Sokáig harcoltak, most barátkoznak: Csányi Sándor és Lázár János viszonya

2021. január 05. – 10:10

Sokáig harcoltak, most barátkoznak: Csányi Sándor és Lázár János viszonya
Csányi Sándor és Lázár János drukkol a Pick Szeged 2020. februári meccsén – Fotó: Ujvári Sándor / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Amikor Lázár János hódmezővásárhelyi politikus a fővárosba került, illetve berobbant a nagypolitikába, hamar és igen látványosan belekötött Csányi Sándorba, a magyar gazdaság legerősebb szereplőjébe. A bankár felvette a kesztyűt, majd a kölcsönös ütésváltások után a konfliktus elcsendesedett. A felek megbékéltek, és ma már egyre több közös ügyük van, így legújabban Orbán Viktor rájuk bízta a nagy, integrált agráregyetem ügyét is. Egy furcsa nexus fordulatos története.

Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója és Lázár János fideszes politikus, korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter együtt dolgoznak a jövőben az összevont agráregyetem kuratóriumában. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem február elsejétől áll fel, a fenntartói jogok egy erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek. A két ismert ember, akik egy-egy sportszövetséget, a Magyar Labdarúgó Szövetséget, illetve a Magyar Tenisz Szövetséget is vezetik, újabb, ráadásul ezúttal közös feladatot kaptak.

Sokféle kérdés felmerülhet a hír hallatán. Vajon miért bíz egy újabb méretes területet Orbán Viktor Csányira? Hasonló kérdés tehető fel Lázár János tekintetében, újabb és újabb feladatai vajon érdemi nagypolitikai visszatérést készítenek elő? De mindenekelőtt azt is izgalmas megvizsgálni, hogy a két ember kalandos kapcsolatrendszere hogyan változott egy kifejezetten mély konfliktusból, a kooperáció, talán a barátság felé.

Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>

A Fidesz hatalomra kerülése előtt

A Lázár–Csányi-ismeretség, sőt maga a konfliktus 2006-ig nyúlik vissza, igaz, kezdetben nem a nyilvánosság előtt zajlott. Csányi Sándor valójában talán ekkor még nem is észlelte, hogy lett egy haragosa.

Lázár János még hódmezővásárhelyi polgármester volt, amikor elhatározta, hogy létrehoz egy, a fővárosi Terror Házához hasonló tematikájú múzeumot, amit végül 2006 júliusában adtak át. Az Emlékpont Múzeum megnyitóján tervezte Lázár azt is bejelenteni, hogy a város az OTP-től szerez kötvény formájában városfinanszírozást. Az ügylet azonban elakadt a regionális OTP-vezetőn és a kockázatkezelésért felelős frissen kinevezett központi OTP-vezetőn. Csányi pedig vagy nem akart felülről belenyúlni a vezetőinek a szuverén döntéseibe, vagyis kikezdeni azok belső integritását, vagy nem is járta meg őt az ügy.

Érdekesség, hogy a megnyitó egybeesett a 2006-os németországi foci vébé zárómeccseivel és egy prominens magyar szurkolói csapat (többek között Spéder Zoltán, Vaszily Miklós, a Nobilis család) a vébére igyekezett, de közülük többen tettek egy kitérőt Hódmezővásárhelyre, elmentek a megnyitóra, és nagyjából innen datálódik Lázár János és Spéder Zoltán később fontossá váló barátsága. Ám hiába volt ez a kialakuló, személyes jó viszony, Hódmezővásárhely ekkor teljesen levált az OTP-ről, és inkább az Erstével alakított ki szoros finanszírozói viszonyt, Lázár pedig Csányira és az OTP-re is megorrolt.

A rizottó

Amikor aztán közeledett a fideszes úthenger, vagyis a 2010-es kétharmados hatalomváltás, úgy tűnt, hogy a két ember viszonya megjavult, hiszen többször is találkoztak.

Ám 2009 decemberében, az egyik ilyen alkalommal, közvetlenül karácsony előtt egy olasz étteremben elköltött ebéd során Lázár megint úgy érezte, hogy sebeket kap a bankártól. A kormányváltás előtt felmerült, hogy a már mindenki által biztosra vett Orbán-kormányban nem Pintér Sándor, hanem az akkor még csak 34 éves Lázár lehet a belügyminiszter. A feltörekvő politikus nagyon ambicionálta a belügyminiszterséget, végiglátogatta például a megyei rendőr-főkapitányságokat, rengeteget készült, de Orbán akkor is örökös belügyminiszterét, a Csányi Sándorhoz közel álló Pintér Sándort választotta.

Az említett „rizottózáson” Csányi azzal vigasztalta Lázárt, hogy még fiatal, négy év múlva is bőven alkalmas lehet miniszternek, de a politikus nem fogadta jól ezeket a szavakat, mert részben éppen Csányinak tudta be, hogy nem rá esett a választás.

A polip és a tehetséges politikus

2010-ben aztán valóban nyert a Fidesz, Lázár János pedig egyre fontosabb feladatokat kapott, frakcióvezető, majd államtitkár, később államminiszter lett. Ekkor, egészen pontosan 2012-ben, látszólag előzmények nélkül, Fiala János rádióműsorában beszólt Csányinak.

Azt mondta, hogy egy magyarnak tűnő nagybank és annak vezetője polip módjára hálózza be az országot és gyakorol hatást a magyar gazdaságra, a magyar társadalomra, a magyar politikára.

Nem lehetett félreérteni, hogy kire utalt.

Csányi komolyan vette a beszólást, bár már hozzá lehetett szokva, hogy a nagypolitika visszaszorítandó ellenfelet lát benne (Gyurcsány Ferenc és az UD Zrt. ügye után voltunk), mégis egy ideig válasz nélkül maradt a kifakadás. Ám egy évvel később, 2013 júliusában Csányi Sándor, egy szűk körű sajtóbeszélgetésen Lázár Jánosnak is címzett egy mondatot:

„Lázár urat nem ismerem személyesen olyan jól, de nagyon tehetséges politikus, láthatjuk, milyen jól intézte a trafikügyet.”

Uzsorás

Az irónia betalálhatott, mert Lázár hamarosan szintet ugrott, augusztusban fontos új feladatot kapott, ekkor került hozzá az uniós fejlesztési pénzek lehívása, és a bemutatkozó sajtótájékoztatóján így fogalmazott:

„Nincs más választásom, mint ennek az engem lesajnáló és lenéző megjegyzésnek a tudomásul vétele, hiszen mégiscsak Csányi Sándor az ország első számú uzsorása. Ezért bárhogy is páváskodik a devizahitelesektől szerzett milliárdjaival, én természetesen meghunyászkodom és tudomásul veszem, hogy egy ekkora ember engem tehetségtelen vagy más jelzővel illet.”

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetését ellátó kormánybiztos sajtótájékoztatót tart az uniós támogatások kezelésének tervéről 2013. augusztus 12-én – Fotó: Beliczay László / MTI

Az erős megfogalmazások után jogi eljárás is indult, de a bíróság úgy vélte, hogy „bár a kijelentések objektíve alkalmasak ugyan az emberi méltóság, a társadalmi megbecsülés csorbítására, a szakmai és emberi tisztesség megkérdőjelezésére, azonban Csányi Sándor közéleti státusza miatt azok a vélemény és a kritika határain belül maradtak, öncélú becsmérlést nem tartalmaznak”.

A focicsörte

Csányi Sándor az elmúlt egy évtizedben viszonylag ritkán ütközött a fideszes politikusokkal, végképp ritkán került össztűz alá. Rendre ott ült a válogatott vagy a Videoton focimeccsein Orbán Viktor mellett a díszpáholyban, a legújabb kori Fidesz-éra indulásánál még a 2010-es dél-afrikai vb-re is együtt mentek, bőven lehetett idejük fociról, gazdaságról, politikáról beszélgetni.

Ám egyetlenegyszer, egészen pontosan a 2013. október 11-i történelmi focivereség (Hollandia–Magyarország 8-1) után igazi sortüzet kapott alacsonyabb rangú fideszesektől, amit éppen az üzengetők súlya miatt nem vett túl komolyan, de azért vissza is szólt nekik.

Miután Egervári Sándor szövetségi kapitány felajánlotta a lemondását, amit az MLSZ vezetése elfogadott, Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Facebookon ezt írta: „Gyalázat, szégyen, szánalom! Egervárinál nem szabad megállni...”

Deutsch Tamás szokásához híven, szintén elég nyíltan, ráadásul hasonló kifejezésekkel fogalmazott, így zárta sorait: „szégyen és gyalázat, amit az MLSZ, annak elnöke és főtitkára csinál”.

A támadás összehangoltnak tűnt, Wintermantel Zsolt újpesti polgármester is beszólt.

A kontra

Október 16-án Csányi Sándor sajtótájékoztatón értékelt.

  • Kocsis Mátét arra kérte, hogy ne beszéljen neki fociról, mert mint a Fidesz szóvivője annyi más területen hazudhat.
  • A Twitter-huszárnak titulált Deutschnak pedig azt tanácsolta, kritikai észrevételek helyett inkább a pincében pihenő, általa vett beléptetőrendszerre keressen vevőt.
  • Wintermantel Zsoltnak ugyan a nevére Csányi nem emlékezett (talán tényleg nem, talán csak rangon alulinak érezte volna), mindenesetre arra kérte, hogy válassza szét a politikát és a futballt.

A három politikus vagy megszeppenve, vagy a konfliktust élezve visszaszólogatott, Csányi ekkor már nem foglalkozott a kérdéssel, talán megérezte, hogy a twitterező, facebookozó politikusokkal szemben ő bankvezérként nem bocsátkozhat alacsony színvonalú üzengetésbe.

De hogy jön ide Lázár, aki ekkor nem szólalt meg?

Korábban Lázár mindig úgy csinált, mintha alanyi jogon, saját politikai nézetei miatt támadná a gazdaságban jelentős pozíciókat szerző Csányit, de azért sokakban felmerülhetett, hogy Orbán és Lázár között egy jó rendőr – rossz rendőr leosztás működik, vagyis Orbán a páholyban meccset néz és barátkozik, de Lázár közben odavág.

Mindenesetre ekkor Lázár környezete azt észlelte, hogy az összehangolt támadásból Lázár szándékosan kimaradt, egyrészt nem tartotta hitelesnek azt, ha ő, aki közismerten nem konyít a focihoz, futballtémában szólal meg, de talán ki is akart maradni a hirtelen felbátorodó kórusból.

A kitüntetés

Ám a fegyverszünet csak nem jött el, a 2015. március 15-i nemzeti ünnepen Orbán Viktor miniszterelnök Csányi Sándort a legnagyobb állami elismeréssel, a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntette ki. Két héttel később az Indexnek nyilatkozó Lázár jelezte: ő nem ért egyet a kitüntetéssel.

Csányi Sándor erre bement Baló Györgyhöz, az RTL Klubba, ahol elmondta, hogy Lázárral hagyományosan rossz a kapcsolatuk, és hozzátette: azon azért csodálkozik, hogy Lázár bírálja a miniszterelnök döntését.

Majd április 17-én volt az utolsó érdemi beszólás, ekkor az OTP Bank sajtótájékoztatóján Csányi azt mondta, hogy nem tartja megnyugtatónak, hogy Lázár János személyében egy olyan ember foglalkozik több százmilliárd forintnyi uniós finanszírozással, aki egy kisváros gazdálkodását sem tudta rendben tartani. Ezzel arra utalt, hogy Hódmezővásárhely korábban az egyik legeladósodottabb hazai város volt.

Pályafutása egy szakaszában Tombor András háttérember különösen közel került Csányihoz is, Lázárhoz is, az évek során elsősorban ő, de Pintér Sándor, Demján Sándor, sőt állítólag még maga Orbán Viktor is próbálta volna összeboronálni, leültetni egymással a feleket. Ám ez senkinek nem sikerült, végül is egy véletlen hozta el a párbeszédet.

Csányi Sándor átveszi a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést Áder János köztársasági elnöktől 2015. március 15-én. Az államfő mellett Orbán Viktor és Kövér László – Fotó: Bruzák Noémi / MTI

A fordulat

Azt hallottuk, hogy a kibékülés a 2016-os évértékelő beszédhez kapcsolódik. Szokás szerint a Fidesz nagy seregszemléjére mindenki elment, Lázár János és Csányi Sándor véletlenül pont egyszerre érkeztek.

Csányi ekkor megkérdezte Lázárt, hogy miért nem beszélnek már egyszer. Sokáig nem vártak ezzel, még az évértékelő után felmentek az istenhegyi Szamos Szépkilátás Cukrászdába, és hosszasan beszélgettek, majd ezt onnantól rendszeresen megismételték.

A szélesebb értelemben vett jobboldali elitnek mindez akkor eshetett le, amikor (talán 2018-ban) a Széll Kálmán Alapítvány évzáró rendezvényén Csányi Sándor volt az előadó, Lázár János pedig vendégként volt jelen. Az előadás után Csányi és Lázár a Kempinski konferenciatermének bejáratával szemben leültek, amit mindenki láthatott, ráadásul olyan sokáig beszélgettek, hogy a házigazdák, Csák János és Lantos Csaba még elköszönni is odajöttek hozzájuk, mert még mindig beszélgettek.

Egyre közelebb

Azóta a felek rendszeresen kapcsolatban vannak, Lázár János megkapta például a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. irányítását, és meghívta a felügyelőbizottságba Csányi Attilát, a Bonafarm vezetőjét, Csányi Sándor fiát.

2020-ban szenzációs kézilabdameccset rendeztek Szegeden, a Pick Szeged mínusz hatról állt fel, és végül három góllal megverte a francia sztárcsapatot, a PSG-t. Ez a meccs a történetünk szempontjából is érdekes volt, mert éppen a meccs időpontjában tartotta Orbán Viktor a szokásos évértékelőjét. Csányi Sándor és Lázár János ezen kivételesen nem vettek részt, hanem együtt nézték meg az említett kézilabdameccset.

Korábban Orbán Viktor tartotta az év első kormányinfóját, ahol Lázár belső kritikáira úgy reagált, hogy Lázár Jánosnak Hódmezővásárhelyen vannak teendői. Ez volt az az időszak, amikor Márki-Zay Péter kétszer is legyőzte a Fideszt a helyi polgármester-választáson.

Mi volt ez az egész?

A történetben valójában már az is kicsit érthetetlen volt, vagy legalábbis különböző magyarázatok voltak rá, hogy miként alakult ki ez az éles konfliktus. De az előzmények ismeretében az is meglepő, hogy újabban miként került ennyire közel egymáshoz a két ember.

  • Az egyik magyarázat a régi vélt, vagy valós sérelmekben rejlik.
  • A másik csak úgy magyarázza a történteket, hogy amikor „feljössz” vidékről, akkor le kell ütni a legerősebb embert a kocsmában. Ha talpon maradsz, akkor becsülni fognak, vagyis Lázár pusztán azért kötött bele a legerősebb fickóba, hogy őt erősnek lássák.
  • A harmadik magyarázat valamiképpen egy kiosztott versenytársi szerepről szól, volt egy időszak, amikor Lázár a bankrendszerben és az energetikában is az OTP és a Mol világával versenyző pozíciókban bukkant fel (takarékok, FHB-vel, Magyar Postával, illetve az alternatív energetikai elképzelések, az azóta beolvasztott ENKSZ-szel).

Hogy a Csányi–Lázár-viszony most miről szól, üzletről, személyes barátságról, nagypolitikáról, azt csak az érintettek tudhatják, de ebben a világban nincsenek véletlenek.

Közös érdek

Bárhogyan is volt, abban valóban találkozhatnak az érdekeik, hogy a fideszes szuverenitás harmadik nagy körében, vagyis a bankszektort és az energetika önellátási törekvéseit követő magyar agráriumerősítésben együttműködjenek. Csányi Sándor magánvagyona is legnagyobbrészt agrárvállalkozásokban van, Lázár is módos gazdálkodócsaládból származik. A hazai agrárszféráról alkotott véleményéről több videót is közöl a hivatalos oldalán.

A közös céljuk az, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Magyarország legkomolyabb egyeteme legyen, és nemcsak agrárvonalon, de akár gazdasági fronton is versenyképes legyen a Corvinusszal. Az pedig már tényleg egy külön cikket is megérne, hogy az állam miért gondolja úgy, hogy egyetlen hazai cég, a Mol Nyrt. a záloga a hazai felsőoktatási intézmények magánműködtetésének, hiszen a közgazdasági és az agráregyetem (Csányi Sándor, a Molnak is alelnöke) mellett még a színművészeti képzés kuratóriumi testületébe is molosok kerültek.

Az mindenesetre érdekes lehet, hogy Orbán Viktornak mi az elképzelése, miért bíz a számára oly fontos foci után még egy nagy feladatot Csányi Sándorra, és hogyan tekint Lázárra: visszasírja a politikust, vagy csak nem akarja túlzottan távol tudni magától? Persze az is lehet, hogy nem kell túlmagyarázni ezt az egész kinevezést és mindent nyakon önteni valami összetett kremlinológiával.