Jakab Péter a politika depolitizálásának magyarországi úttörője, aki mindenféle ideológiai-közpolitikai sallang nélküli politikai tartalomgyártóként próbálta előbb a Jobbik, majd az áprilisi választások után már csak a saját szekerét legalább a parlamenti küszöbig eltolni. Jakab azon ellenzéki képviselők közé tartozik, aki elsőként vette észre a magyar parlamentarizmus teljes kiüresedését, és jött rá, hogy módosító javaslatok helyett sokkal kifizetődőbb a honatyai posztok gyártása, és hogy pofonegyszerű bekerülni a parlamenti tudósításokba egy páros lábbal végrehajtott retorikai becsúszással.
A mandátumát egykori pártja követelése ellenére is megtartó képviselő kedden – amúgy a szociális törvény módosításáról szóló szavazás napján, amikor a Parlament előtt fekete hullazsákokba bújt szociális munkások tartottak tiltakozó akciót – bevitt az ülésterembe egy hőmérőt, hogy leleplezze Orbánt és „sleppjét”, mely „23 fokban melegszik”. Jakab emlékeztetett arra, „az iskolákban hőmérővel kell ellenőrizni, nehogy melegebb legyen a tanteremben 18 foknál”, ezért azt javasolja/követeli, hogy a Parlament se lehessen kivétel.
Egyébként a vonatkozó kormányrendelet értelmében az általános iskolákban legalább 20 foknak kell lennie télen, csak a középiskolákra írták elő a 18 fokos limitet.
A Blikk a nyár közepén végzett egy kalkulációt, ami szerint 1,4 milliárd forint lehet jövőre a Parlament éves rezsiköltsége. A pazarlás oka, hogy a 140 éve tervezett, 120 éve felépült Országház energiahatékonysága nem felel meg a XXI. század követelményeinek. Wachsler Tamás, az épület és környezete felújításáért felelős Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a múlt héten el is mondta, hogy a korabeli technológiák – köztük az Országház fűtési rendszere, a maga korában forradalmian újnak számító, gőz közvetítőközeges távfűtés – fölött mára eljárt az idő, ezért négy fázisban megkezdődik az épület belső felújítása is.
