Az UNESCO leállíttatná a Fertő tavi gigaberuházást

2021. június 04. – 14:28

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Minden napra jut egy újabb meglepő hír az állam Fertő tavi gigaberuházásával kapcsolatban: pénteken egy levél került nyilvánosságra, amelyben az UNESCO az építkezés azonnali felfüggesztését sürgeti.

A Greenpeace által nyilvánosságra hozott levelet az ENSZ világörökségi szervezetének (UNESCO) igazgatója, Mechtild Rössler írta az UNESCO magyarországi nagykövetének, Túróczy Lászlónak, és áll benne, hogy a projekt a tervezett méretben és formában sértené a „Fertő / Neusiedlersee kulturális táj” autentikusságát és integritását. A levél idézi az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa – UNESCO tanácsadója a Világörökség helyszíneivel kapcsolatban) nemzetközi testületének állásfoglalását is a projekttel kapcsolatban.

Eszerint vissza kell állítani a part eredeti állapotát – ha nem függesztik fel a beruházást, és cserélik az egész koncepciót valami sokkal visszafogottabbra, veszélybe kerülhet a terület Kiemelkedő Egyetemes Érték besorolása.

„Nagyra értékelnénk, ha a mellékelt ICOMOS szakmai véleményt megosztaná az illetékes hatóságokkal megfontolásra, és folyamatosan tájékoztatná a Világörökségi Központot arról, hogy milyen módon veszik figyelembe ezeket az ajánlásokat” – írta még Rössler.

A levél érdekessége, hogy az ICOMOS-nak van magyarországi leágazása is, amelyet némileg késve bár, de bevontak a Fertő tavi beruházás véleményezésébe. A szervezet hivatalos állásfoglalása a februári ICOMOS-híradóban olvasható, és jóval finomabb véleményt fogalmaz meg, mint ami most jött a nemzetközi irányból (mivel a magyar ICOMOS inkább csak épített örökség szempontjából nézte a beruházást, abból pedig nemigen van a parton).

A magyar ICOMOS-hoz közeli forrásunk szerint a mostani levének és állásfoglalásnak nincs is köze a hazai lábhoz, nem ők lobbiztak az UNESCO-nál határozottabb fellépésért, hanem valaki más – ilyen szereplőből elég sok lehet, ugyanis a beruházás felbőszített több szereplőt a helyi és országos civil szervezetektől (pl. Fertő tó barátai, Nagy Tavak Koalíció) kezdve a környezetvédőkön át a most lebontott cölöpházak tulajdonosaiig. A magyar ICOMOS-osok, akik csak a projekt néhány elemének nagyságrendi csökkentését javasolták, egyébként nem is tudtak róla, hogy készül egy keményebb hangú felszólítás az UNESCO-tól a nemzetközi részleg véleménye alapján.

A 32 milliárdos turisztikai beruházás sokak szerint visszafordíthatatlan károkat okozna az UNESCO kulturális örökséghez tartozó helyszínen, ezért a kezdetektől sokan ellenzik. A korábban elhanyagolt, retro hangulatú, ugyanakkor természetközeli helyszínre egyebek mellett nagy méretű luxushotelt, parti apartmanházakat, ökoparkot, sportpályákat húznának fel. Természetvédelmi szakmai közegben az az uralkodó vélemény, hogy amekkora terhelést egy ilyen komplexum jelentene a tónak és partjának, azt még akkor sem lehet ökoturizmusnak nevezni, ha egyébként minden látogató tudatosan viselkedik. Kétséges az is, hogy mennyire lehet fenntartható (úgy anyagilag mint környezetileg) a szikes tó Balaton-szerű hasznosítása. A Fertő jelenleg sokkal inkább változatos vízi élőhely, mint nagyüzemi strand- és szabadidős létesítmény, nem véletlenül: a nádassal benőtt, iszapos közeg nem éppen ideális strandolásra. Az eredeti állapot felszámolásáért ugyan most meglehetős természetpusztítás árán megpróbál mindent megtenni a beruházó, de hogy a kezdeti áramvonalasítás után is így maradjon a terület, ahhoz állandóan kotorni kéne az iszapot, ami észak (Ausztria) felől vándorol felénk a tóban.

A Fertő tavat és az azt övező tájat, településeit 2001-ben, tehát az első Fidesz-kormány alatt vette fel az UNESCO a világörökségek közé. A Fideszt azóta már látványosan kevésbé érdekli, hogy mi az UNESCO véleménye a kormányzati beruházásokról, vagy hogy ezek mennyire fenyegetik az egyes világörökségi besorolásokat. ICOMOS-közeli forrásunktól hallottuk, hogy bár elvileg ez előírás lenne a tagországoknak, a magyar kormány valahogy mindig „megfeledkezik” arról, hogy a szervezetet tájékoztatni kellene a világörökségi területeken tervezett beruházásokról.

A Fertő tónál is ez történt, bár a mostani levélig nem tűnt úgy, hogy ez bárkit is különösebben érdekelne a másik oldalon. Örökségvédelmi körökben ugyanakkor úgy tartják, hogy a Budapesten zajló, szintén egyeztetés nélküli, és világörökségi szempontrendszert gyakran figyelmen kívül hagyó nagyberuházások (pl. a Budai Vár építkezései) miatt amúgy is érik, hogy kirakják a fővárost az UNESCO-ból – nemrég már be is jelentették, hogy veszélyeztetett helyszínek listájára teszik Budapestet. Magyarország és az UNESCO elmérgesedő viszonyához adhat még egy löketet, ha a Fertő tavi beruházásnál is lesöprik az ajánlásokat. Hogy egy ilyen fenyegetés mennyire hatná meg a magyar kormányt, az kétséges, ugyanis gyakorlati „haszna” nincs az UNESCO-tagságnak, hacsak az nem, hogy az útikönyvekben világörökségként vannak feltüntetve egyes hazai célpontok, ami jelent egyfajta presztízst, és vonzhatja a turistákat.

Megkérdeztük a Magyar Turisztikai Ügynökséget és a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t, figyelembe veszik-e akár a magyar ICOMOS enyhébb korrekcióra irányuló, akár az UNESCO és a nemzetközi ICOMOS drasztikusabb ajánlásait.

A Miniszterelnökségi Sajtóiroda válaszolt kérdéseinkre. Ebben azt írták, hogy az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület pontos és részletes tájékoztatást kapott a projektről, és a tervek pontos ismeretében kijelentette, hogy „a fejlesztési területen nem található megőrzendő épített világörökségi érték, a beruházás során világörökségi szempontból meghatározó, védendő építészeti érték nem sérül.” Mindezt az ICOMOS Híradó, a Magyar Nemzeti Bizottság hivatalos közleményei között is leírta a szervezet.

A válaszban arra is kitérnek, hogy a térség épített világörökségi értékei közé védett épületek, tájházak, múzeumok tartoznak, a vízitelepen lévő 70-es – ’90-es években létrejött könnyűszerkezetes nádfedeles építmények viszont nem. A Miniszterelnökség szerint a Fertő Part fejlesztés léptékében összhangban van a tó körül található hasonló funkciójú helyszínekkel. Két dologban tér el ezektől: a természetközeli zöldterület aránya kimagasló (70 százalék), illetve a természetvédelmi oktató-bemutató központ prioritást élvez a beruházás során – utóbbit a Ramsari Bizottság és az ICOMOS is kiemelt az egyeztetések alatt

„A projekt az összes hazai és nemzetközi jogszabály által előírt engedéllyel rendelkezik, így a fejlesztés felfüggesztése nem indokolt.”

A válaszban ugyanakkor a Miniszterelnökség nem reagált érdemben a nemzetközi ICOMOS aggályaira, sem arra, hogy csökkentik-e a beruházás volumenét, amit a jóval óvatosabb álláspontot képviselő magyar ICOMOS is javasolt.