Stumpf szerint a politika, ha akarná, se tudná elfoglalni az egyetemeket, majd bemutatta az új veszprémi elnököt: Navracsics Tibort

„Az Innovációs Minisztérium valóban nagy vehemenciával indult neki az átalakításnak, ez Palkovics miniszter úr workaholic stílusával is magyarázható”

– mondta a kormánykritikus akadémikusok által alapított Stádium 28 Kör pénteki vitáján Stumpf István. Stumpf az alkotmánybírósági évek után, a Fidesz vezetésétől eltávolodva februárban kapott újra kormányzati megbízást, hogy krízismenedzselje az egyetemi modellváltás érzékeny folyamatát. Stumpf az ezredfordulón még az Orbán-kormány egyik legfontosabb figurája volt, később azonban a párt néhány más mérsékeltebb, értelmiségiül jól beszélő politikusához hasonlóan fokozatosan a partvonalra került. Az elmúlt hónapokban a karmelitológiai találgatások részben arról szóltak, hogy Lázárnak, Navracsicsnak és Stumpfnak mi lehet a politikai jövője a Fidesz háza táján. Mindhárman kaptak egyetemkörnyéki megbízatást is mostanában: Stumpf kormánybiztos lett, Lázár Csányival együtt irányítja az agráregyetemi nagyreformot, Navracsics a Pannon Egyetem átalakulását vezényli – miközben a nagypolitikában a Néppárttal való szakítás után már a formális eligazolását sem tartotta lehetetlennek.

Stumpf politikai rehabilitálása a jelenlegi kormány egyik erős embere, az ITM-et vezető Palkovics László pozíciógyengülésével ért össze időben is, de maga a kormánybiztosi feladat is Palkovics tárcájának feladataiba vágott. Palkovics úgy nyilatkozott, hogy örült Stumpf megbízásának, a belépést az egyetemek környékén többnyire úgy értelmezték, hogy az akadémiai kutatóhálózat elvétele után az egyetemeket is erőből átalakító Palkovics mellé jön egy diplomatikusabb és a közegben elfogadottabb tárgyaló, hogy pacifikálja az átalakulásra kényszerített egyetemek világát. Stumpf István a Telexnek adott interjújában is arról beszélt, hogy úgy érzi, átalakulóban a Fidesz, kezd nyitottabbá válni az Orbán körüli világ.

Palkovics irányításával a kormány néhány hét alatt sikeresen levezényelte az egyetemátalakítást, de ez óriási feszültséget keltett az intézményekben, és azóta is bizonytalanság van akörül, hogy hogy is néz majd ki az új felállás. A modellváltás a Corvinus fenntartóváltásával kezdődött 2018-ban, de fokozatosan kiderült, hogy a kormány a hazai felsőoktatás nagy részét szintén alapítványosítani kívánja. Az új rendszerben az átalakuló egyetemeket magánalapítványok tartják fent, miközben az intézmények bevételei jelentős részben továbbra is az államtól származnak.

A legnagyobb balhét az SZFE kultúrharcba illeszkedő elfoglalása váltotta ki, de összesen már 17 felsőoktatási intézmény magánosításáról született döntés. Idén év elején a legnagyobb vidéki egyetemek két-három hetet kaptak arra, hogy eldöntsék: kérik-e – formálisan önként – a kormánytól az átalakulás lehetőségét. A kormány az eddigieknél jóval több fejlesztési lehetőséget és sokkal több uniós forrást ígért. Végül Debrecen, Szeged, Pécs és a Semmelweis Egyetem is az átalakulás mellett döntött, de a modellváltás utáni konkrét körülmények, az egyetemi autonómia garanciái meglehetősen homályosak voltak még a döntés pillanatában is.

Ez a feszültség a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) jött ki a leglátványosabban, ahol az alapítványosodni vagy nem alapítványosodni kérdésről döntő, minden fél által óriási jelentőségűnek látott szenátusi vitán egyszerűen elvették a szót a szenátus átalakulást ellenző tagjától, Szajbély Mihálytól. Az irodalomtörténész professzor a Stádium 28 Kör pénteki vitáján most arról beszélt, hogy a minisztérium elutasította a szabálytalanságról szóló panaszt, ami szerinte önmagában is azt bizonyítja, hogy az ITM igen választ várt, és nem volt valódi döntési helyzet.

„Tisztázatlan feltételek és garanciák nélkül belemenni ebbe a modellváltásnak nevezett történetbe – történelmi felelőtlenség”

– mondta a pénteki vitán a szegedi professzor. Szerinte világos kormányzati tervek híján az egyetemi szenátusok csak hazárdjátékba kezdhettek: nem tudták, mire mondanak igen vagy nemet. Nem lehetett, és azóta sem lehet tudni, hogy kik fogják irányítani az egyetemek felett álló alapítványokat, azok kuratóriumaiba kik és milyen arányban delegálnak majd tagokat, és mi lesz a kuratóriumokkal szemben a választott egyetemi testületek mozgástere.

„Hogy mennyi információja volt a modellváltó egyetemeknek? Lehetett volna jóval több információja” – reagált a kritikákra pénteken a kormányt képviselő Stumpf István, aki azt mondta, hogy például az átalakuló agráregyetem, de más intézmények esetében is készültek ugyan több száz oldalas háttértanulmányok külső tanácsadó cégeknél, ezek mégsem nagyon kaptak nyilvánosságot.

„Az én belépésem annak szólt, hogy a felsőoktatás igen sajátos, komplex világ, a tudományegyetemeken különösen fontos az elmélyült párbeszéd, főleg, ha az az érzet keletkezett, hogy ők nem juthatnak hozzá bizonyos pénzekhez, ha kimaradnak a modellváltásból” – mondta a kormánybiztos. Stumpf tagadta, hogy a kormány – például az egyetemekhez tartozó klinikák sorsának lebegtetésével – akarta volna belezsarolni az intézményeket a modellváltásba. Mint mondta, valóban éles vita volt a kormányon belül, hogy mi legyen az egyetemi klinikákkal, de ez egy összeegyeztetési dilemma volt, hogy az egyetemátalakítás szempontja élvezzen prioritást, vagy az egységes kórházi rendszer kialakítása. Mint ismert, miután az egyetemek elfogadták a modellváltásról szóló kormányzati tervet, a klinikák náluk maradnak, de a kórházparancsnoki rendszernek ezek is részei.

„Nem arról van szó, ahogy a kormány bizalmatlan volt az egyetemekkel szemben, de látni kell, hogy már Közép-Európán belül is lemaradtunk, lépni kellett”

-mondta Stumpf. „Én úgy fogom fel a modellváltást, mint ami esélyt kínál a versenyképesség, a minőségi oktatás felé. Soha ennyi pénzt nem szánt egyetlen kormány sem arra, hogy a felsőoktatás struktúráját megújítsa” – utalt arra, hogy elsősorban uniós forrásokból 1509 milliárd forintot fordít a kormány a felsőoktatás megújítására.

„Hogy ehhez valójában miért van szükség alapítványosodásra, arra még mindig várjuk a választ” – mondta a Stádium 28 vitáján Fábián István, a Debreceni egyetem volt rektora. Szerinte a kormányzati döntéseket az egyetemekkel szembeni alapvető bizalmatlanság és tévképzetek határozták meg, és ez megkeseríti az intézmények életét. A kémikusprofesszor szerint teljes tévedés az a kormányzati érv, hogy az egyetemi autonómia nőne a fenntartóváltással, azzal valójában csak az alapítványok kapnak teljhatalmat. „Ha a kuratórium dönt a fontos kérdésekben, akkor a kari tanács és a többi egyetemi testület feleslegessé válik” – jelezte a félelmeket, miközben az alapítványosodással a közvagyon el fogja veszteni közvagyon jellegét.

Megmarad közvagyonnak, mert csak a felsőoktatás működtetésére és fejlesztésére lehet majd fordítani, ez már alkotmányos követelmény – válaszolta erre a volt alkotmánybíró Stumpf. A kormánybiztos azt ígérte, ő mindent meg fog tenni, hogy ez a folyamat „még láthatóbb, elfogadhatóbb, kritizálhatóbb legyen”, és különben is: szerinte az alapítványi kuratóriumok révén nem is tudná a politika elfoglalni az egyetemeket, hiszen azok sajátos szellemi világok.

Ezt a döntő kérdést, a kuratóriumok működését, az alapítványok és az egyetemek viszonyát majd csak az alapító iratok fognak szabályozni, ezek azonban még nincsenek meg. Mint azt Stumpf kérdésre válaszolta most elismerte, erről az egyetemek legfeljebb csak a kuratóriumokkal tudnak majd tárgyalni, vagyis a kormánynak erre formálisan nem lesz befolyása.

„A helyzet ma pontosan olyan, mint a rendszerváltás előtt, a Kádár-korban. Ebben az alapítványosítási történetben semmire sincsen intézményi és törvényi garancia, legfeljebb abban lehet reménykedni, hogy nem keményvonalas lesz a párttitkár”

– hozott történelmi párhuzamot Szajbély Mihály, a szegedi professzor.

A kuratóriumok összetételéről Stumpf István most egyeztet sorban az egyetemi vezetésekkel. Minden rektortól kér javaslatokat, pénteken azt mondta, az a cél, hogy a kuratóriumban mindenhol legyen egyetemi ember, üzletember és lehetőleg az egyetemhez kötődő politikus is. A kormánybiztos szerint „sok ember ízlését ki fogja elégíteni a kuratóriumok összetétele”. Ezen a napon egyébként Stumpf Veszprémben jelentette be az egyik modellváltó, a Pannon Egyetem felálló kuratóriumát. Ennek elnöke Navracsics Tibor lesz, az egyik tag pedig Garancsi Mária közgazdász, az Orbán Viktorhoz közel álló Garancsi Tibor testvére.