forintot azzal a kikötéssel, hogy az államfő fordítsa a pénzt Magyarország népének javára. Az összeg 2016-ban érkezett meg egy ügyvédi letéti számlára, ebből hozta létre Áder 2017 decemberére a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt.

Az azóta állami milliárdokkal megtámogatott szervezet lassan 5 éve működik, és tevékenysége tökéletesen szemlélteti az Áder János zöldtörekvéseivel kapcsolatos problémákat.

Amit a kormány akar, az mindig rendben van

Áder János klímavédelmi munkájának hitelességét a kezdetektől rontotta, hogy érdemben ezen a területen sem szállt szembe a kormány akaratával soha. Márpedig Orbán Viktor és miniszterei nem igazán foglalkoznak a környezetvédelmi érdekekkel, amikor a kormányzati nagyberuházásokat tervezik, vagy a német ipar érdekeit kell kiszolgálniuk.

Ádernek például egyetlen rossz szava nem volt, amikor 2019 elején a magyar kormány fellebbezett az Európai Bíróságnál a levegőben lévő nitrogén-oxidok környezetvédelmi határértékének szigorítása ellen. Pedig ha valami környezetvédelem, akkor ez az: a dízelbotrány után az Európai Bizottság – valószínűleg a német autóipari lobbinak engedve – felpuhította az Euro 6-os besorolású autókra vonatkozó kibocsátási szabályokat, hosszú évekre lehetővé téve a nitrogén-oxid-határértékek túllépését. Ezután olyan európai nagyvárosok fordultak az EU bíróságához, mint Párizs, Brüsszel és Madrid, ragaszkodva a szigorúbb szabályokhoz. A Bíróság nekik adott igazat, engedélyezve a városoknak, hogy korlátozzák az Euro 6-os autók használatát. Az autógyáraknak ez nem tetszett, hiszen ez megnehezítette az ilyen autók értékesítését, ezért Magyarország – Németországgal és az Európai Bizottsággal együtt – fellebbezett.

Ilyen befolyásos szövetségesekkel semmi szükség nem lett volna a magyar fellebbezésre, az Orbán-kormány azonban mégis belestréberkedte magát az ügybe, holott az eljárás a Budapesthez hasonló nagyvárosok levegőminőségéről szólt. Ha valóban érdekli a környezetvédelem, Áder bizonyára tudja, hogy Budapesten még uniós összehasonlításban is rettenetes a szmoghelyzet, és az egész országban rengeteg áldozatot szed a légszennyezés. Az OECD adatai szerint a rossz levegő kb. olyan arányban öli idő előtt a magyarokat, ahogy a hírhedten szmogos Kína lakóit.

De Ádernek néha a hallgatás sem elég, néhány hete podcastjában kifejezetten védelmébe vette a Fertő tavi óriásberuházást, amelyben 45 milliárd forint közpénzből építenék be a tó magyar partszakaszának jelentős részét. Áderéket leszámítva nem nagyon van Magyarországon olyan, önmagát komolyan vevő környezetvédő, aki ne tiltakozna a projekt ellen, decemberben még a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya is a beruházás leállítását kérte.

A köztársasági elnök szerint azonban csak a „kampány hevülete és lelkülete” szülte a túlzó, visszafordíthatatlan természeti károkozásról szóló tudósításokat.

Persze ott, ahol a kormány épp semmit nem akar lebetonozni, Áder is az érintetlen természet híve és az emberi beavatkozás kérlelhetetlen ellensége. 2015-ben, az Aggteleki Nemzeti Park jubileumi ünnepségén például kiállt a cseppkövek mellé, és a barlangrendszer háborítatlanságát dicsérve azt mondta:

„Az elmúlt húsz év arra is bizonyságul szolgált, hogy elkerültük azt, amit a világ más részein láttunk: a magabiztos, pökhendi, a természet iránti alázattal nem törődő, időnként csak a profitra koncentráló, jó párszor pedig ideologikus beavatkozást. Ennek a barlangrendszernek a 99 százaléka ma is érintetlen.”

Repülőgép-hordozó pecázáshoz

A Kék Bolygó Alapítvány működését is ez jellemzi. Mindig kényesen vigyáznak arra, nehogy esetleg olyan témát találjanak felkarolni, amivel szembekerülhetnek a kormánnyal. A biztonsági játéknak persze meg is van az eredménye: az alapítvány és a hozzá tartozó tőkealap többnyire a klímaváltozás ellen egyéni szinten harcoló, „okos” megoldásokat fejlesztő startupokat támogat, és úgynevezett „szemléletformáló tevékenységet” folytat. Logikus, hiszen ha szembenéznének azzal, hogy a klímaváltozást elsősorban nem az egyes emberek okozzák, hanem a nagy cégek és a velük együttműködő kormányok, rögtön furcsábbnak tűnne, hogy Áderék alapítványa éppen ezekkel a szennyező óriáscégekkel szövetkezve szervez gyakornoki programokat és hatalmas közpénzadományokból tart iskolai ötletversenyeket és óvodai rajzos foglalkozásokat, valamint környezetvédelmi témákkal foglalkozó nagyrendezvényeket.

A Kék Bolygó és Áder János tevékenységéről több magyar civil környezetvédőt is megkérdeztünk, és bár mindannyian elismerték, hogy a Kék Bolygónál sokkal rosszabb helyeken is kiköthettek volna az alapítványnak juttatott közpénzmilliárdok, mégis vérlázítónak tartják, hogy az alapítvány semmilyen lényegi eredményt nem tud felmutatni.

Az alapítvány már fennállásának első teljes évében, 2018-ban kb. kétmilliárd forint állami támogatást kapott, aztán évente kb. másfél milliárdot. 2020-ban emellett megtámogatták 5 milliárddal az alapítványhoz tartozó tőkealapot, amit az idén még egy 5 milliárdos adomány követett. A sok támogatásból 2021-re egy budai villa árát is sikerült összespórolni.

Vizi E. Szilveszter klímavédelmi szakértő, kuratóriumi tag, Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapítója, Martonyi János, a kuratórium elnöke, valamint Szűcs Gábor klímavédelmi szakértő, kuratóriumi tagok a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványról és a megújult Élő bolygónk honlapról tartott sajtótájékoztatón, a zugligeti Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban, 2017. december 16-án – Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Vizi E. Szilveszter klímavédelmi szakértő, kuratóriumi tag, Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapítója, Martonyi János, a kuratórium elnöke, valamint Szűcs Gábor klímavédelmi szakértő, kuratóriumi tagok a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványról és a megújult Élő bolygónk honlapról tartott sajtótájékoztatón, a zugligeti Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban, 2017. december 16-án – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Ez a támogatás a taopénzekhez vagy más állami nagyberuházásokhoz képest talán nem tűnik kirívóan nagynak, de az itthoni zöldcivilszférában szinte felfoghatatlanul sok pénznek számít. A Telex által megkérdezett környezetvédők éppen ezért nem értik, hogyan lehetséges, hogy egy ennyire tőkeerős és ilyen befolyásos pártfogókkal bíró klímavédelmi szervezet ennyire képtelen legyen érdemi hatást kiváltani. Az alapítvány körül nyüzsögnek azok az emberek, akik előtt – elvileg – nyitva állnak a miniszterelnöki és miniszteri irodák ajtajai: Áder János köztársasági elnök az alapító, Martonyi János korábbi külügyminiszter és Vizi E. Szilveszter volt MTA-elnök kuratóriumi tag, Csepreghy Nándor, Lázár János korábbi miniszterhelyettese pedig az alapítvány igazgatója.

Világosan látszik azonban, hogy az alapítványnak sem informális csatornákon keresztül, sem a számtalan, több tízmillió forintból rendezett konferenciával és expóval sem sikerült rávennie Magyarország vezetőit arra, hogy a klímavédelmi szempontoknak nagyobb jelentőséget tulajdonítsanak. Ennek pedig egyetlen oka lehet: ez soha nem is volt cél.

A légszennyezettség romlik, a biológiai diverzitás csökken, Magyarország az EU gumiabroncsgyára után az EU akkumulátorgyára is lesz, mérgezzük a vizeinket, folytatjuk a védett területeink beépítését. Eközben Áder János vízautomatákat ad át gimnáziumokban, és arról beszél, hogy nem szabad szemetelni, a műanyag palackos üdítő helyett igyunk kulacsból, a Kék Bolygó Alapítvány pedig közpénzmilliárdokból szemétszedést, fotópályázatot, valamint „ötletbörzét” szervez, és úgy tesz, mintha otthoni komposztálással és használtruha-vásárlással megoldható lenne a klímaválság.

Gulyás: MLM kalapom

„Az alapítvány tevékenysége előtt csak le tudom venni a kalapomat” – mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter egy tavalyi kormányinfón, amikor az RTL a Kék Bolygó Alapítvány villavásárlásáról kérdezte. Fideszes politikusok többször beszéltek már arról, hogy Áder környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységét nagyon magasztos és becsülendő dolognak tartják, de hogy ténylegesen mi is ez a tevékenység azon túl, hogy „védik a környezetet”, arra általában már nem térnek ki.

Ugyanez a hozzáállás látszik Áder alapítványának honlapján, nem nagyon beszélnek arról, pontosan mit tartanak céljuknak, és milyen indikátorok alapján mérik a saját sikerességüket. Alapítói köszöntőjében Áder ennyit ír az alapítvány céljairól:

„A Kék Bolygó Alapítványt azért hoztuk létre, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben és a környezeti fenntarthatóság érdekében partnerei lehessünk minden, közös jövőnkért tenni akaró, felelős embernek.”

A weboldal Rólunk fülén szerepelnek még az alábbi menüpontok:

  • Szavak helyett tettek,
  • Majd helyett most és
  • Mások helyett mi.

Hogy pontosan mik azok a szavak helyetti tettek, amiket mások helyett a Kék Bolygó a majd helyett most visz véghez, arról az alapítvány éves beszámolói és egy külön prospektus ad számot, utóbbi a Kék Bolygó 2019 és 2021 közötti tevékenységét részletezi. Ezekben az anyagokban elvétve sem találni a kormány munkájának zöldszempontú befolyásolására vonatkozó projektet vagy állítást.

Amire a Kék Bolygó igazán büszke, és amit a saját tevékenységének tekint, azt a három évet bemutató brossúra részletezi. Ebben persze jócskán vannak egyébként becsülendő projektek, hiszen

  • készítettek egy zöldtankönyvet – a megkérdezett környezetvédők szerint az alapítvány munkatársai ezt tartják legnagyobb eredményüknek, tárgyalásaikon ezt emelik ki a leggyakrabban;
  • a Kaposvári Önkormányzattal és a brit nagykövetséggel együtt 3 hónapos „tesztprojektet” indítottak, amiben az ételpazarlás ellen igyekeztek tenni, házi komposztálásra tanítottak óvodásokat „komposztáló ökorobotok segítségével”, vízautomatákat adtak át két gimnáziumban, kulacsokat osztottak és újrafelhasználható cseredobozokat biztosítottak éttermeknek;
  • környezetvédelmi témájú könyvek kiadását támogatták;
  • hulladékvadász applikációt és illegálisan lerakott szemét bejelentésére szolgáló felület fejlesztését támogatták;
  • támogatták a Tisza hulladékmentesítését célzó PET-kupát;
  • ösztöndíjakat adtak, gyakornokok elhelyezkedését segítették – olyan, klímavédelmi kérdésektől egyébként távol álló cégeknél is, mint a Mol vagy a HELL;
  • a Kék Bolygó Befektetési Alap pedig környezetvédelmi újításokat kínáló startupokba fektetett be.

Ezeken kívül volt „start-up designtáboruk”, „akcelerációs és vállalkozásfejlesztési programjuk”, valamint „fenntarthatósági bootcampjük” is, amihez mások mellett olyan, a károsanyag-kibocsátásban élen járó európai cégek csatlakoztak, mint a Mol és a BMW, sőt Áderék partnere volt a projektben az egész világ harmadik legnagyobb műanyagszemét-termelője, a Nestlé is.

Annak ellenére tehát, hogy az alapítvány weboldala szerint a Kék Bolygót „a tenni akarás” hívta életre, olyan nagyon sokat tenni nem sikerült az elmúlt 5 évben.

Meghatározó szellemi műhely

Forrásaink szerint Áder János köztársasági elnöki megbízatása után a Kék Bolygóban fog nagyobb szerepet vállalni. Ennek előkészítése volt az utóbbi években az alapítvány mellett működő befektetési alap létrehozása és felpumpálása közpénzből. Megkérdeztük a Köztársasági Elnöki Hivatalt (KEH), Ádernek pontosan milyen pozíciója lesz a szervezetben, de erre a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz. A Kék Bolygó működését ismerő magyar civilek szerint az alapítvány évek óta arra hajt, hogy a zöldfejlesztések területén Közép-Európában meghatározó think-tank legyen, de az eddig adott állami támogatások ellenére ezt egyelőre nem sikerült elérni, és az sem látszik, hogy Áderék szervezete a belátható jövőben a térség meghatározó klímavédelmi szellemi műhelyévé válhatna.

Áder János köztársasági elnök és Szita Károly polgármester díjakat ad át egy óvodásoknak meghirdetett rajzverseny győzteseinek a kaposvári Klímanap zárórendezvényén, a Szivárvány Kultúrpalotában, 2015. szeptember 11-én – Fotó: Varga György / MTI
Áder János köztársasági elnök és Szita Károly polgármester díjakat ad át egy óvodásoknak meghirdetett rajzverseny győzteseinek a kaposvári Klímanap zárórendezvényén, a Szivárvány Kultúrpalotában, 2015. szeptember 11-én – Fotó: Varga György / MTI

Az mindenesetre már Áder elnökségének utolsó éveiben látszott, hogy az államfő környezetvédelemmel kapcsolatos teendőinek koordinálásában és szakmai megalapozásában egyre nagyobb szerep jutott a Kék Bolygónak, még annak ellenére is, hogy 2015-ben, amikor Áder elkezdett a környezetvédelemmel foglalkozni, még egy külön zöldszervezeti egységet is felállítottak a Köztársasági Elnöki Hivatalban a munka szakmai megalapozására. Később azonban egyre több feladat került át a Kék Bolygóhoz, és egyre nehézkesebbé vált a szakértői szintű kommunikáció a KEH és a Kék Bolygó között. Az utóbbi időben már Áder klímavédelmi podcastjához sem a KEH készítette a háttéranyagokat, hanem a Kék Bolygó munkatársai.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom