20 millió forintos bontási költséget számláztak ki a Fertő tavi cölöpházasoknak ledózerolt nyaralójuk után

Hiába dózerolták le az épületeket, nincs még vége a Fertő tavi (ex)cölöpházasok kálváriájának: a napokban az ügyet jogi útra terelő család megkapta a számlát a beruházótól nyaralójának „bontási költségéről”, ami több mint 20 millió forintra rúg – értesült a Telex az érintettek jogi képviselőjétől.

A Som család tudta előre, hogy ez várható, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) ugyanis már korábban közölte velük, hogy amennyiben nem bontják el maguk a házat, ezt ők fogják megtenni, a költségét pedig behajtják rajtuk. Ők azonban már a bontási kötelezettség jogosságát is vitatták, és perre akartak menni az állami beruházóval, ezért nem kezdtek el bontani. A fejleményekről aztán a Telexen is beszámoltunk: miközben a bíróságon bent állt egy úgynevezett „ideiglenes intézkedés iránti kérelmük” (amely kedvező elbírálás esetén azt garantálta volna, hogy amíg nem fut végig a per, ne nyúljon senki az épülethez), a beruházó ledózerolta a még álló néhány házat.

A „kiürítési kötelezettség megszegése miatti kártérítési igény” tárggyal kiküldött levélben az STFN Zrt. 20,177 millió forintot követel, melyet a cég az Államkincstárnál vezetett számlájára kérnek elutalni. Ebből 156 ezer forint a házban található ingóságok elszállítása és őrzése miatt merült fel, a többi pedig maga a bontás díja. A műveletet Brenner Koloman jobbikos országgyűlési képviselő helyszíni fotóinak tanúsága szerint markolókkal végezték:

Stelli-Kis Sándor, Somék ügyvédje a Telexnek azt mondta, továbbra sem tartják jogosnak azt, ami történt, jogi úton fogják megtámadni a fizetési felszólítást. Sőt: független értékbecslő értékelése alapján 170 millió forintos kártérítést igényelnek az egykoron 231 négyzetméteres, az ingatlannyilvántartásban külön helyrajzi számmal rendelkező elbontott cölöpház fejében. Stelli-Kis a többi jogi eljárásra vonatkozó kérdésünkre arról tájékoztatott minket, hogy ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a bíróság elutasította, és mivel addigra már a ház megsemmisült, ezt nem fellebbezték meg. Ugyanígy jártak a birtokvédelmi eljárás iránti kérelmükkel.

Az ügyben a jogvita alapját az adja, hogy a cölöpházasok és az STFTN más-más időponttól és jogalaptól eredeztetik a mederhasználati jogviszonyt, és mást gondolnak arról is, minek minősültek a mólókon található fölépítmények; ennek kacifántos részleteiről itt írtunk. Akárkinek is van igaza jogilag, az legalábbis furcsa, hogy az állami cég ilyen durva eszközökhöz folyamodott a tereprendezés során, és a kártérítés a cölöpházasok megbékítésére fel sem merült az egyébként igen költséges projektnél. Emellett azt sem hagyták, hogy a tulajdonosok arrébb szállítsák a házakat, vagy hogy múzeumként helyben maradhasson legalább egy közülük, holott nem a beruházási területen álltak.

A 32 milliárd forintos turisztikai fejlesztést a cölöpházasok körén kívülről is rengeteg kritika éri: a környékbeli civilek, a Nagy Tavak Koalíció, a Greenpeace és az UNESCO is tiltakozott már a szikes tó természetes élővilágát veszélyeztető építkezés miatt. Nemrég Ausztria jelezte, hogy beleszólást szeretne a projektbe, az Európai Bizottság pedig egyeztetést kezdeményezett az ügyben. A témában született cikkeinket itt olvashatja.