Hazug ábrándok a Fertő tónál

2022. február 16. – 05:05

Hazug ábrándok a Fertő tónál
Forrás: Nagy Tavak Koalíció / Fertő Tó Barátai Egyesület
Kun Zoltán
természetvédelmi szakértő, a Fertő tó Barátai Egyesület titkára

Másolás

Vágólapra másolva

A Telex nyitott rá, hogy teret adjon fontos szakmai-közéleti vitáknak. A hídvitához hasonlóan a Magyarországon az utóbbi években zajló, heves reakciókat kiváltó vízparti beruházásokkal (például a balatoni, a velencei-tavi fejlesztésekkel) kapcsolatban is szívesen fogadjuk hozzáértő szereplők véleményét.

„A valóság is lehet olyan szép – sőt szebb! –, mint a hazug ábránd.” (Fekete István: Tüskevár)

Szememben a valóság a Fertő tó természeti értékeit jelenti, míg a hazug ábránd a tervezett, felesleges és túlméretezett fejlesztést. Nem szeretném, ha a jövő generációi négycsillagos szállodák vagy apartmanházak ablakán kitekintve próbálnának megismerkedni nemzeti parkjaink természeti értékeivel. Ezért is tartom fontosnak, hogy a Fertő tó Barátai Egyesület néveben reagáljak Szarka László Csaba akadémikus a Magyar Hírlap honlapján 2022. február 1-jén megjelent cikkére. Reményeim szerint ez a válasz egy olyan vitasorozat része lehet, aminek a részeként az olvasók megismerhetik a különböző véleményeket a hazánkban jelenleg zajló tóparti nagyberuházások témájában, és végül sikerül a Fertő tó és más területek kulturális, természeti értékeit megóvnunk a jövő generációi számára.

Szarka László Csaba megemlíti, hogy „időközben megszületett a grandiózus fejlesztési terv”, de sajnos ő sem írja le, hogy mikor és kinek a fejében született meg. Egyesületünk 2 éve igyekszik megszerezni azokat a háttértanulmányokat, amelyek igazolják a jelenlegi léptékű „fejlesztést”. Sopron Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-ben egy teljesen más léptékű tervet tűzött ki, amelynek központjában a strand régi területének rekonstrukciója volt 1,7 milliárd forintból, a tájképi szempontból ikonikus cölöpházak megőrzésével, sőt, esetleges bővítésével. Ezt a fejlesztési elképzelést a most tiltakozó civilek is el tudták fogadni, velük szemben tiltakozás nem volt.

Ugyanakkor a jelenlegi, 45 milliárd forintos fejlesztés – ami a korábbi turisztikai területet négyszeresére növeli – nem indokolt, ráadásul annak sem gazdasági, sem természetvédelmi hatásait nem vizsgálták megfelelően.

A természetvédelmi és világörökségi terület státuszt élvező Fertő tavon 2019-ben kezdődött óriási állami turisztikai beruházás, a strandként, csónakkikötőként szolgáló, leromlott állapotú területre terveznek grandiózus új épületeket, sportkomplexumot. A közpénz-tízmilliárdokból épülő projekt számos kérdést vet fel, ennek megfelelően heves ellenállást szült környezetvédő és lokálpatrióta civil körökben, és a tavi cölöpházak tulajdonosai is úgy érzik, indokolatlan hátrány érte őket az épületek elbontásával. Többek között ez az ügy adta az apropót a Nagy Tavak Koalíció nevű szervezet megalapításához, a Greenpeace pert indított a beruházás leállításáért, Ausztria több beleszólásért lobbizott, az UNESCO jelezte, hogy leállíttatná a beruházást (később ugyanezt kérte az MTA is), az Európai Bizottság egyeztetni kezdett a magyar kormánnyal a témában.

Világszínvonal az előírások ellenében

Szarka azt írja, hogy „a cölöpházak... nem feleltek meg a katasztrófavédelmi előírásoknak, sőt még a környezetvédelmieknek sem”. A szerző ezzel az állításával mintegy igazolni igyekszik a cölöpházak lerombolását és a jelenlegi fejlesztést. Ugyanakkor, amennyiben az állítás igaz, és a cölöpházak valóban nem feleltek meg az előírásoknak, felmerül a kérdés, hogy a hatóságok miért nem jártak el annak érdekében, hogy megfeleljenek az előírásoknak. Az előírások betartatásának elmulasztása súlyos hatósági hiba, aminek a felelőseit érdemes lenne megkeresni. Ugyanakkor ez sem igazolja a grandiózus tervek megvalósítását 45 milliárd forint közpénzből, csupán azt, hogy a korábban meglévő infrastruktúra rekonstrukciója szükségessé vált.

A „Modern Városok Programja egy világszínvonalú Fertő tavi üdülőtelepet ígér” – írja Szarka László Csaba. Elfelejti megemlíteni azonban, hogy mindezt egy természetvédelmi területre (nemzeti park) ígérik, ami még kulturális örökségvédelmi szempontból is kiemelkedő egyetemes értékkel bír, hiszen UNESCO világörökségi terület. Egy világszínvonalú üdülőtelepet csak és kizárólag az előírásoknak megfelelően lenne szabad felépíteni az előírások betartása nélkül nem lehet világszínvonalról beszélni. Márpedig a jelenlegi tervek figyelmen kívül hagyják a világörökségi kezelési terv irányelveit (ezért is kérte az UNESCO, hogy függesszék fel a beruházást), a tó parti sávjának védelmét (83/2014-es kormányrendelet), végül az Élőhelyvédelmi és Környezeti Hatásvizsgálati direktívák egyes előírásait (ezért is vizsgálja az EU Környezetvédelmi Főigazgatóság a beruházást egy EU Pilot eljárás keretében). Nem lehet modern várost építeni a jogszabályokkal szemben.

Mindannyiunk ügye

Szarka szerint „...a tiltakozást nem idevalósi »civilek« irányítják”. Még ha igaz is lenne ez az állítás – aminek a bizonyítására kíváncsi lennék, hiszen nem valószínű, hogy a szerző kezelhet olyan személyes adatokat, mint a tiltakozók a lakcíme –, akkor is felvetődik az egyszerű kérdés: ez miért fontos kifogás a beruházás szempontjából? Azzal, hogy az első Orbán-kormány 2001-ben kezdeményezte a terület világörökségi helyszínné nyilvánítását, a világ összes emberi lakosának örökségévé tette a Fertő tavat. Éppen ezért a tiltakozásban bármilyen nemzetiségű civil szervezet részt vehet, vagy akár irányíthatja is azt. Azzal, hogy 1994-ben nemzeti park lett a terület, bárki, aki a nemzet része (Csíkszeredától Londonig) felszólalhat a tó védelmével kapcsolatban. A Fertő tó Natura 2000-es besorolású, vagyis közösségi jelentőségű védett terület az EU-ban. Ez azt is jelenti, hogy bárki, akit érdekelnek a Natura 2000 területek az EU-n belül, szintén felszólalhat. Természetesen nem lehet minden kívánságnak megfelelni, de a teljesítendő kívánságot kötelező jogszerűen teljesíteni.

Szarka az MTA Biológiai Tudományok Osztályának állásfoglalására reagálva azt írja, hogy „az akadémiai állásfoglalás sajnos homályban hagyja a beruházást ellenző »számos« nemzetközi szervezet nevét.” Felhívom az akadémikus úr figyelmét, hogy aki kicsit is követi az eseményeket, az tudja, hogy mely szervezetek tiltakoztak eddig, de álljon itt a nevük:

  • az ICOMOS Magyar Bizottsága 2021. februárjában a tervek finomítását kéri;
  • az UNESCO Világörökségi Titkársága 2021 júniusában, mivel a tervek finomítsa nem történik meg a beruházás megállítását kéri;
  • az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága jelenleg is EU Pilot vizsgálatot folytat;
  • és 30 civil szervezet 20 országból kérte már az UNESCO-t a terület veszélyeztetett világörökségi listára vételét.

Műfüves focipálya és ökoturizmus

Szarka László Csaba egyik megállapítása sajnos nagyfokú tájékozatlanságról tesz tanúbizonyságot. Eszerint a beruházással érintett területek „...a Bioszféra Rezervátum pufferzónájába tartoznak, ahol korlátozottan és szabályozott mértékben folyhat rajtuk emberi tevékenység, amely nem lehet ellentétes a természetvédelmi célokkal. Ezeken a területeken fontos a környezeti nevelés és az ökoturizmus elősegítése.” Valóban fontos a környezeti nevelés és az ökoturizmus, a Fertő-Hanság Nemzeti Park feladatai közé is tartozik a természeti értékek bemutatása. Ugyanakkor a szerző téved, amikor úgy gondolja, hogy a védett területen belüli szállásadás (4 különböző típusú szálláshelyen), a zárt teremben zajló fallabda, a műfüves pályán tervezett labdarúgás, a kosárlabda, a tenisz ökoturizmusként vagy környezeti nevelésként határozható meg. Ezekhez a tevékenységekhez, amelyeknek semmi közük nincs az ökoturizmushoz, a Fertő-tó csak díszletként szolgál. Éppen ezért a beruházás legtöbb elemének a védett területen kívül kell helyet keresni, és nem a Nemzeti Parkon belül.

Szarka kitér a jelenleg zajló közbeszerzési eljárásra és leírja, hogy „a közbeszerzési kiírás szerint 52 hektárról, azaz 0,52 négyzetkilométerről van szó”. Ez a legproblémásabb része a beruházásnak: a közbeszerzési kiírás egyszerűen nem felel meg a környezetvédelmi engedélyeknek. A tervezett beruházás legalább 4 pontban eltér az engedélyektől, ezek között van a kiterjedés is, hiszen az engedélyek 45 hektárra szólnak. A tervezett 26 apartmanháznak nincs is környezetvédelmi engedélye, és ezt a megállapítást 2022. február 9-i levelében az illetékes Kormányhivatal sem cáfolta. Magyarul

közpénzből, állami területen egy 100%-ban állami tulajdonban lévő cég az állami hatóságok felügyelete mellett egy engedélyeknek nem megfelelő beruházást tervez. Teljesen mindegy, mekkora a beruházás kiterjedése, ha egyszer a jogszerűtlenség igazolható.

Az akadémikus a természetvédelmi kezelésről is ír: „...a nyílt vízfelületek megfelelő arányú, akár még kotrással történő fenntartása is természetvédelmi cél lehet”. Ezt senki nem vitatja. A kritikus hangok a beépítés mértékét kritizálják, a közpénz felhasználás miatt számon kérik a gazdasági megalapozottságot (szükség van-e például 850 vitorláshajó számára kikötőre?), és felhívják a figyelmet a természet- és tájvédelmi értékek veszélyeztetésére, valamint a jogszabálysértő építményekre, például a tó 6 méteres parti sávjának védelmét figyelmen kívül hagyó 4 csillagos szállodára és a 26 apartmanházra.

Szarka véleménye szerint a „..Fertő-beruházás tehát a művelje és őrizze szemléletben fogant”. Az akadémikus elfelejti, hogy egy IUCN II kategóriájú nemzeti parkról beszélünk, ahol a művelés korlátozott mértékű. A tervezett beruházási elemek egyébként sem művelik a területet, hanem mintegy 13 hektáron leburkolják azt. Művelés az lenne, ha történne nádaratás, történne élőhelyfenntartás vagy rehabilitáció. Az építkezés és az épületek mellett kialakítandó intenzíven fenntartandó zöld felületek nem tekinthetők természetvédelmi kezelési, művelési és megőrzési tevékenységek.

A cikk végéhez közeledve Szarka felveti, hogy foglalkozni kellene a beruházás egyetlen valódi kockázatával, a tó rejtélyes vízszintingadozásaival. A Fertő tó mint ökoszisztéma egy élő rendszer, aminek a vízviszonyai éppen a beruházás fogja felborítani, hiszen a tó vízszintjét innentől kezdve nem az ökológiai, hanem a turisztikai igények – nevezetesen a partra és részben mederbe tervezett szálloda és apartmanházak padlószintjei – fogják meghatározni. Ez egy súlyos hiba, hiszen a vízszint jövőbeni ingadozását a szálláshelyek fenntartói és használói kevéssé fogják tolerálni.

Az osztrák oldal hibái nem adnak felmentést

Szarka László Csaba egy javaslattal zárja cikkét: „...emeljünk inkább szót a nezsideri partszakaszon a madárvonulás keresztmetszetében létesített szélerőművek sokasága ellen. Ezeknek az újabb keletű szörnyűségeknek a látványa ugyanis a kultúrtáj-világörökség pimasz megcsúfolása”. Egyetértek az akadémikus úrral abban, hogy fel kell emelnünk a szavunkat a többi természet- és tájvédelmi értékeket veszélyeztető beruházás ellen mind az osztrák, mind a magyar oldalon. Ezeknek a fellépéseknek azonban nem „inkább”, valami helyett, hanem egymással párhuzamosan kell megtörténnie. A Fertő tó védelme érdekében a világörökségi kezelési tervet, a nemzeti parkok kezelési terveit és a vízgazdálkodási terveket össze kell hangolni úgy, hogy a határon átnyúló hatásokat is figyelembe vesszük.

Az osztrák oldalon történő természet- és tájvédelmi értékeket károsító beruházások egyrészt nem jogosítanak fel minket hasonlóan káros beruházásokra, másrészt a magyar állam hivatalos szerveinek feladata lenne, hogy az Espoo-egyezményre hivatkozva ezekkel szemben hatékonyan fellépjen.

Sajnálatos, hogy jelenleg a határ mindkét oldalán a szűkös forrásokkal rendelkező civilek igyekeznek csak az értékeket megóvni.

Szeretném azt is megemlíteni, hogy a fentieken kívül a helyzet tisztázását és a konszenzus keresést nem segítik azok a csúsztatások sem, amelyekkel a projekt támogatói előállnak. Erre az egyik legfrissebb példa Nagy István agrárminiszter 2022. január 11-én írt levele a parlamenti Fenntartható Fejlődés Bizottság elnökének. Ebben a levélben a miniszter úr azt állította, hogy a beruházás az 1960-as évektől turisztikai igényeket szolgáló területen történik. Ez egy olyan valótlan állítás, amit nagyon egyszerű műholdas felvételekkel (Google Earth idővonal) és a Fertő-Hanság Nemzeti Park 1992-ben készült biotóp térképével cáfolni.

Senki nem vitatja a vízitelep korszerűtlen elemeinek felújításának szükségességét. Ezzel az elképzeléssel, amit Sopron MJV 2014-ben elfogadott integrált településfejlesztési stratégiája tartalmazott, senki nem szállt szembe. A szükségtelen, indokolatlan és nem területre való elemekkel történő jogszerűtlen bővítést viszont nem lehet, nem szabad elfogadni és támogatni.

Végezetül túlmutat a Fertő tavi „fejlesztés” esetén egy másik kérdés: vajon az állam feladata-e szálláshelyeket építeni? Nem lenne elegendő az, hogy az állam és önkormányzatok megteremtik a jogi és pénzügyi feltételeit szálláshelyek üzleti alapon történő és magántőke kockáztatásával járó építésének? De ez már egy másik véleménycikk témája lehet.

(A szerző a természetvédelmi szakértő, a IUCN World Commission on Protected Areas és a IUCN Commission on Ecosystem Management tagja.)

Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a Telex véleményét. A Telexnél fontosnak tartjuk, hogy mások véleménye akkor is megismerhető legyen, ha nem értünk vele egyet. Szeretnénk, ha egy témáról az olvasóink minél több álláspontot megismerhetnének.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom