Félnek a tanárok az iskolák jövő hétfői nyitásától, sok szülő nem engedné be a gyermekét

2021. április 13. – 13:35

frissítve

Félnek a tanárok az iskolák jövő hétfői nyitásától, sok szülő nem engedné be a gyermekét
Diákok testhőmérsékletét mérik a elépésnél egy budapesti iskolában 2020. szeptember 28-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Bár még mindig nem oltották be az összes regisztrált iskolai dolgozót, jövő hétfőn kinyitnak az óvodák és az általános iskolák. Egy felmérés szerint a tanárok nagy része fél a tantermi oktatástól, de nem fog sztrájkolni. Maruzsa Zoltán államtitkár arról beszélt, hogy alapos indokkal igazolhatják a szülők gyerekük hiányzását, a diákmozgalom ehhez jogi garanciákat vár a kormánytól. Az iskolák készülnek a nyitásra, a legtöbb helyen viszont technikailag nehezen lehetne megoldani, hogy az órákat élőben közvetítsék az otthonmaradóknak. Többen még ma is abban bíznak, hogy a héten megváltoztatja döntését a kormány, a középiskolák nyitását már kitolták május 10-re.

A pedagógusok 87 százaléka nem szeretné, hogy minden nevelési és oktatási intézmény kinyisson április 19-én – derült ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felméréséből, amit kedd délelőtt mutattak be egy online sajtótájékoztatón. A kutatás kérdéseit még azelőtt állították össze, hogy kiderült, a középiskolák csak május 10-én nyithatnak, így az már nem derült ki, hogy az mennyiben változtatna ezen a számon.

Összesen 9529 pedagógus töltötte ki április 5. és 11. között a kérdőívet, amellyel azt mérték fel, hogy miként vélekednek az oktatásban dolgozók a március végén bejelentett iskolai nyitásról. A válaszadók majdnem fele (49 százalék) szerint csak abban az esetben szabadna kinyitni minden oktatási intézményt, ha az országban a 100 ezer lakosra vetítve hetente száznál alacsonyabb a fertőzöttek száma, míg a pedagógusok 46 százaléka azt szeretné, hogy ebben a tanévben már maradjon a digitális oktatás.

Nem éreznék magukat és diákjaikat biztonságban

A nagy elutasítottság ellenére a pedagógusok több mint fele (54 százalék) azt válaszolta a kérdőívben, hogy bemegy április 19-én a munkahelyére. Minden ötödik tanár ugyanakkor (21 százalék) kizárólag tantermen kívüli oktatást folytatna jövő hétfőtől kezdve is, és a pedagógusok 18 százaléka hátrálna ki valamilyen módon a jelenléti oktatásból (pl. táppénzre megy, szabadságot vesz ki, megtagadja a munkavégzést). Többen azt írták, hogy ők addig maradnának otthon, amíg a járvány el nem csendesedik, vagy a védettség valamely formája ki nem alakulna tanítványaik és az ő hozzátartozóik körében.

A pedagógusok háromnegyede (74 százalék) ugyanis nem érezné magát biztonságban a tantermi oktatásban.

Csak minden tizedik válaszadó mondta azt, hogy ő biztonságban érzené magát a jelenléti oktatásban. A pedagógusok biztonságérzetét a kutatás eredményei szerint leginkább az befolyásolja, hogy megkapták-e az oltást. Érthető módon azoknál nagyobb a biztonságérzet, akik mind a két oltásukat megkapták már az adatfelvétel pillanata előtt. Körükben alacsonyabb azoknak aránya, akik a jelenléti oktatásra való visszaállás esetén egyáltalán nem, vagy inkább nem éreznék magukat biztonságban a tanteremben. Ugyanakkor, még a mindkét oltásukat megkapó pedagógusok 57 százaléka is tart és nem érezné magát biztonságban, ha jövő hétfőtől személyesen kellene órát tartania.

A tanárok túlnyomó része a diákjait még kevésbé érezné járványügyi szempontból biztonságban, mint saját magát.

A kitöltők 81 százaléka válaszolt úgy, hogy tanítványait egyáltalán nem, vagy inkább nem érezné biztonságban jelenléti oktatásban.

„A kutatás egyértelműen bizonyította, hogy a legnagyobb félelem ellenére is dolgozni akarnak a pedagógusok. Nem önmagukat, hanem a diákokat féltik igazán, attól, hogy újra fertőzési gócpontok lesznek az oktatási intézmények” – mondta Totyik Tamás, a szakszervezet alelnöke a keddi sajtótájékoztatón. Egyértelmű szerinte, hogy csak akkor érzik majd biztonságban magukat a tanárok, ha a diákjaik is biztonságban vannak. A diákok oltása azonban egyelőre nincs napirenden. A PSZ szerint korai, elhamarkodott és veszélyes az iskolák április 19-i nyitása.

Oltják a pedagógusokat, de nem alakul ki a védettség a nyitásig

Március végén jelentette be Orbán Viktor, hogy április 19-én újranyithatnak az iskolák, miután a terv szerint az oltásra regisztrált iskolai dolgozók mindegyike megkapja az oltást április 10-ig.

Mint megírtuk, két fő probléma volt ezzel a koncepcióval.

  • Egyrészt ez az ütemterv az első adagok beadására vonatkozik, az első oltás után azonban még nem alakul ki teljes védettség.
  • Másrészt a részleges védettség kialakulása is necces lesz a megadott céldátumig.

„Ha már ma beoltanánk mind a 82 ezer hátralévő iskolai dolgozót, akkor se biztos, hogy lehetne nyitni. Sehogy se jön ki a matek” – fogalmazott még aznap a Telexnek egy virológus.

De még az április 10-i határidő se jött össze, Kásler Miklós kedden azt írta Facebook-oldalán, hogy a regisztrált pedagógusok 88,7 százalékát oltották be.

Az országos tisztifőorvos ráadásul arról beszélt március végén, hogy a védettség nem egyik pillanatról a másikra alakul majd ki. Müller Cecília szerint ugyanakkor már az első oltás után fokozatosan kialakul a megfelelő ellenanyagszint a szervezetben, és jelentős mértékű védettség alakul ki, így szerinte már az első oltás megvédi az embereket a súlyos lefolyású fertőzéstől vagy a haláltól. Ezért – fogalmazott – a pedagógusoknak nem kell attól szorongania, hogy ne alakulna ki időben megfelelő védettség az iskolák kinyitása előtt.

Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormányinfón azt válaszolta az ide vonatkozó kérdésre, hogy nem látnak kockázatot az április 19-i nyitásban. Péntek reggelre mégis változott a kormány álláspontja, és Orbán bejelentette, hogy a május eleji írásbeli érettségi vizsgákig már nem érdemes néhány napra a középiskolákat kinyitni, ezért a középiskolákban május 10-ig marad a digitális oktatás.

Egy pedagógus megkapja a koronavírus elleni oltás első adagját 2021. április 9-én – Fotó: Vasvári Tamás / MTI

Ezt megerősítette az operatív törzs aznapi tájékoztatóján Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is, aki óvodákkal, általános iskolákkal kapcsolatban úgy fogalmazott, „minden készen áll az április 19-i nyitásra”.

Járványügyi gócpontok lehetnek az iskolák

„A köznevelési intézmények zárva tartása nemcsak a pedagógusok érdeke, hanem össztársadalmi érdek”

reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Orbán Viktor pénteki interjújára. A szakszervezet levele szerint nincs olyan szakember, aki ne hívta volna fel a figyelmet arra, hogy az iskolák és óvodák újranyitása óriási veszélyt jelent a járvány további alakulása szempontjából. „Az üzletekben a maszkviselés mellett is 10 négyzetméterenként egy személy tartózkodhat, miért gondolja ön, hogy az óvodákban és iskolákban ugyanilyen biztonsági intézkedés nélkül ennél nagyságrendekkel többen egy légtérben tartózkodhatnak, ráadásul nem percekig, hanem akár több órán keresztül?” kérdezték a miniszterelnököt a pedagógusok nevében.

„Járványügyi gócpont alakulhat ki az iskolákban” – mondta a Telexnek Pilz Olivér, a miskolci a Herman Ottó Gimnázium pedagógusa. Szerinte a fertőzés nem is elsősorban a pedagógusokat érinti, mert az iskolai dolgozók oltásával csak az iskolai közösség alig tíz százaléka kap valamifajta védettséget.

Sokkal nagyobb veszélynek látja, hogy a diákok hozzák-viszik a vírust.

Még egy nagyobb tanterem is csak 50-60 négyzetméteres, ahol nem lehet betartani a másfél méteres távolságot. Pilz szerint az általános iskolásoknál még fokozottabban igaz ez, mert a kisebb gyerekek kevésbé fegyelmezettek, és a maszkot se hordják feltétlen olyan szigorúan. „A legnagyobb járványügyi veszély az iskolákban van, még egy ilyen hely nincs az országban” – tette hozzá a pedagógus.

Ennél árnyaltabban fogalmazott Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Szerinte sokkal bonyolultabb ez kérdés, mint hogy azt lehetne mondani, hogy biztonságos a nyitás vagy épp halálos kimenetelű. Hozzátette, a probléma járványügyi részéhez nem ért, de sok visszajelzést kap pedagógusoktól, ezek alapján pedig úgy látja, ők is megosztottak ebben a kérdésben. Van aki egyetért a döntéssel, más tiltakozik ellene.

„Bizonyos értelemben a pedagógusok közfeladatot látnak el. Furcsa lett volna, ha az egészségügyi dolgozók az első oltás után nem mentek volna be a kórházba, vagy a buszsofőrök azt mondják, hogy ők inkább nem szállnának fel a buszra”

– mondta Horváth. Egy kollégája azt írta neki, hogy szerinte „jó lenne ha azt is hallaná a társadalom, hogy az ország számíthat a pedagógusokra”.

A diákok körében is azt látja Horváth, hogy nincs egységes álláspont a nyitásról. Elmesélte, hogy a napokban az egyik magyar szakos kollégája érvelést adott fel az osztályának a kérdésről: visszatérjünk az iskolába, vagy ne. Nagyjából a diákok fele amellett érvelt, hogy igen, a másik pedig pont az ellenkezője mellett. Van akinek az volt a fontosabb szempont, hogy az egészségügyi helyzet milyen, más a szociális helyzetét vette figyelembe a dolgozatban, de olyan is volt, aki azt írta, hogy a családjában vannak kisebb testvérek is és elég nehéz volt így az otthoni tanulás – mondta Horváth.

Sok szülő nem engedné iskolába a gyerekét

Több olyan iskoláról is hallottunk, ahol a napokban emailben mérik fel az osztályfőnökök, hogy a szülők elengedik-e az iskolába gyereküket április 19-én.

A Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért online felmérését pedig több mint 85 ezren töltötték ki két és fél nap alatt. Facebook-oldalukon azt írják, a kérdőív adatai szerint

a szülők 76,3 százaléka inkább nem tartja biztonságosnak az intézmények újranyitását.

A válaszadók 29,4 százaléka bizonytalan abban, hogy visszaengedi-e a gyermekét az iskolába április 19-én, a résztvevők 34,7 százaléka jelölte azt, hogy biztosan visszaengedi, míg a 33,5 százaléka nem akarja visszaengedni.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint alapos indokkal a szülőnek joga van az egészséges gyereket is visszatartani. Totyik Tamás, a szakszervezet alelnöke azt nyilatkozta az RTL Klubnak, hogy külön kérvényezni kell ugyan, de az iskoláknak indoklás nélkül el kell fogadnia azt, szerinte most „nincs mérlegelési joga”. Totyik szerint csak arra kell ügyelnie a szülőknek, hogy elegendő jegye legyen a gyerekeknek, és tanév végén le lehessen zárni őket.

Egy általános iskolás diák online irodalom órán vesz részt otthonában 2021. március 8-án – Fotó: Komka Péter / MTI

Az Emmi azt válaszolta az RTL Klub kérdésére, hogy a szülők többsége szeretné, hogy gyermekük visszatérhessen az iskolába, mert a szülőknek dolgoznia kell. Hozzátették, hogy vannak szabályok, amellyel indokolt esetben távol lehet maradni. Például a veszélyeztetettnek minősülő tanuló igazgatói engedéllyel otthon maradhat. Maruzsa Zoltán is arról beszélt múlt héten a HírTV-ben, hogy

alapos indokkal jelenleg is dönthetnek úgy a szülők, hogy nem küldik iskolába gyermeküket a járványhelyzet idején.

Kérdeztük az Emmit, hogy az alapos indok alatt mit értenek pontosan, de nem válaszoltak levelünkre.

Az ADOM diákmozgalomhoz ugyanakkor iskolánként vegyes tapasztalatokról érkeztek szülői beszámolók ezzel kapcsolatban. A veszélyt ők abban látják, hogy néhány hét alatt annyi igazolt hiányzást gyűjthetnek össze a diákok, hogy osztályozóvizsgára vagy évismétlésre kényszerülhetnek. „Éppen ezért kérünk jogszabályi garanciát a kormánytól, hogy azokat a diákokat nem érheti semmilyen hátrány, akik saját vagy családjuk egészségének védelme érdekében a jelenlegi helyzetben inkább online formában tanulnának” – fogalmaztak hétfői közleményükben.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig azt követeli a kormánytól, hogy adjanak a szülőknek bérkompenzációt, rendeljenek el felmondási tilalmat, és támogassák a munkáltatókat, hogy álláshelyeket ne szüntessenek meg. Pilz Olivér szerint sok szülőnek már elfogyott a szabadsága és nem tud otthon maradni a gyerekével. Ő is egyetért azzal, hogy a munkavállalókat kellene támogatni ahhoz, hogy a szülők szabadabban tudjanak mérlegelni ebben a kérdésben.

Kevés iskolában tudnák közvetíteni az órákat az otthonmaradóknak

Az mindenképp egy érdekes helyzetet teremtene, ha az osztály egyik fele otthonmaradna, míg a másik fele személyesen venne részt az órákon. Egy fővárosi elitgimnázium igazgatója azt mondta lapunknak, náluk technikailag nem okozna akkora gondot, hogy online közvetítsék az órákat, de a legtöbb iskola nincs erre felkészülve.

Pilz Olivér szerint dupla ennyi pedagógusra lenne szükség, hogy egy részük digitálisan, másik részük pedig személyesen tartsa meg az órákat a diákoknak. Ahhoz pedig, hogy például az ő fizika óráit közvetíteni tudják az otthonmaradóknak, egy operatőrre lenne szükség, mert egyszerre végez kísérleteket, magyaráz és ír közben a táblára.

„Biztosan nem lesz egyszerű” – fogalmazott a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a nyitásról, aki szerint elsősorban azokkal az intézkedésekkel tudnak készülni az iskolák, ahogyan szeptemberben elkezdték a tanévet. Továbbra is fontos lesz szerinte a maszk viselése, és lehetőség szerint meg kell próbálni minél jobban elosztani a diákokat az épületekben. Például rövidítené a testnevelés órákat, hogy az öltözőben ne alakuljon ki zsúfoltság.

Többen úgy gondolják, hogy a magas fertőzöttségi adatok miatt a héten még változtathat a kormány az általános iskolák nyitásán is.

Arról is kérdeztük az Emmit, hogy a héten tárgyalnak-e az esetleges változtatásról, de nem kaptunk választ.

A Magyar Honvédség katonája fertőtlenítést végez egy fővárosi iskolában 2021. március 17-én – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Diákmozgalom: Nem megyünk suliba április 19-től!

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete múlt héten kampányt indított, hogy megakadályozzák az április 19-ei nyitást. A szakszervezet szerint az iskolák korai nyitása nemcsak azért kockázatos, mert a frissen beoltott dolgozók védelme még nem alakulhat ki addigra, hanem a vírus brit variánsa a fiatalok körében is sokkal gyorsabban terjed.

„Kötelességünk is megtagadni a munkavégzést, ha a gyermekek, diákok egészsége, biztonsága nem szavatolható”

– áll a szervezet közleményében, amelyben azt is kiemelik, hogy nem a munkavégzést akarják megtagadni, digitális munkarendben továbbra is a munkáltató rendelkezésére állnak.

Ugyancsak sztrájkra hívta a fiatalokat az ADOM diákmozgalom. Hétfői közleményükben üdvözölték a kormány döntését, hogy középiskolákban a következő három hét folyamán folytatódik a távoktatás. Azt kérték ugyanakkor, hogy május 10. előtt vizsgálják felül, és szakmai szervezetek – például a Magyar Orvosi Kamara – ajánlásával döntsenek a nyitásról.

„Nem politikai, hanem szakmai döntésre van most szükség, hiszen emberi életek múlhatnak ezen: egyre fiatalabbak és egyre súlyosabb tünetekkel kerülnek kórházba.

Nem szeretnénk egyetlen diáktársunk halálhírét sem olvasni a kormány felelőtlen döntése miatt!.”

Azt is kérték a levélben kormánytól, hogy vizsgálják felül az általános iskolások helyzetét.

Frissítés 18:15-kor: Cikkünk megjelenése után jelezte a Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért, hogy ők is indítottak egy tiltakozó akciót. Amennyiben a kormány újranyitja az intézményeket április 19-től, arra kérik a szülőket, hogy ne engedjék a gyerekeiket óvodába, iskolába.

Alig egy hét maradt tehát az óvodák és az általános iskolák nyitásáig, a fertőzöttségi adatok pedig továbbra se javulnak. A kedd reggeli adatok szerint több mint 10 ezer koronavírusos beteg fekszik jelenleg kórházban, és 272 ember vesztette életét az elmúlt 24 órában.