Dobrev Klára és Márki-Zay Péter szinte ugyanolyan országot akar

2021. október 14. – 06:57

frissítve

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter szinte ugyanolyan országot akar
Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Ígéretlicitben Dobrev Klára nagyon elhúzott Márki-Zay Péter előtt, viszont meglepően sok tervében csaknem tökéletes az összhang a vetélytársával. Miközben lassanként úgy tűnik, az előválasztáson egymással küzdő, még versenyben lévő szereplők és támogatóik között pattanásig feszült az ellentét, programalapú nézeteltérésekről alig lehet beszélni a DK szociáldemokratának hirdetett vagy éppen az MMM jobbközép liberális-konzervatív kormányzási ígéretei között.

Összeszedtük, milyen ígéreteket tett a nagy ellenzéki előválasztás kampányában a két végső miniszterelnök-jelölt, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter.

Miközben a DK és az MMM jelöltje az utóbbi napokban egyre hevesebben támadja egymást, sőt, helyenként egészen személyeskedőbe hajlott az adok-kapok, ráadásul Márki-Zay többször kritizálta a Demokratikus Koalíció jelöltjét amiatt, hogy szerinte irreális ígéreteteket fogalmaz meg, valójában az elképzelések között korántsem akkora a különbség, ami kizárná például a koalíciós együttműködést és még az előválasztás első fordulójában agyonhangoztatott konszenzusos kormányzást.

Persze nem is kell meglepődni azon, hogy sok mindenben összhang van Dobrev és Márki-Zay között, hiszen az előválasztáson részt vevő pártok már jóval az érdemi versengés megkezdése előtt elkészítettek egy Közös alap című programvázlatot, amely azt igyekszik keretezni, amiben az előválasztást lebonyolító felek nemcsak hogy meg tudnak egyezni egymással, hanem amit kifejezetten irányadónak is tartanak egy esetleges választási győzelmet követően, azaz 2022 és 2026 között kormányon. Ezt a dokumentumot ugyan hivatalosan csak a hat párt vezetői írták alá, Márki-Zay Péter mozgalma nem, de a közös ellenzéki program alapelvei a Mindenki Magyarországa Mozgalom honlapján is szerepelnek.

A közös alapvetés persze most még csak egy vitaanyag, a végleges program az előválasztás után, a közös miniszterelnök-jelölt irányításával fog megszületni – legalábbis az előzetes ígéretek így szóltak, amit ugyanakkor az előválasztási véghajrá konfliktusai és nyilvános szócsatái erősen kérdésessé tesznek. Az azonban biztos, hogy miután szombaton lezárul az előválasztás, és vasárnap estére várhatóan kiderül, ki lesz az együttműködő pártok közös listavezetője, azaz az összefogás miniszterelnök-jelöltje, ez a személy végül nagyban befolyásolhatja a választási ígéreteket.

Már csak ezért is idézzük most fel pontokba szedve, milyen vállalásokkal, avagy „szívügyekkel” szálltak be a versenybe a máig állva maradt miniszterelnök-jelöltek, de az előválasztási döntéshozatalt az is segítheti, hogy összeszedtük, a kampány során Dobrev és Márki-Zay milyen konkrét vagy kevésbé megfogható ígéreteket fogalmazott meg.

Kilenc kontra nyolcszor három: a vállalások csatája

Dobrev Klára és az ő szívének legfőbb ügyei

Koalíciós kormányzásra készül – hangoztatja rendszerint Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke, és a DK jelöltje nem is tett közzé külön miniszterelnök-jelölti programot az előválasztásra. Honlapján így csak „szívügyeinek” a felsorolása szerepel, ami tulajdonképpen nyolc, konkrétabbnak nevezhető ígéret. Ugyanakkor az előválasztást követően szeretné, hogy minél hamarabb árnyékkormányt hozzanak létre, mert vannak olyan döntések, amiket a választások előtt meg kell hozni. „Ha úgy megyünk neki a választásoknak, hogy nincsen határozott elképzelésünk és konkrét döntésünk már arról, hogy mit fogunk tenni, és az első parlamenti napnak nem egy törvényjavaslatokat, kormányhatározatokat tartalmazó paksamétával vágunk neki, akkor nem járunk sikerrel.”

Dobrev ezért kezdeményezte is, hogy október 23. után haladéktalanul kezdjék meg a tárgyalásokat a többi ellenzéki párttal az új demokratikus kormány, pontosabban vélhetően egy árnyékkormány megalakításáról, „mert a kampányhajrában erre már nem lesz idő, és minél hamarabb erős, kormányzóképes alternatívát kell felmutatnunk a Fidesszel szemben”. Hogy mit fog Dobrev miniszterelnök-jelöltként vagy pártjának meghatározó politikusaként képviselni ezeken a tárgyalásokon, azt május óta sok ezer nyilatkozatban fejtette ki a DK jelöltje, jöjjenek azonban az írásba adott vállalások:

Az első napon zároljuk az oligarchák vagyonát.

Felállítjuk az antikorrupciós ügyészséget.

Csatlakozunk az Európai Ügyészséghez.

Kárpótoljuk az időseket és visszaállítjuk a svájci indexálást.

Megduplázzuk a családi pótlékot.

Bevezetjük az ingyenes közmű-minimumot.

Újraindítjuk a panelprogramot és kiterjesztjük a társasházakra is.

Növelni fogjuk az orvosok és ápolók számát.

Megmutatjuk, hogy európai magyarok vagyunk.

Márki-Zay írásban tömörebben fogalmaz

A civil szférából mindössze 2018-ban a politikába csöppent Márki-Zay Péter eredetileg villamosmérnök, közgazdász és marketingszakember. Hódmezővásárhely polgármestere a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító elnökeként az elsők között jelentette be, hogy elindul miniszterelnök-jelöltként az előválasztáson, ám sokáig aligha lehetett reálisnak nevezni az esélyét a végső győzelemre. Talán ennek is köszönhető, hogy a honlapján található miniszterelnök-jelölti (ő maga miniszterelnökinek nevezi) program Márki-Zay szóbeli megnyilvánulásaihoz mérten meglehetősen szikárnak nevezhető, ugyanis az alábbi nyolcszor három pontot fogalmazta meg:

1. Elszámoltatás
– Vádalkuval börtönbe zárjuk a főbűnösöket.
– Visszavesszük a nemzet számára az ellopott közvagyont.
– A kommunista és a fideszes ügynökaktákat is nyilvánosságra hozzuk.

2. Demokrácia
– Népszavazással elfogadott alkotmányt készítünk.
– Érvénytelenítjük a hatalombitorló törvényeket.
– Bezárjuk az államilag finanszírozott hazugsággyárakat.

3. Korrupció felszámolása
– Csatlakozunk az Európai Ügyészséghez.
– Leváltjuk a cinkos főügyészt és médiatanácsot.
– Biztosítjuk az átlátható és szabad versenyt.

4. Szakértői kormány
– Európai színvonalú oktatást és egészségügyet építünk.
– Tisztességes nyugdíjrendszert vezetünk be.
– Valódi rezsicsökkentést megújuló energiával és energiatakarékossággal.

5. Vidék
– Felszabadítjuk a vidéket a Fidesz földesuraitól és az uzsorásoktól.
– Visszaadjuk az önkormányzatok függetlenségét.
– Megtartjuk a közmunkát.

6. Európa
– Újra megbízható partnerei leszünk NATO- és EU-szövetségeseinknek.
– A kelettel csak kölcsönösen előnyös kapcsolatokat építünk ki.
– Bevezetjük az eurót, megőrizzük a fizetések és a nyugdíjak értékét.

7. Biztonság
– Megvédjük a határainkat és kiutasítjuk a Fidesz bűnöző migránsait.
– Felszámoljuk az ellenséges kémhálózatokat.

8. Nemzet
– Minden külföldön élő magyarnak biztosítjuk a szabad választást.
– Megszüntetjük az egyházak állami függőségét.
– Megteremtjük a nemzeti minimumot.

Na de valójában ki mit ígér?

Egy magyar jogállam, azaz az alkotmányos helyzetet érintő ígéretek

Dobrev Klára:

Nemcsak leváltják, hanem győzelemre kerülve le is bontják Orbán Viktor rendszerét: az Alaptörvény alkotmányellenesen jött létre, a hatalom kizárólagos megragadását szolgálja, ezért feles többséggel megszüntethető, a pártkatonák eltávolíthatók a hivatalukból.

„Új alkotmányt csak nagyon széles, a társadalom minden területét magában foglaló alkotmányozási folyamat után, a végén népszavazással lehet elfogadni – hangzik Dobrev ígérete. – Amit viszont haladéktalanul meg kell tennünk, az a mostani Alaptörvény alkotmányellenes rendelkezéseinek kigyomlálása. Ezek azok a pontok, amelyeket csak azért hoztak meg, hogy a Fidesz kizárólagos hatalmát biztosítsák, és ezeket ki lehet venni az Alaptörvényből feles parlamenti többséggel is.”

A kétharmados törvényeket szintén feles többséggel is módosítaná. „Arra készülök, hogy neki fogok menni a kétharmados törvényeknek, jelesül azoknak, amelyeket alkotmányellenesen hoztak, mert az Alaptörvényt is alkotmányellenesnek tartom” – mondja.

Márki-Zay Péter:

Márki-Zay is többször beszélt a közös program véglegesítésének szükségességéről, de ő már tavasszal arról nyilatkozott is, hogy az ellenzéki összefogóknak az előválasztást követően egy új alkotmányt is meg kellene szövegezniük, erre is kérve felhatalmazást jövő áprilisban. Ugyanakkor az MMM jelöltje Dobrevhez hasonlóan az új alkotmányt csak népszavazással hitelesítve látja elképzelhetőnek, legitimnek.

„Azt gondolom, hogy nem az az eretnek gondolat, ha mi a Fidesz kizárólagos hatalomgyakorlását lehetővé tevő törvényeket közjogilag semmisnek mondjuk ki, hanem az, hogy a fideszes rendszerben nem tartották be a lopás ellen meglévő törvényeket – mondta. – Ez veszélyezteti a jogállamot, nem az, ha kimondjuk, hogy az alkotmány- és Alaptörvény-ellenes kinevezések érvénytelenek.”

Egy másik interjúban így fogalmazott: „A törvényeket be kell tartani, de közülük az alkotmányellenesek érvénytelenek.”

Lesz elszámoltatás, ismétlem: lesz elszámoltatás

Dobrev Klára:

„Kormányváltás után az első dolgunk lesz, hogy törvénybe iktassuk: a hivatalban lévő állami vezetők és családtagjaik nem kaphatnak állami támogatást, és nem vehetnek részt közbeszerzésen” – közölte jelölti bejelentkezését követően Dobrev.

A DK jelöltje megígérte, hogy elveszik „a kormányközeli oligarchák eddig csalással és lopással összeharácsolt vagyonát”. Dobrev azt is nyilatkozta, „azt kell megakadályozni, hogy a bírósági eljárások végéig ezek a vagyonok eltűnjenek. Ezért vagyonbiztosokat kell küldeni az oligarchák vagyonára, hogy megakadályozzuk a közpénzekből felhalmozott magánvagyonok eltüntetését. Azt, hogy mely vagyonok érintettek, egyszerű kockázatelemzés után eldönthető. Ez bevett módszer a gazdaságban, az adóhatóságoknál. (...) A vagyonbiztosokat egy egyszerű parlamenti döntéssel ki lehet rendelni.”

„Kormányváltás után a »pereputtytörvénnyel«️ el fogjuk számoltatni a fideszes politikusok és oligarchák rokonait is” – jelentette be szerdán ismét Dobrev.

Márki-Zay Péter:

„Lesz elszámoltatás, a bűnözőktől megszabadítjuk a Fideszt és a Fidesztől megszabadítjuk a KDNP-t.” Inkább vagyonosodási vizsgálatokkal szerezné vissza az ellopott milliárdokat: az előző harminc év politikusaival, vezetőivel szemben kivétel nélkül indítana ilyet, ahol pedig legális jövedelemből nem igazolható vagyonra találnának az illetékes szervek, valamilyen módon elkoboznák, illetve lefoglalnák.

Azonnali hatállyal elmozdítaná posztjáról Polt Péter legfőbb ügyészt – egyelőre nem tudni, milyen jogi úton. És elmozdítaná a Médiatanács tagjait is, szerinte ez az a testület, amit „az első dolog, hogy szét kell zavarni, különben soha nem lesz Magyarországon sajtószabadság.”

Na de jöjjön a lényeg: ki mire adna pénzt?

Dobrev Klára:

A DK jelöltje szerint a költségvetés alapján jelenleg több mint 2000 milliárd forintot ész és értelem nélkül költenek el, és ő a legnagyobb átcsoportosításra készül 2022 után. Több nyilatkozatában, beszédében és posztjában is úgy fogalmazott, át kell csoportosítani a pénzeket a nyugdíjakra, bérekre, oktatásra, egészségügyre. Szerinte ez nem populizmus, ez a tisztességes kormányzás.

Felmondanák a Budapest–Belgrád vasútvonalra, a Fudan Egyetemre és a Paks 2-re vonatkozó hitelszerződéseket. Utóbbi esetében azt is megígérte: „A Fudan helyén diákváros lesz, a Fudanra szánt pénzből pedig sikeres és több állami férőhellyel működő magyar felsőoktatás.”

A nyugdíjasok százezer forint kárpótlást kapnak a nyugdíjak svájci indexálásának megszüntetése, valamint további ötvenezret a koronavírus-járvány és a válság alatt bekövetkezett áremelkedés miatt – ígérte meg Dobrev az előválasztási kampányban, miután nyugdíjasszervezetekkel tárgyalt. Dobrev a második miniszterelnök-jelölti vitán kijelentette, megtartaná a 13. havi nyugdíjat.

„A 2022-es kormányváltás után végképp eltöröljük Orbánék rabszolgatörvényét, és megadjuk a megbecsülést, támogatást a munkavállalóknak, és újraépítjük a párbeszédet az érdekképviseletek és a kormány között” – mondta.

A pedagógusoknak visszaadnák az elmaradt béremeléseket egy ötéves béremelési program keretében, és a vetítési alapot újra a mindenkori minimálbérhez kötik

„Ha én leszek a miniszterelnök, 2022-ben az összes, most átjátszott autópályánkat államosítani fogjuk! – ígérte. – A mi pénzünkből épült úthálózat a miénk, nem Mészárosé és nem Kínáé!”

„A 2022-es kormányváltás után devizahitel-kárpótlási törvényt hozunk, hogy egyszer és mindenkorra valódi segítséget kapjanak azok a károsultak, akik Orbánék tisztességtelen árfolyampolitikája miatt, egyedül viselték a terheket!” „Olyan törvényt alkotunk, amely alapján a bíróságok erre a tisztességes elszámolásra kötelezhetik a bankokat és esélyegyelőséget biztosítunk az adósoknak. Újjászervezzük az eszközkezelőt és végrehajtási moratóriumot hirdetünk.” „Akik igazságtalannak érzik a bank velük szemben alkalmazott eljárását, akár most, akár korábbi devizakölcsönök kapcsán, annak jár a kárpótlás. Újraszámoljuk az összes devizahitelt, a tisztességes elszámolás mértékét pedig az adósok és a pénzintézetek képviselőivel közösen fogjuk meghatározni. ”

Visszaállítanák az egységes közalkalmazotti védelmet minden oktatásban dolgozó számára, és meghatároznák a pedagógusok kötelező óraszámát a közoktatási törvény szabályainak megfelelően. A kötelező óraszám felett ellátott tanórák, foglalkozási órák túlóraként kerülnének kifizetésre. Felül fogják vizsgálni még a pedagógusok előmeneteli rendszerét is, és a jelenlegi, „alkalmatlan minősítési és tanfelügyeleti rendszert” megszüntetnék.

„Ha én leszek a miniszterelnök, lesz magyar euró, a lehető leghamarabb!” – ígérte.

Dobrev Klára nyíltan a többkulcsos jövedelemadóztatás híve, erre vonatkozóan szinte valamennyi adópolitikai témájú nyilatkozatában megfogalmazott ígéretet. Azt mondta közben a nyár végén, hogy ideje lenne, hogy a kkv-k kevesebb adót fizessenek hazánkban, míg a nagyok többet. Erről szerinte stratégiai megállapodásokat kell kötni. „Miniszterelnökként megígérhetem, hogy a multicégekkel nem kötök megállapodást, a magyar kis- és közepes vállalkozásokkal viszont igen.”

A DK jelöltje 2022-től új panelprogramot ígért, kizárólag EU-s pénzből: az energiatakarékosságot szolgáló lakásfelújítási programot kiterjesztenék a régebbi építésű társasházakra is önrész fizetése nélkül: „Fel fogjuk újítani Magyarország teljes panel- és társasházállományát, ami a klímaváltozás szempontjából is hihetetlenül fontos. A stadionokra és a vadászati kiállításokra költött összegeket lakásfelújításra fogjuk költeni” – fogalmaz az ígéret.

Sávos rezsitámogatást és rezsiminimumot vezetne be Dobrev, méghozzá úgy, hogy minél alacsonyabb egy háztartás összbevétele, annál kisebb lesz a rezsiszámla. Itt egy olyan egzakt ígéretet is tett, hogy a rászoruló családok rezsikiadása nem haladhatja meg az összkiadásaik 20 százalékát, ha ez mégis megtörténne, az államnak kellene közbelépnie.

Dobrev több nyári nyilatkozata értelmében az internethez való hozzáférést is kiszélesítené, egyelőre nem tisztázott, milyen módon és milyen állami költséggel.

Várólista-csökkentés: „be kell vezetni a garantált várakozási időt”, aminél hosszabb ideig nem várakozhatnak az emberek az intézményekben.

Kormányzása esetén újra lenne Egészségügyi Minisztérium, és ígérete szerint a következő kormány meg fogja emelni az egészségügyi kiadásokra szánt forrást, valamint az egészségügyben dolgozó orvosok, ápolók, háziorvosok számát is a nélkülözhetetlen béremelésekkel.

Dobrev többszöri ígérete szerint tíz év alatt legalább háromezer orvos hazajönne Magyarországra, avagy visszatérne az állami egészségügyi ellátásba, mintegy 9 ezer egészségügyi szakdolgozóval és további 500 háziorvossal együtt. A DK jelöltje ugyanakkor a társadalombiztosítási járulék egy részét elengedné, vagy extra szabadnapokat adna azoknak, akik szűrővizsgálaton részt vesznek.

„Minden rászoruló gyereknek lesz szemüvege, ha szüksége lesz rá” – ígérte meg.

Kormányzása első napjaiban rendezni akarja a rendvédelmi dolgozók helyzetét, a rendőrök bérét, szerinte ugyanis ezt nem „osztogatással”, négyévente kellene megtenni. Bérrendezést és a szolgálati nyugdíjak visszaállítását ígérte tehát a rendvédelmi dolgozóknak is, ennek fedezetéül pedig, ahogyan más ígéreteinek megvalósítását alátámasztva, rendszerint egy, a 2022-es költségvetést érintő, több ezermilliárd forintos átcsoportosítást, valamint uniós forrásokat és antikorrupciós intézkedéseket helyezett kilátásba.

Márki-Zay Péter:

Márki-Zay Péter többször is kijelentette, hogy nehéz felelős gazdasági ígéreteket tenni, mert „a Fidesz ki fogja söpörni a padlást, és üres kasszát fog átadni”. Ígéretcunaminak nevezte a jelölttársai által hangoztatott vállalásokat, főleg Dobrev elképzeléseit.

Az MMM jelöltjének ugyanakkor Dobrevhez hasonlóan az egyik legfontosabb ígérete az euró mihamarabbi bevezetése.

Béremelésre is tett utalásokat Márki-Zay: „Az olcsó bérmunkából nem lehet egy nemzetet fölemelni (...) Azt minimum el kellene érni, hogy a magyar bérek elérjék a román béreket” – ennek módszere szerinte „a bérek jelentős részének átvállalása, feltételekkel”.

A tanárok és az egészségügyi szakdolgozók bérét szerinte is emelni kell, mert ezeken a pályákon nincs elég ember, és abban Dobrev és Márki-Zay között szintén nincs különbség, hogy egyik első lépésként saját minisztériumot hoznának létre az egészségügynek, és megindítanák a szakdolgozói bérek emelését.

Márki-Zay ígéretei között szerepel, hogy ha valakinek az állam nem tudna szakorvosi rendelést 6 hétnél, műtétet 6 hónapnál kisebb várakozási idővel kínálni, akkor a kormány magánszolgáltatókkal szerződne.

Különbség a két jelölt között, hogy Márki-Zay megtartaná az egykulcsos szja-t, a családi adókedvezményeket és a családtámogatások rendszerét, ugyanakkor a Partizán vendégeként a többkulcsos adózásról azt mondta, nem bánná, de nem is vezetné be. Ragaszkodik – a partizános interjújában elhangzottak alapján legalábbis belátható időtávon belül – az egykulcsos jövedelemadóhoz.

A legalacsonyabb jövedelmek adómentessé tételét Márki-Zay sem veti el, hiszen mint mondta, az adócsökkentés számára is elfogadható. További gazdasági vállalásokat azonban nem tett, mert mint mondta: „Nem akarjuk az államkasszát kiüríteni vagy a tehetős vállalkozókat elűzni az országból az adóik megnövelésével – akkor ugyanis nem lesz, aki munkahelyeket biztosítson a 10 millió magyar állampolgárnak”.

Egyelőre nem kifejtett módon átalakítaná és „igazságossá tenné” a nyugdíjrendszert, ugyanakkor szerinte a gyerekvállalást is díjazni kellene a nyugdíj kiszámításakor, és az MMM jelöltje az idősotthoni férőhelyek megduplázását is ígérte.

Szintén megjelent egy szociális ígéretazonosság az internetpolitikában: Márki-Zay szerint a rászoruló gyerekek számára az államnak kell laptopot és internetet biztosítania.

Márki-Zay szintén a korrupcióellenességre és a korrupció üldözésére alapozza ígéreteit a bérek és nyugdíjak, valamint a családtámogatások fedezeteként.

Akkor az ideológia az, ami nagyon különbözik?

Dobrev Klára:

A DK jelöltje elsősorban a jogállami, európai alapértékek mellett foglal állást, és vállalásai is ebbe az irányba mutatnak, azzal együtt, hogy Dobrev programjában szó szerint is szerepel: „Meg fogjuk mutatni, hogy mi nem a kipcsakokhoz vagy a türkökhöz tartozunk, hanem az európaiakhoz, és ott a helyünk a jövő Európájában, az Európai Egyesült Államokban is.”

„A célom, hogy a női politikusok aránya 50 százalék körül legyen” – mondta Dobrev, ugyanakkor a nőket érintő politikájáról, egyenjogúsági törekvéseiről vagy más terveiről talán kevesebbet tudni, mint gazdasági elképzeléseiről.

„Miniszterelnökként kezdeményezni fogom, hogy valamennyi lehallgatás indokoltságát utólag vizsgálja meg egy a kormánytól független testület, és az elkészült jelentés kerüljön nyilvánosságra.”

Dobrev Klára rendszerint kiáll az LMBTQ-jogok mellett: „Magyarország új kormánya első intézkedései egyikeként fogja eltörölni Orbán homofóbtörvényét.”

Márki-Zay Péter:

Az MMM Karácsony Gergely, valamint a Momentum által támogatott jelöltje elkötelezett európainak vallja magát. Egy szerdai nyilatkozatában azt is összefoglalta: ő bal- és jobboldali értékeket is hűen képvisel, szívügye a zöld megújulás, képviselni tudja a liberálisok által vallott szabadságértékeket, és hogy nála családszeretőbb, a nőket jobban tisztelő ember nincs is.

Márki-Zay idevágó programját egy, a 24.hu-nak adott interjúban úgy foglalta össze: „2022 áprilisa után pedig nem ideológiai alapú kormányzásnak kell jönnie, hanem gyakorlatias és értékalapú kormányzásnak, ami összeköti a jobb- és a baloldalt. Demokrácia, jogállam, piacgazdaság, korrupcióellenesség és európai integráció, 1990-bez ez a négy érték minden pártnak szent volt. Ezt kell helyreállítani, ez tart meg minket a nyugati világ részeként.”

„Megvédjük határainkat és kiutasítjuk a Fidesz bűnöző migránsait. Felszámoljuk az ellenséges kémhálózatokat. Megbízható tagjai leszünk a NATO-nak” – ígérte a miniszterelnök-jelölt.

Márki-Zay homoszexualitással kapcsolatos nyilatkozatai – ahogy gyakran és állítása szerint szándékosan radikális megfogalmazásai más témákban is – gyakran megütközést keltenek. A miniszterelnök-jelölt szerint azonban éppen ő állította le a Fidesz homofób kampányát: „Nem az ellenzéki pártok védik a magyar homoszexuálisokat, hanem én. A Fideszt le lehet állítani ezekről a kampányokról, de csak akkor, ha hatásosan rámutatunk, mennyire hiteltelen, hazug a vádaskodásuk. Én csak ezt teszem.” Az idevágó jogszabályt Márki-Zay is hatályon kívül helyezné, és sem az örökbefogadásban nem korlátozná az LMBTQ-közösséget, sem másban, sőt, azt is mondta, hogy a melegek polgári házasságát elfogadhatónak tartja – ő az egyházi esküvő szentségét tartja csak fontosnak: „Felőlem aztán bárki összeházasodhat polgárilag. Azt az egyenlő jogot, amit minden magyar állampolgár élvez, a meleg házaspárok is megkaphatják.”

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!