14:1 arányban szavazták le a Kúria elnökének előterjesztését a Bírói Tanácsban
2022. január 25. – 17:38
Amikor tavaly egyes ellenzéki pártok, előválasztási jelöltek azt pedzegették az előválasztási kampányban, hogy nem lenne lehetetlen ötlet akár feles választási győzelem esetén is hozzányúlni az alkotmányozáshoz, többen határozottan felszólaltak ennek már a felvetése miatt is; többek között Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság és Varga Zs. András, a Kúria elnöke beszélt arról, hogy ez az alaptörvény elleni támadásnak minősül.
Varga Zs. András konkrétan úgy fogalmazott, „alkotmányos puccs megtervezése folyik”, majd decemberben Sulyok Tamás már nyílt levelet írt Orbánnak, Ádernek és Kövérnek, mert szerinte a felvetett elképzelés a „demokratikus jogállam – és ezáltal a magyar alkotmányos rend – végét” eredményezheti.
Ezután Varga Zs. András, a Kúria elnök – többek között épp Sulyok nyílt levelére is hivatkozva – olyan előterjesztést nyújtott be az Országos Bírói Tanács (OBT) elé, hogy a testület fogadjon el egy olyan nyilatkozatot, „amelyben – Hitvallásához igazodva – kifejezi elkötelezettségét a bírói hatalom és ennek jogállami feltétele, a bírói függetlenség alapja, az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos rendje iránt”. Bár több igazságszolgáltatási intézmény is elfogadott hasonlót, az OBT végül idén január 5-én szavazva erről: elutasította azt.
De hogy mennyire nem támogatták a Kúria elnökének előterjesztését, az a Magyar Narancs friss cikkéből derül ki:
a 15 tagú testület 14:1 arányban szavazta le Varga Zs. javaslatát.
A 15 tagú OBT 14 tagját a magyar bírók választják maguk közül, de a 15. tagot, aki a Kúria mindenkori elnöke, a törvény delegálja. „Tehát egyetlen választott tag sem állt a Kúria elnöke mellé, aki hivatalból tagja az OBT-nek” – teszi hozzá a lap.
A hatályos törvények szerint egyébként az OBT személyes meghallgatás alapján a Kúria elnökének tisztségére jelölt személyről előzetes véleményt nyilváníthat. Amikor a Fidesz a tárgyalóteremben sosem ítélkező, egykori ügyészségi vezetőt, Polt Péter korábbi helyettesét, jobbkezét jelölte a pozícióra, az Országos Bírói Tanács 13 nem, 1 igen arányban utasította el a személyét.
Az OBT többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy „Varga Zs. András jelöltté válását kizárólag két közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, amely nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.”
Az Országgyűlés fideszes kétharmados többsége azután természetesen megválasztotta a Kúria új elnökének Varga Zs. Andrást.
