Az Alföld fantompárducának nyomába eredtünk, de csak a dublőreit találtuk meg

„Kamu. Ne higgyék el, hogy itt fekete párduc járt. Vagyok már olyan öreg, hogy ne vegyek be ilyet” – mondta derűsen Simon Imre. Az idős férfi nem először mondta ezt el kapujában állva hétfőn, egymás után tűntek fel tévéstábok és civil bámészkodók a szolnoki Pillangó utcában, hogy legalább a hűlt helyét lássák az állítólagos fekete párducnak.

Eddig nem voltam nagy rajongója a hűlt helyeknek és a forró nyomoknak, de egy egyszerre párductagadó és alföldi előfordulásában hívő kíváncsiskodóval és Kardos Rolanddal, a Magyar Magánállatkertek Egyesületének elnökével becsörtettem én is egy bozótosba, ahol „kifeküdt helyeket” szemléltünk meg. Legalábbis a civil férfi szerint olyasminek tűntek. Kardos inkább úgy vélte, hogy az egyik foltot egyszerűen a hó nyomta le, nem egy állat pihent ott, a másik területen pedig inkább őzek kaparhattak növényeket. A ritkás bozótos nem tűnhet túl vonzónak egy menedéket kereső állat szemszögéből sem, a Szolnok szélén lévő területtől alig 100 méternyire van a forgalmas 32-es út, egy közeli tanyáról és Simon portájáról is kutya ugat.

„Napközben szinte mindig kint vagyok, láttam volna, ha erre jár, és a kutyám is biztosan jelzett volna. Még a másfél méter magas kennel tetejéig is felugrik, ha veszélyt érez” – mondta Simon, aki szerint inkább macska lehetett az a fekete állat, amiről egy vasárnap készült, zavaros videófelvétel végigfutott a sajtóban, tovább táplálva a decemberben színre lépő kiskunhalasi párduc sztoriját.

Simon élő bizonyítékokat is előhoz, a sok közül két koromfekete macskáját is megmutatja nekünk. Az egyiket természetesen Bagiráról, A dzsungel könyve fekete párducáról nevezte el, ha nagyon akarjuk, hívhatjuk zsebpárducnak, de a férfi szerint inkább egy arra gyakran egerésző nagy fekete kandúrt videózhattak le. Jó negyedpárducnyira széttárva a karjait, mutatja is, mekkora állatról van szó.

Kardos azt mondta, az első videót látva is az volt a véleménye, hogy nem lehet szó párducról. Azzal érvelt, hogy a környező fűhöz képest viszonyítva sem túl nagy az az állat a videón. Ezt egy Facebook-posztjában ki is fejtette, de többen nekitámadtak, hogy a helyszín ismerete nélkül csak ne arányosítgasson. Ezek után jött ki a Pillangó utcába. Neki lett igaza, az elszáradt fű alig lábszárközépig ér, egy kisebb macska is átlábol rajta.

Azt már vasárnap közölte a rendőrség, hogy megvizsgálják a szolnoki párducesetet, és hétfőn ezt alaposan el is végezték. „Voltak itt vagy húszan, még drónnal is átnézték a területet a Zagyváig, de se párducot, se nyomot nem találtak. Míg itt voltak, akkor is jött értesítés, hogy a Széchenyi-lakótelep egyik garázsán látták napozni a párducot. Persze az is macska volt” – mondta Simon.

Kardos, aki korábban nagymacskákkal is foglalkozott, úgy vélte, hogy a mostani párducőrületnek az is befűthetett, hogy novemberben nem csak láttak, hanem be is fogtak egy trópusi macskafélét, a szervált. Szerinte, ha a párduc esetleg képes is életben maradni ebben a hidegben, jobban helyhez kötött életmódja miatt nem valószínű, hogy ilyen messzire eltávolodna első vélt észlelési helyétől, Kiskunhalastól, ami légvonalban is száz kilométer. Ebben erősen különbözik a néhány éve egészen a déli határig elcsalinkázó bükki medvétől.

Hanga Zoltán, a Budapesti Állat- és Növénykert szóvivője csak fantompárducként emlegeti a most egyre több helyen megpillantani vélt élőlényt, azt mondja, felesleges miatta álmatlanul forgolódni. „Az első videó sem volt meggyőző, legkézenfekvőbben egy nagyra nőtt fekete macska, de az azóta előkerülő bizonyítékok még nagyobb kétségeket ébresztenek. Valahogy mindig előkerülnek olyan nagymacskák, mint a mecseki tigris vagy a nagykovácsi tigris, amelyekről végül nem derül ki sosem, hogy léteztek-e egyáltalán.”

Persze ez sem új dolog, több mint száz évvel ezelőtt is elszabadultak – legalábbis papíron – mindenféle fenevadak Magyarországon, amelyek aztán nagy karriert futottak be a bulvársajtóban, pedig akkor még félresikerült videókat és fotókat sem lehetett készíteni minden bokorban.

Hanga azt mondta, vannak ugyan olyan leopárdok (ez a párduc másik neve), amelyek bírják a hideget, de azoknál a fajoknál, amelyeknél létezik fekete színváltozat, általában még fűteni is kell az állatkertben. Nem sok esélye van tehát, hogy ilyen hidegben sokáig kihúzzák. „Ha itt volna is a párduc, nem magától jött ide, nem az őshazájából sétált ide, nem szokhatott hozzá a vadászathoz. Az ember ismerős dolog neki, hiszen tőle szokott kaját kapni” – mondta Hanga, aki szerint egy éhező párduc nem rejtőzne, hanem keresné az ember közelségét. Persze, ha fenyegetve érzi magát az állat, támadásba mehet át. Ezért ha valami oknál fogva mégis megpillantanánk egy párducot, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy higgadtan elindulunk a másik irányba.

Vasárnap a Szolnoktól 15 kilométernyire lévő Újszászon furcsa lábnyomok okoztak fejvakarást. Egy csirketelep közelében nagy méretű, egy sorban lévő, egyenes vonalban futó, legalább száz méteren át jól követhető nyomokra figyelt fel a tulajdonos, amelyet aztán egy útnak indított baromfiszállítmány miatt éppen jelen lévő helyi hatósági állatorvos próbált beazonosítani. Ő úgy vélte, hogy a nyomok macskaszerűek, nem kutyára jellemzők, ami táptalajt adhatott ezen a településen is a párducteóriának.

A telep közelében itt-ott még voltak állatnyomok, amikor hétfőn oda érkeztünk, de még le sem fotózhattuk azokat, amikor a szomszédban lakó vadász már mondta is, szó sincs itt párducról, macskaféléről, az állatorvos nagyot tévedett, a nyomok egy jól megtermett, Miki nevű német vizslától származnak. A lábnyomról készült fotók némi dilemmát azért okoznak. Akik látnak körömnyomot is benne, azok szerint egyértelmű, hogy kutyáról van szó, míg azok, akik ilyet nem fedeznek fel, a macskaeredetre voksolnak. Ők azzal is érvelhetnek, hogy feltűnően egyenesen futottak a nyomok, ami nem igazán jellemző kutyákra

Dobozi Róbert, Újszász polgármestere még vasárnap este tájékozódott a területen. „Azzal a hírrel, hogy Újszász és Szolnok között látni véltek párducot, még nem törődtünk, mert a felvétel alapján kiderült, hogy Szolnokról volt szó, de pár órával később a helyi állatorvos bejegyzését és a lakossági bejelentéseket már nem lehetett figyelmen kívül hagyni” – mondta. A lábnyomokról aztán bejelentést tettek, és egy rendőrjárőr ki is szállt a helyszínre.

Az önkormányzat párducügyben nem foglalt állást, nem akarták megítélni az eset komolyságát, de a biztonság miatt fokozott óvatosságra kérték a helyieket, elsősorban a külterületen élőket. A polgármester azt sajnálja, hogy a hóban jól kivehető nyomokat végül nem vizsgálta meg szakértő, hiszen így továbbra is marad a bizonytalanság, pedig jó lett volna bármelyik irányban lezárni a kérdést.

A kisvárosban természetesen téma a párducjelenség, de ahogy kivettük, inkább szkeptikusak a helyiek nagymacska feltűnésének lehetőségével kapcsolatban. „Legközelebb majd T-Rexek és velociraptorok fognak erre mászkálni, mi?” – mondta egy fiatal nő. „Annyi esélye van, hogy párduc volt, mint hogy most szembe jön velem egy a túlsó sarkon. Legfeljebb egy nagyobbacska cicus lehet” – toldotta meg a vele lévő férfi. Egy vonatra váró diák is arról beszélt, hogy egész nap téma volt ez náluk az iskolában, a tanárok is tudtak róla. „Mondták is nekünk, hogy ne beszéljünk ennyit erről az órán, inkább valami hasznosat csináljunk.”

A szolnoki párducészlelés epicentrumában lakó Simon Imre szerint azért van haszna ennek az egésznek:

„Addig se foglalkozik mással a nép.”