Wachsler: 2026-ig semmilyen rekonstrukciós munkálat nem indul az Országházban

2022. november 15. – 13:52

Wachsler: 2026-ig semmilyen rekonstrukciós munkálat nem indul az Országházban
Fotó: Róka László / MTI Bizományosi

Másolás

Vágólapra másolva

Jelentősen alacsonyabbak lehetnének az Országház rezsiszámlái, ha a 120 éve átadott épület korszerűbb energetikai rendszerekkel rendelkezne, részben ezért kezdődik a ház belső rekonstrukciójának és modernizációjának előkészítése – mondta az MTI-nek Wachsler Tamás a projektért felelős Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. (SIP Zrt.) vezérigazgatója.

Egyebek mellett arról is beszélt, hogy az Országház épülete 120 éve készült el, a tervei pedig 140 évesek. Ennyi idő alatt a leggondosabb fenntartás mellett is – amelyet a ház folyamatosan megkap – fizikailag elhasználódnak egyes rendszerei. Mint mondta, ezekbe a napi működés közben nem lehet mélyen „belenyúlni”.

A 140 évvel ezelőtti technológiák – köztük az Országház fűtési rendszere, a maga korában forradalmian újnak számító, gőz közvetítőközeges távfűtés – fölött mára eljárt az idő. Számtalan, megújuló energiákat használó fűtési-hűtési rendszer létezik, ezek befogadására azonban az épület jelenleg nem alkalmas – mondta, hozzátéve, hogy „esztétikailag a ház teljesen rendben van, a homlokzatfelújítás elkészült”.

Négy szakasz lesz

Elmondása szerint több olyan beavatkozásra lehet szükség, amelyet a ház működése közben nem lehet elvégezni, a november 2-án megjelent kormányhatározat azonban most lehetővé teszi ezek átgondolását. A határozat nyomán elindult projektnek négy szakasza lesz; a most zajló, első fázisban, május 31-ig a beruházási tervet kell elkészíteni.

„Még a beruházási tervben kell feltenni néhány alapvető kérdést a politikai döntéshozók számára. Ha például egy olyan műszaki tartalom megvalósítására teszünk javaslatot, amelyet értelmesen csak az Országgyűlés átmeneti kiköltözésével lehet megvalósítani, akkor leírjuk, hogy ennek mik a feltételei és mik a megoldási lehetőségei” – mondta. Wachsler Tamás hozzáfűzte, ha ilyen típusú döntések születnek, akkor ezeket még a mostani parlamenti ciklusban célszerű meghozni.

Mint mondta, a beruházási terv alapján születhet arról döntés, hogy milyen beavatkozások valósulhatnak meg, ezután készítik a második szakaszban a tervezési programot, amely már konkrét részleteket tartalmaz. „A második szakasszal párhuzamosan elvégezendők a ház jelenlegi műszaki tartalmának mélyebb megismerését célzó azon vizsgálatok, amelyek esetleg még nem készültek el az elmúlt években.” Ez a szakasz egy feltételes tervezési tenderrel zárul.

A harmadik fázis – ha a kormány ennek megkezdéséhez is zöld lámpát ad – a kiviteli tervek elkészítését és a szükséges engedélyeztetést foglalja magába, és a szintén feltételes kivitelezési tenderrel zárul. A kormány a konkrét ajánlatok ismeretében dönthet a projekt tényleges kezdéséről.

A kivitelezői tenderrel és az esetleges kiköltözés fizikai előkészítésével ebben a négy évben kellene elkészülni, és akkor a következő ciklusban valósulhat meg a kivitelezés – érvelt a szakember, hozzátéve: egészen biztos tehát, hogy 2026-ig semmilyen konkrét munkálat nem kezdődik el az Országházban.

A projektet válságos időkben időszerűtlennek tartó kritikákra Wachsler azt válaszolta: nem véletlen, hogy országszerte rengeteg házat éppen azért újítanak most fel, mert megemelkedtek a rezsiköltségek és alkalmassá akarják tenni az épületeket a megújuló energiaforrások használatára. Az Országház erre jelenleg teljesen alkalmatlan. Nem utolsósorban szerinte éppen azért van szükség az épület korszerűsítésének átgondolására, hogy az Országház energiafüggetlensége nőjön.

Azt is elmondta, hogy „elképzelhető, hogy a beruházás bizonyos időszakokban, bizonyos részeken zavarja a házban a turisztikai funkciókat, máshol azonban nem. Lehetséges és elvárás is a rugalmasság”. Arról még gondolkodnak, hogy a Szent Korona és a koronázási jelvényeket ideiglenesen át kellene-e helyezni máshová.

A Blikk a nyár közepén végzett egy kalkulációt, ami szerint 1,4 milliárd forint lehet jövőre a Parlament éves rezsiköltsége.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter november elején beszélt arról, hogy a Parlament bizonyos műszaki berendezései és az egész fűtésrendszer nagyjából 120 éves, ezért rendkívül gazdaságtalanul működik. Azt mondta, egyszer egy ciklust rá kell majd szánni az energetikai felújításra, de nem ez a ciklus lesz az. Sokat lehetne spórolni azzal a miniszter szerint, ha felújítanák az Országház energetikai rendszerét.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!