Fóliázni kéne a világirodalom egy részét? Értelmezhetetlen, mit vár el a kereskedőktől a melegellenes törvény

Pénteken napvilágot látott az első végrehajtási rendelet, ami a pedofiltörvény melegellenes részeinek alkalmazását hivatott segíteni. A kormány ígérete az volt, hogy ezekből a rendeletekből majd világosabb lesz, milyen gyakorlati követelményeket ró a homályosan megfogalmazott törvény az érintett szereplőkre, ám a friss módosítótól valójában sok minden nem lett tisztább:

a leginkább érintett könyvpiaci szereplők egyelőre csak találgatnak, minek kellene megfelelniük szeptembertől.

A legszigorúbb jogértelmezések szerint ugyanakkor a könyvesboltok egy részét szinte lehetetlen helyzetbe hozza a rendelet, amelynek közvetett hatása miatt kiszorulhatnak a magyar piacról a nem hagyományos szexuális irányultságú karaktereket is szerepeltető kiadványok.

Fóliázás, elkülönítés

A melegellenes részekkel megtűzdelt pedofiltörvény egyebek mellett megtiltja, hogy öncélú szexualitást, homoszexualitást, nemváltást népszerűsítsenek és jelenítsenek meg 18 éven aluliak számára. Hogy ez mit is jelent jogalkalmazás szempontjából gyakorlatban, arról sokáig csak spekulálhattunk. Kocsis Máté, a tervezet értelmi szerzője azt ígérte, a kormány még ősz előtt úgynevezett végrehajtási rendeletekkel oszlatja el a ködöt, ezekből fog kiderülni, miként kell eljárniuk azoknak, akik tevékenységét némileg átszabja az új jogszabály.

Ebbe a körbe tartoznak például a különféle műsorszolgáltatók, iskolai felvilágosítást végző tanárok és civilek mellett azok a kereskedők is, akik a törvény hatálya alá tartozó termékeket árulnak. Utóbbiakra vonatkozik az elsőként megalkotott végrehajtási utasítás, amely a kereskedelmi tevékenységet szabályozó rendelet módosításaként jött ki a Magyar Közlönyben.

Ennek szövege szerint:

• Születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló terméket kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos.
• Ugyanezek a termékek kizárólag a többi terméktől elkülönítve, zárt csomagolásban forgalmazhatók.
• Nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint templom és vallásgyakorlásra rendelt más hely bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő termék nem forgalmazható.

Maradt a homály

A kereskedelem leginkább érintett szereplői valószínűleg a könyvesboltok. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az egész LMBTQ-kérdés intenzívebb felfutása egy mesekönyvdarálással kezdődött még tavaly ősszel. Könyvpiaci szereplőktől próbáltuk megtudni, hogyan értelmezik az új szabályt, és hogyan készülnek rá, de hiába ígért Orbán Viktor sebészi pontossággal meghatározott korlátozásokat, úgy tűnik, hogy a rendelet sem szolgál elegendő támponttal a tiszta gyakorlati alkalmazáshoz.

Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke a Telexnek azt mondta, amint kijött a jogszabály, a kis és nagy könyvpiaci szereplőket is tömörítő elnökség összehívásáról döntöttek, mert mindenki tanácstalan. Csütörtöki ülésükön fogják megbeszélni, ki mit hámozott ki a szövegből, és hogyan kellene kinéznie a gyakorlati megvalósításnak, de valószínűleg az lesz a vége, hogy az egyesülés az illetékes minisztériumhoz fordul tisztázó kérdésekkel.

Elsőre feltűnik például, hogy továbbra sem tudjuk meg, mit jelent az öncélú szexualitás, mint ahogy azt sem, mit takar a homoszexualitás népszerűsítése. A megjelenítést illetően még furcsább a helyzet: meleg karakterek sok, akár ifjúsági történetben szerepelnek, vajon hol húzódhat a határ ezekben az esetekben?

Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója a Telexnek azt mondta, a rendelet önmagában semmiféle kapaszkodót nem ad e kérdések megválaszolásához, ezért jól jönne egy jogértelmezés a jogalkotótól, ilyen azonban eddig nem érkezett.

Szélsőséges nézőpontból öncélúnak nevezhetünk minden olyan szexualitást, amely nem a gyereknemzést szolgálja, így ha szigorúan vesszük, a világirodalom fele érintett lehet, de akár még a felvilágosító könyvek is – illusztrálta Nyáry a könyvszakma dilemmáit. Azt is problémának nevezte, hogy itt-ott elhangzó kormányzati nyilatkozatokból kell olyan részleteket megtudniuk, mint például hogy iskolai szöveggyűjteményekre a tilalmak – állítólag – nem vonatkoznak, noha ezekben előfordulnak olyan alkotások is, mint Szapphó nőkhöz szóló szerelmes versei. Mint mondta, jogilag nem értelmezhető ez a fajta különbségtétel, a rendelet szövegéből ugyanis nem következik, az alkalmazáshoz átfogó jogértelmezésre volna szükség.

A Líra jogászai jelenleg még vizsgálják, mit kezdjenek a cég boltjaiban az érintett könyvekkel, egyáltalán mik tartoznak ebbe a körbe. Mint nemrégiben kiderült, mindennek valódi tétje is lehet, hiszen éppen a Líra volt az a cég, amelynek egyik boltja büntetést kapott egy hasonló ügy miatt: az üzletre 250 ezer forintos bírságot szabott ki a fogyasztóvédelem, amiért a Micsoda Család! című mesekönyvön nem tüntették fel, hogy a mesék „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésmintákat” tartalmaznak. Ez a döntés még egy korábbi, a pedofiltörvény és a könyvdarálás között született fogyasztóvédelmi szabálymódosítás révén születhetett, de jól mutatja, hogy az állami szervek adott esetben valóban kellemetlenkedhetnek, ha valaki nem tartja be a széles társadalmi felháborodást kiváltó melegellenes törvényeket.

Kocsmákkal kerülnek egy szintre a könyvesboltok

Még súlyosabb a templomok, iskolák közelében érvényes teljes tiltás: ha figyelmesen elolvassuk a rendelet szövegét, láthatjuk, hogy ehhez a ponthoz már a „gyermekeknek szóló” kitételt sem fűzték hozzá. Továbbra sem tudjuk, hogy az olyan gumifogalmak, mint az öncélú, illetve a megjelenítés, mit takarnak, de ha szigorúan vesszük a szöveget, és feltételezzük, hogy a jogalkotó mindezt komolyan gondolja, annak sok könyvesbolt számára súlyos következményei lesznek. Hasonló szabály eddig csak a dohányboltokra és kocsmákra vonatkozott, könyvesboltok esetében egészen irreális elvárás, hogy amennyiben iskolák vagy templomok közelében helyezkednek el, ne árulhassanak semmit, amire ráhúzható a tilalom.

Különösen igaz lehet ez kisebb városokban, ahol gyakran a központ közelében sűrűsödik sok üzlet (így a könyvesboltok is), és ezen a környéken többnyire található iskola és/vagy templom.

Gál Katalin azt mondta a Telexnek, múlt héten elkezdték annak felmérését, az egyesülés tagszervezetei közül kinek hány boltját érinti ez a súlyosan korlátozó szabály.

A Libri-Bookline csoport szűkszavúan nyilatkozott arra vonatkozó kérdésünkre, mit lépnek a rendeletmódosítás után, de azt ők is kiemelték, hogy nem teljesen egyértelmű, mit hova kellene sorolni. Mint írták, jelenleg a rendelet értelmezését és gyakorlati következményeinek feltérképezését végzik, ugyanis az irodalmi szövegek esetében nehéz eldönteni, hogy melyik jelenít meg öncélú szexuális tartalmat, és melyik nem. Arról is érdeklődtünk a kiadóként is működő cégnél, mit gondolnak, a forgalmazási korlátok hatással lesznek-e azokra a döntésekre, mit adnak ki, és mit nem. Erre közvetlenül nem válaszoltak, de azt leszögezték, hogy „a cégcsoport továbbra is arra fog törekedni, hogy minden mű elérhető és megismerhető legyen az olvasóközönség számára”.

Az MKKE elnöke szerint ugyanakkor az érintett könyvek bolti karanténja öncenzúra irányába tolhatja a kiadókat is, hiszen üzleti szempontból is problémás döntés lehet olyan könyvek kiadása, amelyeket aztán ilyen nehéz forgalmazni.

Az érintett szerző szemével

A Telexnél jelentkezett Rácz-Stefán Tibor, a Könyvmolyképző Kiadó szerzője, aki kiadói, írói szemszögből is felvázolta a rendelet lehetséges következményeit. Szerinte az új szabály nem csak az LMBTQ-közösség számára tragédia, „egy teljes ágazatot kínoz meg: kiadók, könyvesboltok és írók egyaránt sérülni fognak”. Rácz-Stefánnak eddig hét regénye jelent meg, és mindegyik tartalmaz LMBTQ-karaktereket, mint írja, okkal: melegként fontosnak tartja, hogy a hozzá hasonló kamaszok is találjanak olyan regényeket, amelyek karaktereivel tudnak azonosulni, így könnyebben elfogadják önmagukat.

Szerinte az, hogy a kirakatokban többé nem lehet LMBTQ-karaktereket tartalmazó könyv, még túlélhető, a rendelet másik két része azonban problémásabb. Mint írja, szülővárosa, Balassagyarmat legnépszerűbb könyvesboltja a templomtól pár méterre található, ezekből az üzletekből ki fognak szorulni az olyan regények, amilyeneket ő is ír. De azokban a boltokban sem lesz sokkal jobb a helyzet, ahol maradhatnak egyáltalán ilyen könyvek: azon túl, hogy a fóliázásuk környezetvédelmi szempontból problémás, ennek költségvonzata is magas.

Ez vélhetően látszódni fog a könyvek árán, ráadásul el lesznek különítve, és beléjük sem lehet majd lapozni, így az eladott példányszámuk valószínűleg csökkenni fog.

A jogszabály a gyerekeknek és a fiataloknak szóló könyveket sem különbözteti meg, így a kamasz korosztálynak szóló (young adult) kötetek is le lehetnek fóliázva. Ha a boltok biztosra akarnak menni, ez még abban az esetben is igaz lehet, amikor a könyvben csak egy mellékszereplő LMBTQ-karakter.

Példaként említette A szerelem kémiája, a Hat varjú – Árnyék és csont című, fiatalokra célzó regényeket, és Cassandra Clare könyveit (ezek alapján írták a Shadowhunters című film forgatókönyvét). „A Netflix feminista filmjének alapjául szolgáló Moxie is bűnhődni fog, mert meg merte mutatni a valóságot, miszerint léteznek homoszexuális emberek a világban” – írta Rácz-Stefán.

A kormány által gyerekvédelminek nevezett törvény melegellenes részei már az első konkretizáló rendelet előtt is hatalmas felháborodást váltottak ki itthon és külföldön egyaránt. A megszavazása miatt többezres tüntetés volt a Kossuth téren, civil szervezetek szerint a törvény összemossa a homoszexualitást a pedofíliával, és az egész nem más, mint orosz minta alapján indított frontális támadás a szólásszabadság és a gyermekjogok ellen. Európai kormányok, parlamenti képviselők és médiavállalatok mellett tiltakozott ellene az amerikai nagykövetség, és az ügy hetekre tematizálta a futball-Európa-bajnokságot, majd az idei magyar Forma–1-es futamot is. Miután a kormány nem fújt visszavonulót, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az ügyben. A törvény betarthatóságáról és minden más felmerülő kérdésről ebben a cikkben írtunk részletesen, a törvény lehetséges utóéletével pedig ebben a videóban foglalkoztunk.