Áder János a saját podcastjében érvel a Fertő tavi beruházás mellett

Vége van a kampánynak, ezért eljött az idő, hogy a Fertő tavi beruházással kapcsolatban lehessen beszélni „higgadtan, nyugodtan a tényekről” – közölte Áder János, leköszönő köztársasági elnök a Kék Bolygó című podcastjének legújabb adásában, ahová ezúttal Kárpáti Bélát, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját hívta meg vendégül.

Bár Áder formálisan a kérdező szerepében vesz részt a beszélgetésben, rögtön az adás második percében, még azelőtt, hogy a sokat vitatott és 45 milliárd forint közpénzből készülő beruházást képviselő Kárpáti szóhoz jutna, máris leszögezi, hogy részben a „kampány hevülete és lelkülete” szülte azokat a tudósításokat, amelyek szerint:

„gigantikus beruházás készül a Fertő tónál, természetvédelmi területen zajlik az építkezés, visszafordíthatatlan a károkozás a Fertő tónál”.

Kárpáti Béla pedig rögtön azzal kezdheti a válaszadást, hogy kijelenti: nem jár „súlyos környezeti, természetvédelmi érdekek sérelmével” a Fertő tó partjára tervezett beruházás. A vezérigazgató ezután többek között azzal érvel a beruházás szükségessége mellett, hogy egy mesterségesen feltöltött és kialakított területről van szó, a Fertőnél pedig magyar oldalon csak egyetlen strand van (szemben a kilenc osztrák üdülőövezettel), de ennek a hatvanas években kiépített, turisztikai célokat szolgáló partszakasznak az állapota mára jelentősen leromlott.

„Tehát akkor nem arról van szó, hogy egy ősfás, fantasztikus természeti értékekkel bíró területet akarnak elhódítani és beépíteni, hanem egyrészt korábban már beépített, csak azóta leromlott, leamortizálódott területről van szó. Másrészt pedig mindenféle hulladék lerakására szolgáló területnek a beépítéséről lenne szó”

– fogalmazta meg Áder a második „kérdését”, miután Kárpáti „barnamezős beruházás”-nak nevezte a Fertő tavi építkezéseket és arról mesélt, hogy teherautó-számra kellett onnan illegálisan lerakott szemetet elhordani. A leköszönő köztársasági elnök ezen kívül sort tudott keríteni arra is, hogy ismertessen egy térképet, amely szerint a tó osztrák oldalán a szolgáltató övezetek dominálnak, a magyar oldalon pedig inkább a környezetvédelmi és természetkímélő övezetek vannak döntő többségben, de a 60 hektáros beruházási terület pont a magyar oldalon található szolgáltató övezetbe esik.

A podcast vendégeként Kárpáti Béla igyekezett azt hangsúlyozni, hogy a beruházásnak része 12 hektáros ökocentrum, amihez egy ökológiai bemutató, illetve egy természetvédelmi oktató- és képzőépület is kapcsolódni fog a tervek szerint. Emellett az is elhangzott, hogy „hiánypótlók” a tervezett, turisztikai célokat szolgáló létesítmények, amelyek között van kemping, sportközpont, apartmanok és egy 2500 négyzetméter alapterületű, 100 szobásnál kisebb szálloda is.

A nagyjából félórás beszélgetés során maga a házigazda, Áder további érveket is felsorakoztat a beruházás mellett, többek között beszél arról, hogy:

• a vizes élőhelyek védelmét szolgáló ramsari egyezménynek megfelel a projekt,
• a tónak körülbelül a háromnegyede van osztrák oldalon, ahol kilenc nagy üdülőövezet található, és most is folynak építkezések közvetlenül a vízparton,
• az arányokat tekintve a magyar oldalon sokkal kiterjedtebb a védett terület,
• illetve a Fertő turisztikai kínálatában a magyar beruházás konkurenciát jelent majd az osztrák oldalon található létesítményeknek.

Ahogy arról a Telex korábban beszámolt, a 45 milliárd forintnyi közpénzből, Mészáros Lőrinc cége által kivitelezett fertő tavi beruházás ellen a környezetvédőkön kívül híres emberek sora (Pumped Gabótól kezdve Udvaros Dorottyáig bezárólag), az MTA Biológiai Tudományok Osztályának akadémikusai, nemzetközi szakértői bizottságok, civil szervezetek és több mint 25 000 magánember is tiltakozott már.

2021 decemberében ráadásul kiderült, hogy az építkezés még az addigi terveken is jócskán túlterjeszkedik. A közbeszerzési kiírásban ugyanis olyan épületek szerepelnek, amelyekre nincs engedélye a beruházó cégeknek. A helyi civilek és a Greenpeace azonban azt ígérték, hogy addig folytatják a tiltakozást, amíg a kormány le nem állítja a fejlesztésnek titulált természetrombolást.

A témában született cikkeinket itt, a Magyarországon az utóbbi években zajló, heves reakciókat kiváltó vízparti beruházásokkal kapcsolatos, szakértők által jegyzett véleménycikkeket pedig itt olvashatja.