A Jobbik történelmi veresége után Stummer János megpróbálja letaszítani a trónról Jakab Pétert
2022. május 7. – 07:20
Az április 3-i választás után alig egy hónappal tisztújító kongresszust tart a Jobbik szombaton Budapesten. Az elnöki posztra hárman jelentkeztek be, de az alapszervezetek jelölése után Jakab Péter eddigi elnök és Stummer János maradt csak versenyben. Az egyértelmű esélyesnek Jakab Péter számít a pártban, ami egy katasztrofális választási eredmény után most épp egy molesztálási botránnyal küzd.
Pénteken zárult le a tisztújítás jelöltállítási időszaka. Jakab Pétert a párt alapszervezeteinek 79,48 százaléka, míg Stummer Jánost a szervezetek 20,08 százaléka támogatta indulási szándékában. A harmadik – országosan ismeretlen – Nagy Rudolf mögé csak a szervezetek 0,42 százaléka állt be, így ő nem érte el az elnökjelöltséghez szükséges 20 százalékos támogatottsági szintet – derült ki a Jobbik pénteken kiküldött közleményéből.
Nem lesz viszont verseny az elnökhelyettesi posztért, miután egyedül Potocskáné Kőrösi Anita indul Jakab Péter felkérésére. Ez azt jelenti, hogy a legutóbbi tisztújítás után nem indul újra a pozícióért Gyöngyösi Márton, de más tisztségért sem jelentkezett be a párt európai parlamenti képviselője. Potocskáné pedig úgy lehet elnökhelyettes, hogy a parlamentbe nem jutott be: az április 3-i választáson egyéniben Siófokon (Somogy megye 4.) kikapott, az ellenzéki listán pedig csak a 272. helyen szerepelt. A siófoki politikust az alapszervezetek 98 százaléka jelölte, így nagy meglepetés nem várható a tisztújításon.
Az országos választmányi elnöki tisztségre a két jelentkező közül csak Szabó Gábornak sikerült megugrania a jelölések legalább 20 százalékát, indulását a jobbikos alapszervezetek 87 százaléka támogatta. Stummer János egyik támogatójának, Varga Zoltán Péternek viszont ez nem jött össze. A dunakeszi önkormányzati képviselőre csak a jelölések 13 százaléka érkezett, így ismét Szabó Gábor lehet az országos választmány elnöke.
Tizenkét alelnökjelölt indul a tisztújításon, köztük a Jobbik új parlamenti frakciójának két képviselője (Lukács László, Z. Kárpát Dániel), és olyan politikusok is, akik az új parlamentben már nem jutottak mandátumhoz (Ander Balázs, Dudás Róbert, Gyüre Csaba, Magyar Zoltán, Kálló Gergely, Szilágyi György), valamint az országos színtéren eddig kevésbé ismert szereplők (Baucsek Rajmund, Fazakas Attila, Kvárik Anita, Salamon Gergő) mérettetik meg magukat.
Jakab Péter felemelkedése és a Jobbik történelmi veresége
Az elnöki verseny egyértelmű esélyesének Jakab Péter számít, aki 2020 eleje óta vezeti a pártot. Jakab politikai pályafutása a miskolci közgyűlésben indult, majd 2018-ban került be a parlamentbe az országos listáról. Hangos felszólalásaival és akcióival hatalmas sikereket ért el a közösségi médiában, és ezáltal nagy országos ismertségre tett szert. 2019 januárjában a párt frakcióvezető-helyettese lett, majd Gyöngyösi Márton EP-képviselővé választása után a Jobbik frakcióvezetője.
Miután Sneider Tamás nem indult újra az elnöki posztért 2019-ben, Jakab bejelentkezett, viszont csak azzal a feltétellel vállalta volna az elnökséget, ha mandátuma a 2022-es választások után jár le. Ezt először nem fogadta el az országos választmány, és elhalasztották a tisztújítást. 2020 januárjában aztán már teljesítették Jakab kívánságát, és a küldöttek az egyedüli jelöltként induló miskolci politikust végül 87,8 százalékban támogatták.
Elnöksége első pár hónapja meglehetősen viharosan telt, sorra távoztak a pártból a vele egyet nem értő képviselők: 2020 tavaszán kilépett a Jobbik-frakcióból Bana Tibor, Bencsik János, Sneider Tamás és Varga-Damm Andrea is.
Egyes vélemények szerint az elmúlt két évben Jakab kizárólag a hozzá lojális képviselőkkel vette körül magát, és mára gyakorlatilag nem maradt kritikus hang a párton belül.
Jakab vezetésével csatlakozott a Jobbik a formálódó ellenzéki összefogáshoz, és részt vettek tavaly ősszel az előválasztáson is. Bár a Jobbik elnökét több közvélemény-kutatás is esélyesként mérte a miniszterelnök-jelöltek versenyében, némi meglepetésre még a második fordulóba sem jutott be. Az egyéni választókerületekben azonban nem szerepelt rosszul a párt, 29 körzetben adta a Jobbik a közös ellenzéki jelöltet.
Mindezek után katasztrofális eredményt ért el az ellenzéki pártszövetség április 3-án.
A legnagyobbat azonban egyértelműen a Jobbik bukta, és további aggasztó hír lehet a párt vezetőségének, hogy mindeközben a Mi Hazánk Mozgalom hat képviselővel bejutott a parlamentbe.
Míg 2018-ban a második legnagyobb frakciót tudta alakítani a Jobbik 26 képviselővel, most csak 10 képviselőjük jutott mandátumhoz. A Jobbik volt az egyetlen párt az ellenzéki összefogásban, amely egyetlen egyéni választókerületet sem tudott hozni, és a fővárosban egyetlen körzetben bukott az ellenzék, pont ott, ahol jobbikos jelölt indult. Elvesztették a dunaújvárosi (Fejér megye 4.) körzetet, ahol 2018-ban a Jobbik jelöltje nyert, de Miskolcon, Békéscsabán és Tapolcán sem jött össze a győzelem.
Jakab: A Jobbik egyetlen esélye, ha stabil marad
Több elemzés szerint a 2018-as Jobbik-szavazók egy része átpártolt a Mi Hazánkhoz, egy másik része pedig a Fideszre szavazott. Hogy a Jobbik hogy jutott ide az elmúlt négy évben, azt ebben a cikkben próbáltuk megfejteni.
„A Jobbik elnökeként nem az a felelős magatartás, ha a vihar kellős közepén elhagyom a kormányrudat, hanem az, ha erősen tartom, végrehajtva a szükséges korrekciókat”
– írta Jakab Péter pár héttel a választás után Facebookon. Előtte többen – köztük az ellenzéki összefogás miniszterelnökjelöltjeként indult Márki-Zay Péter – is az elveszett Jobbik-szavazókat nevezték meg a vereség okának.
A párt elnöke szerint a Jobbik életében a 2018-as választást követő időszak viharokat szült, miután Vona Gábor a vereség miatt távozott a párt éléről. A Jobbik egyetlen esélye, ha stabil marad – véli Jakab, aki szerint nem a radikális változtatásoknak van helye most – mint ellenfele, Stummer János hirdette – , hanem „a stabil, nyugodt építkezésnek.”
„Károgjanak csak a károgók, temessenek csak minket, ahogy eddig is temettek. Mi mégis itt vagyunk. Szívós fajta a miénk. Olyan, amelyik soha nem adja fel”
– jelentette ki, majd benyújtotta a jelentkezését a pártelnöki posztért.
Radikálisan megújítaná a pártot Stummer János
Míg Vona Gábor a 2018-as választás után azonnal lemondott az elnöki posztról, Jakab Péter más taktikát választott, és rögtön a választás éjszakáján megtalálta a vereség egyedüli felelősét: Márki-Zay Pétert. „Márki-Zay Péter hat ellenzéki párt hadseregét kapta meg októberben, és tetemes előnyt. Ebből mára tetemes hátrány lett, hovatovább fideszes kétharmad” – fogalmazott Jakab a Facebook-oldalán megosztott videóban.
„Márki-Zay októberben azt mondta, hogy leváltja az ellenzéket. Valójában nem leváltotta, hanem megbuktatta az ellenzéket”
– vonta le a következtetést, de később is arról beszélt, a miniszterelnök-jelölt hibás kijelentése miatt bukott ekkorát az ellenzék.
Megszólalásaival nem mindenki tudott azonosulni a pártból, Stummer János, a párt korábbi alelnöke például egy agresszív kismalachoz hasonlította Jakabot. Az ellenzék békéscsabai jelöltje azt mondta, hogy Jakab megszólalásai és Márki-Zayt hibáztató videója csak a párt elnökének véleményét tükrözte, nem a párttagokét. „Amikor a Jobbik történetének legnagyobb krízisét éli át a vártnál sokkal rosszabb választási eredmény miatt, akkor addig nincs helye a másra ujjal mutogatásnak, míg az önreflexió, az önvizsgálat meg nem történik” – fogalmazott Stummer a Hvg.hu-nak.
Stummer alig pár héttel később bejelentkezett pártelnöknek.
„Döntöttem. Elnöki szolgálatra jelentkezem a Jobbik tisztújításán. Merjünk változtatni!”
– írta a Facebook-oldalán. A Telexnek adott interjúban arról beszélt, radikálisan meg kell újítani a Jobbik politikáját, újra kell gondolni a párton belüli integráns politikát és a szövetségi politikát, de akkor még konkrétumokat nem árult el.
Elnökjelölti szándéknyilatkozatában viszont már arról írt, a Jobbik politikája megérett a változtatásra, és ő úgy véli, a mostani pártvezetéssel erre a közvetlen előzmények okán nincs esély. „Egy pártnak sokfajta képességgel kell rendelkeznie, de ezek közül a legfontosabb, hogy tudjon politikát csinálni. Sajnos ezzel most hadilábon állunk. Egy kezem is elég most azoknak a jobbikos politikusoknak a megszámolásához, akik ebben a pártban önállóan is képesek szabad szemmel is jól látható politikai terméket előállítani” – fogalmazott a Jobbik békéscsabai politikusa.
Stummer és Jakab kapcsolata finoman szólva sem volt baráti az utóbbi években. A korábbi alelnök a Telexnek is elismerte, hogy a két évvel ezelőtti tisztújításon nem feltétlenül értett egyet a megválasztott elnökkel abban, hogy merre kellene mennie a Jobbiknak, de az sem esett jól neki, hogy Jakab nem számolt vele alelnökként.
A magyarázatot Jakab adta meg, egy bő két éve kiszivárgott hangfelvételen Stummer Jánost is azok közt említette, akikkel nem szeretne együtt dolgozni az elnökségben. Mellette még Varga-Damm Andreát, Bana Tibort és Bencsik Jánost is felsorolta, akik azóta távoztak a pártból.
Stummer 2009 óta tagja a Jobbiknak, az utóbbi években a parlament nemzetbiztonsági bizottságának volt az elnöke. Az áprilisi választáson nem sikerült nyernie egyéniben a békéscsabai körzetben, és az országos listán is meglehetősen hátul, a 121. helyen kapott csak helyet, így nem jutott be a parlamentbe.
Tisztújítás egy botrány kellős közepén
Bár az alapszervezetek előzetesen nagy többségben Jakabot jelölték elnöknek, kérdéses, hogy a tisztújítás eredményét befolyásolja-e valamilyen módon az a napokban kirobbant botrány, amelyben Jakab Péter is érintett.
Csütörtökön reggel több kormányközeli lapban is arról jelent meg cikk, hogy a Jobbik tavaly decemberi ököritófülpösi rendezvényén egy korábbi jobbikos polgármester megpróbálta megerőszakolni Szilágyi György Jobbik-alelnök élettársát.
Az áldozatot a tettes felcsalta egy szobába, bezárkózott vele, majd megpróbálta megerőszakolni a fürdőszobában. Csak azért nem járt sikerrel, mert kívülről meghallották a nő segélykiáltásait, és így valaki közbelépett.
A cikkek szerint Jakab Péter csak később szerzett tudomást az esetről, és aztán nem volt hajlandó vizsgálatot indítani, ezért fordult a sértett a rendőrséghez. Ezt Jakab és a párt is tagadta a cikk megjelenése után.
A Jobbik elnöke a Facebook-oldalán úgy reagált a hírre, hogy a lapok hazudnak, szerinte a kormánymédia a párt hétvégi tisztújítására időzítette a cikket, és azt is ígérte, hogy megteszi a szükséges jogi lépéseket. A Jobbik nem sokkal később kiadott közleménye viszont már nem tagadta a nemi erőszak kísérletének tényét, csak azt, hogy megpróbálták volna eltussolni az ügyet. „A cikkben állított hazugságokkal szemben a valóság az, hogy a Jobbik és annak etikai és fegyelmi bizottsága az ügy kivizsgálását a beadvány megérkezése után azonnal elindította, és erről a beadványozót is értesítette. A hazugságokkal szemben a szükséges jogi lépéseket ezúttal is megtesszük” – írták.
Szilágyi György a Telexnek pedig azt mondta, hogy a történet igaz abban a formában, ahogyan a lapokban megjelent. A Jobbik alelnöke arról beszélt: jó ideig valóban nem indult belső vizsgálat a pártban az esettel kapcsolatban, hiába kezdeményezte ő magánbeszélgetéseken, hogy foglalkozzon ezzel az elnökség. Miután a személyes közbenjárás ily módon kudarcba fulladt, a sértett úgy döntött, hogy a párt etikai bizottságához fordul, ez 10 nappal ezelőtt történt meg, a feljelentést pedig kedden tették meg a Legfőbb Ügyészségnél.
A Jobbik ezután egy újabb közleményben rögzítette, hogy a 2021 decemberében történt esetről nem tudtak egészen addig, amíg a múlt héten nem kezdeményezett a sértett vizsgálatot. A helyszínen tartózkodók semmilyen erőszakos cselekményt nem láttak, feléjük jelzés sem érkezett.
„Semmilyen bűncselekményt nem követtem el, senkivel szemben nem erőszakoskodtam. A hatóságok munkáját segíteni fogom, ha megkeresnek, de eddig nem történt ilyen”
– reagált a molesztálással hírbe hozott jobbikos politikus, és azt mondta, konkrét lépéseket csak akkor tesz az ügyben, ha a személyével kapcsolatban nyilvánosan is megfogalmazódnak a vádak.
Bármi is lesz a tisztújítás végeredménye, az új elnöknek nem lesz lesz könnyű feladata. Egyrészt a Jobbik frakciója nagyságrendekkel kisebb állami támogatást kap, mint az elmúlt négy évben. Másrészt az is kérdés, hogyan tudják megőrizni a párt szavazótáborát, miután a Mi Hazánk Mozgalom is bejutott a parlamentbe. Z. Kárpát Dániel arról beszélt a Telexnek, hogy a következő időszakban szeretnék megerősíteni a Jobbik arcélét, de az összefogást sem engedik el teljesen. Azt viszont valójában nem tudni, hogy a történelmi vereség után hogy gondolkodnak a jobbikosok az összefogás jövőjéről és abban a Jobbik szerepéről.
A tisztújító kongresszus szombaton 10 órakor kezdődik, és délutánra lesz végeredmény. A hangulatot jól jelzi, hogy a rendezvény nem sajtónyilvános, és eddig sajtótájékoztatót sem hirdettek meg.
