Gyalázatosnak nevezte azt, amit néhány oktató csinált az elmúlt hónapokban a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, Szarka Gábor, de bízik benne, hogy egy rossz félévet most egy jóval követhetnek majd – derül ki a HVG-nek adott interjújából. Szerinte felháborító, hogy az intézménytől fizetést kapó oktatók befolyásolni próbálták az épp felvételizőket. Nem örül neki, hogy az épp érzékeny időszakban lévő „18 éves gyerekeknek” ilyen kérdéseket vetnek fel.
„Illene a bizonyítás lehetőségét megadni egy modellváltás után. Meg kéne várni, hogy történik-e egy olyan borzasztó tragédia, ami miatt nem szabad ezt az intézményt választani”
– mondta.
Szarka szerint ők nem bántották az oktatókat, nem kényszerítették őket, hogy felálljanak, az a feléjük való „gyűlölet és lenézés” következménye.
„Dehumanizált emberi tárgyak vagyunk, ami, nem hiszem, hogy ha van a történelemben gyalázatosabb sértés emberekre nézve, mint amikor ezt mondják róluk. Ha így tekintenek ránk, akkor azzal nehezen tudunk mit kezdeni.”
Amikor először megpróbált bejutni az egyetemre, de a hallgatók nem engedték, akkor szomorúságot érzett, mert el akart kezdeni dolgozni, hogy bizonyíthasson, hogy elkezdődhessen egy párbeszéd.
Nem tagadta, hogy az, hogy a hallgatók 20 százaléka passziváltatta a félévet, egy magas szám, de ő inkább arról az oldalról nézi, hogy sokkal többen állították, hogy otthagyják az egyetemet.
Az egyetem új modellje egy három milliárd forintos költségvetéssel indul, de ez ez azért ilyen magas, mert sok olyan kiadás van az induláskor, amik szükségesek, de később nem fordulnak már elő. Szarka elismerte, hogy régen „nem volt magas” az intézmény költségvetése, szerinte a valós költségvetés valahol a két véglet között lesz majd. Arra a kérdésre, hogy lát-e összefüggést a kormányközelei szereplők megjelenése és a nagy összegű támogatás között, annyit mondott, hogy ez azt bizonyítja, hogy sikeres a modellváltás.
Korábban kreatívan értelmezték a szabályokat
A kancellár szerint korábban klubszerűen működött az egyetem, „kreatívan értelmezték az oktatási, pénzügyi szabályokat”. Azt még nem tudja, hogy ez pontosan mit jelent, de folynak a vizsgálatok.
„Nem tűnt el pénz, de a pénzügyi gazdálkodásnak sokféle módja van. (…) Senkit sem vádolok addig, míg nem láttuk ezeket a dolgokat”
– pontosított.
Azt is kihangsúlyozta, hogy nem 26 oktató mondott fel a hétvégén. Valójában a távozó oktatók közül nagyjából tíz volt főállású oktató, a többiek óraadók voltak.
„Vasárnap küldték el a felmondólevelüket – nagyon bátrak –, tehát a félév kezdése előtt, a hallgatókat cserbenhagyva beadták a felmondásukat”
– magyarázta az esetet. Állítása szerint fel voltak erre készülve, intézkedtek a pótlásról.
Nem igazán érti, hogy mi ellen tiltakoznak a diákok, hiszen jobb épületben, jobb körülmények között, a régi oktatói gárdával tanulhatnak. Szerinte itt arról van szó, hogy erős az oktató-tanítvány viszony.
„Sokszor látjuk azt, hogy ahogy a mester dönt, úgy dönt a hallgató is. Ha a mester nem méri fel a hallgatók érdekeik, hanem, mondjuk úgy, más érdekek mentén úgy dönt, hogy elmegy innen, akkor a hallgatója vélhetőleg követni fogja oda, és ez nem a hallgató hibája.”
Szarka az oktatók felelősségét emeli ki. Biztos benne, hogy diploma nélkül is lehet majd jó képzést kapni, de azt tudja, hogy papír nem jár vele.
A célja most az, hogy az előző, viszontagságos félév után most egy jó félév jöjjön, ami alatt a hallgatók rájönnek, hogy igazából nem rossz, amit látnak.
„Még ha nem is fognak engem szeretni ettől, de legalább azt mondhatom, hogy az oktatás megfelelő körülmények között zajlik”
Így az egyetem már nem arról szólna, hogy ki illet kit negatív kritikával, hanem a hallgatókról.
„Mi másról szólna ez az egyetem, vagy általában egy egyetem története, mint a hallgatókról?”
Az egyetemi autonómia felszámolása
Ahogy korábban írtuk, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói augusztus 31-én azután foglalták el az egyetem épületeit, hogy egy kormánydöntéssel az intézmény fölé rakott alapítvány új kuratóriuma, élén az egyetemet már többször bíráló Nemzeti Színház igazgatójával, Vidnyánszky Attilával elvette a demokratikusan választott szenátus legfontosabb jogköreit. Eszerint nem dönthetnek saját működési szabályzatról, költségvetésről, intézményfejlesztésről, nem nevezhetnek ki önállóan intézetvezetőket és osztályvezető tanárokat sem. Ezek a jogkörök mind a kuratóriumhoz kerültek át.
A hallgatók erre barikádot állítottak, őrséget állítottak, és kijelentették, hogy a kuratórium tagjait nem tartják legitimnek, és nem is engedik be őket az egyetem épületeibe. Végül a járványügyi korlátozások vetettek véget a hallgatók blokádjának. Az egyetemfoglalás két és fél hónapjáról készült fotóriportunkat itt nézheti meg.
Az SZFE új kancellárja, Szarka Gábor és Novák Emil általános rektorhelyettes november 6-án függesztette fel az egyetem őszi félévét. A hallgatók elutasították a tanév rendjének módosítását, és a Fővárosi Törvényszék szerint sem tekinthető semmisnek az őszi félév. A hallgatók a bevezetett új járványügyi rendelet miatt végül november 10-én hagyták el az egyetem elfoglalt épületeit. Másnap Vidnyánszky Attila, az SZFE fölé rakott alapítvány kuratóriumának elnöke kijelentette, hogy februártól új helyszínen fog folytatódni az oktatás. Az eddigi történésekről és a jövőbeli tervekről több hallgatót is kérdeztünk, az erről szóló riportunkat itt olvashatják el.
