Feles többséggel is kész lenne alkotmányozni Márki-Zay szakértője, de ebbe hamar belebukhat az új kormány

Hónapok óta zajlik a vita a magyar nyilvánosság ellenzéki térfelén, hogy mit kellene csinálni egy esetleges kormányváltás után az alaptörvénnyel, és a jellemzően kilenc évre kinevezett, praktikusan elmozdíthatatlan fideszes kinevezettekkel (erről Jakab András, Vörös Imre és Majtényi Balázs írásait lásd a linkeken, de az Alkotmánybíróság elnöke is írt aggódó nyílt levelet, és a Kúria elnöke is próbált elfogadtatni egy némileg kampányillatú állásfoglalást). Az egyesült ellenzéknek kétharmados többségre semmi esélye, anélkül azonban erősen kötve lenne a kezük, hiába nyernék meg a választást. Nem tudnának hozzányúlni a minősített többséget igénylő alaptörvényhez, az alkotmánybírósághoz, a költségvetési tanácshoz, a számvevőszékhez, a médiahatósághoz, és például Polt Péter legfőbb ügyész székéhez sem. Megoszlanak a vélemények, hogy ilyen keretek között mekkora lenne a mozgásterük. Vannak, akik így is látnak lehetőséget a kormányzásra és a politikai cselekvésre, mások azonban attól tartanak, hogy ilyen körülmények között a NER-hez kötődő „deep state” képes lenne ellehetetleníteni az új többség működését, és blokkolni tudna alapvető intézkedéseket.

„Orbán szerintünk azt a forgatókönyvét készítette elő, hogy mozdíthatatlan közjogi pozíciói, és a hatalmát támogató kiépült mélyállam segítségével megfojtja az új demokratikus kormányt, és így tér vissza a hatalomba”

– fogalmazza meg saját diagnózisát a NER-t létrejötte óta kritikusan szemlélő Eötvös Károly Intézet (EKINT) a legújabb elemzésében. „Az alkotmányozási vitáról – Mi a teendő, ha 2022 tavaszán az ellenzék egyszerű többséggel megnyeri a választást?” című tanulmány azt a dilemmát igyekszik körbejárni, hogy legális eszközökkel a mai ellenzék csak bénultan tud majd kormányozni, a törvényi akadályokat azonban csak törvénytelenül bonthatják le.

Utóbbit ennek ellenére megelőlegezte már az előválasztás alatt Márki-Zay Péter és Dobrev Klára is, és a választás utánra azonnali alkotmányozást hirdettek. Az azonnaliságból azóta a legtöbb ellenzéki szakértő már visszavett, de az alapproblémára egyelőre semmilyen világos megoldási javaslatot nem mondtak, a nyilvános megszólalásokban inkább csak sejtetések vannak. Márki-Zay egy interjúban arra utalt, hogy nem is az országgyűlésen keresztül, „51 százalékkal” akar alkotmányozni, hanem népszavazással – de ez semmivel sem kevésbé lenne törvényes, mint minősített többség helyett egyszerű többséggel alkotmányt írni. Mi akkor a tényleges terv így, bő kép hónappal az országgyűlési választások előtt?

„Az ellenzéki pártok vezetői között is van véleménykülönbség, kedden is volt egy egyeztetés a pártok közjogi szakértőivel, utána jönnek a pártelnökök. Viszonylag bonyolult a menetrend, de február folyamán ezt nyilvánosan tisztázni kell, és amint lehet, el kell mondani, hogy mikor, milyen eszközökkel akarnak alkotmányozni, és hogy tervezik az átmeneti közjogi állapotot” – mondta az EKINT szerdai online beszélgetésén Fleck Zoltán. Fleck az intézet igazgatója, de az itt folytatott tevékenységét a választásokig felfüggesztette, mert egyben ő Márki-Zay közjogi munkacsoportjának is a vezetője.

Mint mondta, van már egy elfogadott, tíz pontból álló ellenzéki közjogi program, de még ezt sem hozták nyilvánosságra. Ez leginkább arról szól az elmondása szerint, hogy milyennek képzelnek egy ideális alkotmányt (vélhetően elég minimalistát, amit nagyjából mindenki el tud fogadni, nem pedig valamilyen ideologikus, baloldali alkotmányszöveget favorizálnának) de arról az alapkérdésről, hogy hogy is jutnának el oda kétharmad nélkül, ebben sincs szó. „A kérdés, hogy képes lesz-e az ellenzék ebben konszenzusra jutni” – mondta Fleck. Amikor rákérdeztünk, hogy Márki-Zay elképzelését a népszavazáson keresztüli alkotmányozásról ez a miniszterelnök-jelölti munkacsoport támogatja-e, azt mondta: ez a kérdés nem is volt napirenden, azt Márki-Zay nem szakértői javaslatára dobta be, erről tehát végképp nincs ellenzéki egyetértés.

Fleck Zoltán szerint fontos, hogy az alkotmányozást a folyamat végén majd népszavazás erősítse meg, és más eszközökkel (korábban közösségi gyűlésekről is volt szó) is biztosítaná a társadalmi részvételt. „Nem kell feltétlenül konszenzust létrehozni a parlamenti pártok között, hanem egy nagyobb konszenzusra van szükség: nem a Fidesz, hanem a Fidesz szavazóival való megegyezés kell” – mondta a szerdai beszélgetésen. Ez elképzelése szerint a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy az országgyűlés megalakulása utáni első napokban hoznának egy elvi határozatot az alkotmányozás szükségességéről, és ezután elindulna a nagyjából másfél évet igénylő alkotmányozási folyamat, a végén a népszavazással.

A Jelen által szervezett beszélgetés felvétele az EKINT szakértőivel:

A lényeget illetően azonban ő is amellett van, hogy egy ellenzéki győzelem után a parlament hozzon egy olyan döntést, hogy feles többséggel is alkotmányozni fog. Azt gyakorlatilag ő is elismeri, hogy ez túl van a legális kereteken, hiszen bár szerinte a 2011-ben elfogadott alaptörvény nem legitim, de a legális alapjai kétségtelenül megvoltak, megvolt ugyanis hozzá a kétharmad.

A feles alkotmányozás magyarul bevallottan törvénytelen lenne, Fleck szerint azonban így is szükséges, mert „egy autoriter rendszert nem lehet a saját eszközeivel visszaépíteni”.

Szerinte az Orbán-rendszer úgy épült fel, hogy ha elveszti a többségét, akkor sem veszíti el a hatalmát, ez pedig „a demokratikus alapjogok legsúlyosabb sérelme”. „A következő választás eredményének a semmibe vételét jelentené, ha hagyná a megválasztott többség magát lebénítani.”

Fleck forradalmi álláspontját láthatólag nem osztja Majtényi László, az EKINT elnöke sem.

„Nyilvánvalóan az alkotmányos legalitás megtörése lenne, ha feles többséggel törölnének el kétharmados alaptörvényi rendelkezéseket. Egy olyan helyzetben, hogy két egyforma választói tömb áll egymással szemben, és semmi jele a forradalmi lelkületnek a magyar népben, nem tartom lehetségesnek a legalitás megtörését”

– mondta az alkotmányjogász, elismerve, hogy az Eötvös Károly Intézeten belül is erős véleménykülönbség van a kérdésben.

Bár 2011-ben Majtényi szerint is illegitim volt ellenzék nélkül alkotmányozni („a kétharmad nem egy törtszám” – idézte Sólyom Lászlót), és a népet is teljesen negligálták az alaptörvény elfogadásakor, formailag hibátlan volt az elfogadása, közjogilag tehát érvényes. „Nem lehet mindenkit lapátra tenni”, és a köztársasági elnök jogköreit sem lehet figyelmen kívül hagyni – hangsúlyozta Majtényi. Mint mondta, az esetleges ellenzéki választási győzelem áprilisban nem a lezárása, hanem a jogállamiságért folytatott küzdelem kezdete kell, hogy legyen: az ellenzéknek arra kell törekednie, hogy politikai győzelmet arasson a Fidesz felett, és egy jó kormányzás után később legyen esélye a kétharmadra is.

„Minden egyéb megoldásnak az a veszélye, hogy a Fidesz később megismétli azt a kétes forgatókönyv szerinti alkotmányozást”

– hangsúlyozta az Eötvös Károly Intézet elnöke, hiszen ha az egyik oldal egyszer már a saját politikai képlete szerint veszi semmibe az alkotmányos alapszabályokat, a másik miért ne tenné meg ugyanezt. Majtényi szerint az új kormány hamar megbukhat, ha az illegális alkotmányozás miatt mondjuk a CÖF szervezésében Budapestre utaztatott tömegek a „melegpárti baloldali puccsistáktól” akarják majd megvédeni az Alaptörvény nemzeti értékeit, de az Európai Unió várható súlyos jogállamisági kritikái is őket érik majd, és egy ilyen helyzetben a nemzetközi bírósági döntések is radikálisan csökkentenék az új kormány legitimitását (ezt erősítette meg a német alkotmányjogász is a vele készült interjúnkban).

Mint az EKINT elemzése fogalmaz, az alkotmányos legalitás hívei abban bíznak, hogy az április után felálló új kormány az alkotmányosság formális sérelme nélkül is „jó eséllyel szállhat szembe Orbán mélyállamával” – és ehhez elég lehet a kormányzati hatalom, a rendőrség, a nyomozó hatáskörökkel is rendelkező adó- és vámhivatal, a vagyonosodási vizsgálatok, a korrupcióellenes lépések és más nyilvános vizsgálatok. Lázár Domokos, az Eötvös Károly Intézet kutatója szerint a választás után elképzelhető egy olyan politikai földrengés, ami ma még nem látható előre. „Talán az orbáni mélyállam mégsem lesz annyira erős, mint sokan gondolják” – fogalmazott.