Csukott szemmel kéne támogatni minden beruházást, hazai egyetem a világ élvonalában – íme a nagy agrárreform-tervek

Január 5-én bemutatkozó sajtótájékoztatót tartott Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, Nagy István agrárminiszter, illetve Lázár János fideszes országgyűlési képviselő, valamint a leendő integrált agráregyetem többi kuratóriumi tagja. Terveik egy szélesebb hazai mezőgazdasági koncepcióba illeszkednek, amelynek bemutatásához a sajtóesemény mellett Lázár János „New deal a magyar mezőgazdaságban” című videósorozatát és hazai agrárszakemberek helyzetértékelését is felhasználtuk.

Az új egyetem

Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kuratóriumának elnöke az eseményen elmondta, hogy sokan alábecsülik az agráriumot, de a kapcsolódó ágazatokkal együtt ez az ág ma is a GDP 10 százalékát jelenti. A bankár az elmúlt két évben már foglalkozott a nemzetközi agrárképzés áttekintésével, és szakértő csapatával (100 szakember és a Boston Consulting Group tanácsadócég dolgozott ezen) azt találták, hogy a hazai agrárképzés túlságosan fragmentált és mindenképpen erősítendő a gazdasági, illetve a digitális képzés.

„Olyan embereket szeretnénk képezni, akik a vidéki élet bástyái lehetnek, a vidéki közösségek egyben tartására alkalmasak” – mondta Csányi Sándor.

Nagy István miniszter szerint az új egyetem a magyar mezőgazdaság megújulásának és a vidék megmaradásának, a sikeres agrár generációváltásának a záloga, a cél az, hogy a hazai agráriumban is készségszinten megjelenjen az automatizáció, a robotizáció és minden egyéb modern irányzat.

„Ma az ágazat nem jelent perspektívát a fiataloknak, de arra fogunk törekedni, hogy az agrárium is inspiráló lehessen a fiataloknak. Ez nem csak egy szakma, ez egy életforma” – mondta a miniszter. Eddig 11 egyetem kínált agrárképzést, az összevont intézmény már európai szinten is jelentős méretű lehet, a remények szerint egy sokkal hatékonyabb struktúra lehet, ahol a képzési és a kutatási terület is javulhat.

A tünetek

A hazai mezőgazdaság alapvető környezeti adottságai mindenki szerint kiválóak, mintegy 15-20 millió ember táplálására lenne alkalmas az 5,3 millió hektár termőterület, de nem használjuk ki jól az adottságainkat.

Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>

Lázár János azt ígérte, hogy ez a kuratórium arra fog vigyázni, hogy a rábízott közpénz ne veszítse el a közpénzjellegét. Szerinte érdemes azzal leszámolni, hogy Magyarország kicsi ország, ha megnézzük az európai unió államait, mi középméretűek vagyunk, az sem igaz, hogy nincsenek nyersanyagaink, mert például az édesvíz, vagy az agráradottságok kiválóak.

Természetesen problémák is vannak, az elmúlt 16 évben az Európai Unióban sem tudtuk jól kihasználni az adottságainkat.

• Bár a termőföld magyar kézben van, de a 2,7 millió földtulajdonosból csak 180 ezren igényelnek támogatást, leegyszerűsítve ilyen kevesen vannak azok, akik valóban gazdálkodnak.
• A magyar agrárium az alapvető élelmiszereket exportálja, majd azokat feldolgozott termékekként hozza vissza (importálja), így a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban elérhető összes hozzáadott érték nagy része nem Magyarországon csapódik le.
• A politikus visszatérő vesszőparipája szerint, ha az élelmiszerkereskedelem döntően külföldi kézben van, akkor eleve esélytelen a vertikumban a nagyobb hazai hozzáadott érték termelése, ezért a külföldieket fokozatosan ki kell szorítani.

Eme helyzetértékelés szerint a fő baj az, hogy már nem csak a fejlett holland, osztrák, vagy német mezőgazdaság hoz ki sokkal több értéket egy hektár földterületből, de a visegrádi négyek is elvernek minket ebben az összehasonlításban. A szocialista tervgazdálkodás összeomlása után mindenhol visszaesett a korábban nagyüzemekre (téeszekre) szervezett termelés, de a regionális versenytársaink már egy ideje elindultak felfelé.

Fajlagos differencia

Lengyelországban 14 millió, Ausztriában 2,5 millió, Hollandiában mindössze 1,8 millió hektár megművelhető földterület van, de egy riasztó adat szerint az agrárium mindenhol sokkal több értéket termel. Az egy hektárra jutó bruttó termelési érték Hollandiában 16 ezer euró, itthon 1600 euró, ez azt jelenti, hogy egy átlagos holland gazda tízszeres értéket termel ugyanakkora területen, és ezt a különbséget nem magyarázza a birtokszerkezet, mert Hollandiában, Ausztriában, vagy Lengyelországban is kisbirtokosokra épül a szektor.

Lázár szerint abban, hogy a vidéki kistelepülések lettek a rendszerváltás nagy vesztesei, nemcsak az átkos, de az 1990-es változások is felelőssé tehetők, ekkora ugyanis annyira szitokszóvá vált a téesz, hogy a termelők alulról szervezett kooperációjára már nem maradt esély.

Jó és rossz példák

Vannak azért itthon jó példák is, például az önellátó baromfiágazat (különösen pulykában vagyunk erősek), de a sertés, a marha, vagy a tejágazatban az alacsony értékű nyersanyag megy ki, és importáljuk a drága feldolgozott terméket. Lázár szerint még így is termel 3 milliárd euró külkereskedelmi többletet a magyar agrárium, de ez az érték könnyen lehetne 7-8 milliárd euró is.

Ráadásul most még van uniós forrás, a Fidesznek pedig alapvető érdeke a szavazóbázisát is erősítő vidékfejlesztés, az agrárium erősítése és az önellátó élelmiszeripar javítása.

A politikus szerint, ha a hazai termelők képtelen összefogni, akkor a magyar feldolgozóknak kell ezt megtennie.

A Csányi–Lázár konfliktus

Az ominózus sajtótájékoztatón kérdésként felmerült az egykori Csányi–Lázár ütésváltás is. Csányi Sándor átadta a válaszolás jogát Lázár Jánosnak, hiszen „akkor is ő kezdte”.

Azt mindketten megerősítették, hogy a viszonyt rendezték, Lázár szerint egy politikusi megszólalásnál fontos, hogy ütős legyen és igazságtartalma is legyen, az ő egykori mondatai kétségtelenül ütősek voltak, de tartalmukat részben már revidiálta. Csányi annyit elismert, hogy az általa vezetett bank és a cégei valóban behálózzák az ország gazdaságát (Lázár anno poliphoz hasonlította ezt a jelenséget), de reményét fejezte ki, hogy a behálózás összhatása pozitív.

Mohácsi Vágóhíd

Erre jó példa a mohácsi MCS Vágóhíd egymilliós kapacitása. Éder Tamás, az MCS Vágóhíd vezetője egy sajtóbeszélgetésen maga is arról beszélt, hogy bár a covid a magyar húsipar számára is sok nehézséget jelentett, de annyiban még „segített” is, hogy a német munkaerőpiaci szabályozások szigorodtak, így elég sok (akár 10-20 ezer) ott dolgozó magyar húsipari szakember is hazajött, ami orvosolta a szektor munkaerőgondjait.

Ez a vertikum így szinte teljesen „magyar” tud maradni a hozzáadott érték termelésben, egyedül a szükséges vitamin és premix jön távol-keleti országokból, ezek gyártása szinte már megszűnt Európában.

Mindenesetre a mohácsi integráció azért jó példa, mert a sertéságazat fő naturális mutatóiban (egy kocára jutó malac, színhúskihozatal, takarmány-kihozatal) már megközelíti a német és a dán iparági adatokat.

Éder Tamás szerint, amiben kifejezetten erősek vagyunk, az például a magyar állatorvosi rendszer, amely a 90-es évek előtt egy nagyon szigorú, szinte „félkatonai” rendszer volt, és egy fontos erőssége maradt a vertikumnak.

Már a húságazatban is megjelent az a tendencia, hogy az egyre meghatározóbb élelmiszerkereskedelmi láncok saját húsipari cégeket vesznek. Ennek próbál hadat üzenni Lázár, aki szerint a magyar mezőgazdaság alapvető érdeke, hogy a végpontokon, vagyis a fogyasztói kapcsolattartásnál is hazai cégek legyenek.

Minőség

Ebben biztosan sok igazság van, csak addig nagyon nehéz a magyar értékesítési pontokat preferálni, amíg pár kiragadott példával a fogyasztói tapasztalatok elég egyértelműek:

• egy Lidl, vagy Aldi minden termékből olcsó és minőségi áruval jelentkezik könnyen megközelíthető értékesítési pontokon, időtakarékos vásárlást lehetővé téve, ráadásul fogyasztóbarát szolgáltatásokkal,
• a hazai láncoknál néha visszaküldik a pénztártól az embert, mert nem nyomtatott kódot a két zsemléjéhez, a nyugati láncoknál mindenben tehermentesítik a vevőt, automatikusan mérnek.
• amíg egy magyar üzletben ezer forint körül lehet elfogadható minőségű magyar borokat kapni, a diszkontokban 700 forintért már remek olasz, ausztrál és persze jó esetben magyar borok kaphatók.

A képzés

A szakemberek szerint mindenesetre az ágazat egyik hiányjelensége, hogy itthon a képzés is gyengébb. A Varsói Egyetem már Európa top 3 agráregyetemében van, de mi mintha még mindig a szocialista nagyüzemek agronómusait képeznénk.

Csányi Sándor szerint az új, összevont intézmény célja, hogy azonnal Magyarország legjobb, hamarosan Európa egyik legjobb, végül a világ egyik legjobb agráregyetemévé váljon. Más megfogalmazásban az is elhangzott, hogy a cél az, hogy tíz éven belül az egyetem a kelet-közép-európai régió első számú egyetemévé váljon. Ami a gazdálkodást illeti, Csányi Sándor a gazdálkodásról elmondta, hogy mínuszosan vették át az egyetemet, ezért többletforrásra volt szükség, de hamarosan átalakul és három elemű lesz a finanszírozás (infrastrukturális-, létszámalapú és kutatói), a bankár szerint 35 százalékkal nőhet az egyetem éves finanszírozása, de még ez is alulfinanszírozottságot jelent a nemzetközi versenytársakhoz képest. Van rá esély, hogy az egyetem kap bizonyos vagyonelemeket, de mivel ezekről a kormány még nem döntött, így Csányi konkrétumokat nem tudott mondani.

Az egyetem vezetői, így Bedő Zoltán professzor szerint a koronavírus idején jelentős források állnak a kutatási projektek rendelkezésére, kiemelten fontos a partnerkapcsolatok és a tudástranszfer, elsősorban a varsói és a bécsi társintézményekkel.

Minden ilyen átalakítás bizonytalanságot szülhet diákokban, tanárokban, különösen akkor, ha az együtt jár a coviddal. A kuratórium tagjai szerint a környezet számukra motiválóbb, teljesítményközpontúbb lehet, de azt persze senki nem tagadta, hogy a status quo megbolygatásának mindig vannak ellenfelei.

A jövőben az egyetem tulajdonosi szemlélettel is rendelkező, gazdálkodókat szeretne képezni, akik a párszáz hektáros gazdaságukat is professzionális, felsőfokú végzettséggel közelítik meg. Ha szükséges, ehhez meg kell venni a tudást külföldről.

Távlati célok

A távlati magyar agrárcél az lehet, hogy legalább 80 százalékban magyar élelmiszert vegyen a magyar fogyasztó, de ehhez ma nincsenek meg a mennyiségi feltételek. Míg 1990 óta a világ élelmiszertermelése 85 százalékkal nőtt, addig a hazai 27 százalékkal visszaesett, érdemben kevesebb tejet, tojást, sertéshúst állítunk elő, a marha-, vagy a sertésállomány is kisebb.

Ahogy Lázár fogalmaz, adottságainkat tekintve még agrárország vagyunk, de a termelésünket tekintve már járműország, éppen ezért „csukott szemmel kell mindenkit támogatni, aki a feldolgozásba invesztálna.”

Magyarországon ma érdemben hiányzik a mezőgazdasági vertikumból a nagyobb hozzáadott érték, nincs érdemi gyártás a mezőgépek, a növényvédőszerek, az állatgyógyászati termékek, a vitaminok, a vetőmagok frontján. Ha ezeket nem kellene importálni, hanem mi állítanánk elő, akkor Lázár szerint sokkal több pénz lehetne az agrárbusinessben keresni, amely akár 22-25 százalékot is jelenthetne a GDP-ből.

Különösen fontos lehet az egészséges élelmiszer-előállításra rámenni, hiszen ha pár év múlva 8-9 milliárd ember úgy dönt, hogy nem akar hamar meghalni, hanem tömegesen keresi az egészséges élelmiszereket, akkor itt robbanhat a kereslet, sőt, Nyugaton már robbant is.