Tavaly már több magyar film készült saját finanszírozásból, mint államiból

A független filmeket kutató Konkol Máté szerint tavaly volt az első év, hogy több magyar film készült független finanszírozásból, mint államiból. A 444 írja, hogy ha ráadásul megnézzük a bevételi részt, még az is kijelenthető, hogy a nézők is inkább ezekre kíváncsiak, mint az adófizetők milliárdjaiból készült kurzusfilmekre.

Amíg a Nemzeti Filmintézet (NFI) hat 2024-ben megjelent filmet támogatott, addig összesen tíz olyan nagyjátékfilm került forgalmazásba, amelyeket máshogy finanszíroztak. Ami ennél is meglepőbb, hogy

összesítve több jegyet vásároltak a független filmekre, mint állami támogatással készülő produkciókra.

Előbbire közel 590 ezer jegyet adtak el tavaly, utóbbira pedig alig több mint 560 ezret. A bevételi rész is eltér, a független filmek 1,4 milliárdot termeltek, az államiak viszont csak 1,2 milliárdot. A különbség első ránézésre nem tűnik nagynak, úgy viszont különösen szembeötlő, amíg a NER kegyeltjei akár több milliárd forintot is kaptak az adófizetőktől olyan nem túl minőségi projektekre, mint a Most vagy soha! vagy a Hogyan tudnék élni nélküled?, addig a független filmeken jellemzően baráti áron vagy szívességi alapon dolgozik a stáb. Vagyis úgy sikeresebbek anyagilag a független filmek, hogy közel sem tudnak annyit költeni marketingre és reklámkampányokra, mint az NFI által támogatott produkciók.

A Konkol által megosztott adatokból kiderül, hogy Herendi Gábor teljesen saját finanszírozású filmje csinálta a legnagyobb bevételt és legtöbb nézőt 2024-ben, de jól teljesített Szimler Bálint első nagyjátékfilmje, illetve az Azahriah-film is. A Rákay Philip-féle Most vagy soha! és a Demjén-musical van a dobogó harmadik, illetve második fokán, ami azért úgy nem nehéz, hogy mindkét film 1-2 milliárd forint körüli közpénzt kapott az NFI-től, és a Petőfi-filmre konkrétan buszokkal hordták az iskolásokat a bemutató idején.

Jól jelzi az NFI jelenlegi állapotát, hogy az elmúlt években kizárólag olyan magyar filmek kaptak nívós nemzetközi díjakat, amelyekhez semmi köze nem volt az államnak, és egy fityinget sem adott a készítőknek.

Az elmúlt két évben

• Buda Flóra Anna Aranypálmát nyert Cannes-ban rövidfilm kategóriában a 27 című animációs filmjével;
• Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmjét Velencében díjazták;
• Szimler Bálint első nagyjátékfilmje, a Fekete pont pedig három díjat is hazahozott Locarnóból.
• Cibulya Nikol pedig a 40. Varsói Nemzetközi Filmfesztivál különdíját kapta meg.

Hogy mennyire nehéz helyzetben vannak a független filmesek, arról ebben a cikkünkben írtunk korábban részletesen.