2024. október 17. – 14:18
Az egészségügy állapotával foglalkozó kérdések különösen előtérbe kerültek a nyári kánikulai időszakban, illetve az ügyeleti rendszer jelenleg is zajló átalakítása vagy akár az új háziorvosi körzetek meghatározása idején. Ebben az elemzésben az egészségügy legalsóbb szintjét, a felnőtt háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálatok állapotának térbeli aspektusát mutatjuk be térképek segítségével, a Választási Földrajz elemzésében.
Jelenleg Magyarország 1750 településén közel ötezer háziorvosi rendelő van. Mindemellett
1405 olyan – jellemzően kis népességű és községi jogállású – település van, ahol nincs helyben háziorvosi ellátás.
A helyzetértékelés fontos részét képezi azonban az, hogy ezek a települések sem ellátatlanok, hiszen a szolgáltatást egy közeli praxisnak kell biztosítania a körzethatárok alapján. Az egészségügyi alapellátás nyilvánvalóan nehezebb akkor, ha egy háziorvos több, egymástól távol lévő település lakosságát látja el. És a dolog a betegek oldaláról nézve is problémás: esélyegyenlőtlenséget szül, hogy nagyon sok ember számára csak a lakóhelyétől távolabb érhető el az orvos.
A helyben háziorvosi szolgálattal nem rendelkező településeken több mint félmillió ember él. Emellett van 338 olyan település körülbelül 390 ezer emberrel, ahol ugyan lenne szolgálat, de háziorvos nincs – az ellátást csak helyettesítéssel tudják megoldani. Ezek közül 311 településen tartósan betöltetlen a helyben lévő összes praxis. Az ellátást itt úgy oldják meg, hogy a községek üresen álló rendelőiben a környékbeli háziorvosok – akár egymást váltva – fogadják a betegeket bizonyos napokon.
Országosan tartósan 628 betöltetlen felnőtt- vagy vegyes (tehát felnőttet és gyereket is ellátó) háziorvosi szolgálat van az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai alapján. A településeket, ahol van tartósan betöltetlen háziorvosi praxis, a következő térképen különböző árnyalatú sárga/barna színekkel jelöltük. Sötétbarnával azt a 311 települést színeztük ki, amelyekben az összes szolgálat tartósan betöltetlen. Tehát itt nincs állandó orvos, de van helyettesítés. Ezekkel szemben a narancssárgával jelöltekben is csak helyettesítéssel van háziorvos, de ezeken a helyeken fél éve még be volt töltve a szolgálat állandó orvossal. Ilyen település a Békés megyei Csabacsűd vagy a Hajdú-Bihar megyei Furta. Mindkét településen van háziorvosi szolgálat, azokat helyettesítéssel oldják meg, de egyik szolgálat sem szerepel még az Országos Kórházi Főigazgatóság listáján.
Ahol helyben egyáltalán nincs háziorvosi szolgálat, azok a települések javarészt a Dunántúlon vannak (a térképen szürkével jelölve), de Borsod megye északi részében is találunk számos ilyen községet. Az itt élők a hozzájuk legközelebb eső olyan településen fordulhatnak háziorvoshoz, ahol van praxis és hozzá tartozó rendelő. Természetesen az nem lehet reális elvárás, hogy mind a 3155 településen legyen helyben főállású háziorvos, de ezek pont a legelmaradottabb és legszegényebb térségeinkben vannak, ahol akár a szomszédos településre is problémás lehet eljutni.
Azok a (térképen sárgával jelölt) települések, ahol ugyan van háziorvos, de számos praxis tartósan betöltetlen, jellemzően az Alföldön vannak. Itt a településszerkezet sokkal kevésbé aprófalvas, jellemzőbbek a nagyobb falvak, illetve kisebb városok. Számos területileg összefüggő olyan település van Békés és Csongrád északi, illetve Jász-Nagykun-Szolnok keleti, valamint Hajdú-Bihar déli részén, ahol csak tartósan betöltetlen szolgálatokkal találkozhatunk. Ez az Alföld egyik legnagyobb kiterjedésű belső perifériás térsége, ahol az alacsonyabb jövedelműek magas aránya és a társadalmi kiszolgáltatottság mellett az egészségügyi ellátórendszerben lévő hiányosságok is nehezítik a helyben élők életét. Az ilyen településeken nem a helyben lévő praxisok hiánya, hanem sokkal inkább a meglévő szolgálatok leterheltsége jelent problémákat.
Az Alföld mellett azonban számos Vas és Zala megyei településen is találunk olyanokat, amelyekben tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok vannak. A legrégebben, 2006. április 1. óta, vagyis 18 éve Gyönk településén hiányzik egy háziorvos.
Ha a térképen az adott településre viszi az egeret, egyenként láthatja a háziorvosi praxisok és a háziorvosok számát, a betöltetlen praxisokat, a helyettesítéssel ellátottakat és az egy háziorvosra jutó betegek számát.
A helyben háziorvosi szolgálattal nem rendelkező települések többsége közúton 10 kilométeren belül van a legközelebbi háziorvosi rendelőtől. A következő térképről ezek a távolságok olvashatók le. Ebből kiderül, hogy a legnagyobb távolságok Tolna megye középső, és Borsod északi részén, valamint a belső-somogyi területeken vannak, de találunk egy-két ilyen települést a jobban ellátott alföldi területeken is, főleg a korábban már emlegetett Hajdú-Bihar-Békés-Jász-Nagykun-Szolnok térségben.
Kérdésként merülhet fel, hogy a háziorvosok száma a rendszerváltozás óta hogyan alakult, vagyis hogy romlik vagy javul-e a helyzet Magyarországon. A következő ábra választ ad erre a kérdésre. Ezen az látható, hogy a rendszerváltozás idején nem volt sokkal több háziorvos hazánkban, viszont azután nyolc év alatt hirtelen megnőtt a számuk, ami az első Fidesz kormányzat kezdetére 5200 fölé ment. Azóta azonban folyamatosan csökken, először csak enyhén, majd 2017 óta meredeken esik a számuk. Tavaly már az 1990-es szint alá süllyedt.
Az egészségügyi alapellátás egyik legnagyobb problémája a benne dolgozó orvosok elöregedése. Ez tavaly olyan szintet ért el, hogy a GKI elemzése szerint a háziorvosok 56 százaléka 60 éves vagy idősebb volt, míg mindössze 1,4 százalékuk volt 35 éves vagy fiatalabb.
A felnőtt háziorvosokhoz képest jelentősen kevesebb házi gyermekorvosi szolgálat van, amelyek tehát kifejezetten a gyermekek számára nyújtanak (nem sürgősségi) egészségügyi alapellátást. Országosan 1488 ilyen van, ebből fakadóan a praxisok által lefedett települések köre is jóval szűkebb. Ezeket egészítik ki a vegyes háziorvosi praxisok, ahol mind a felnőttek, mind a gyermekek számára nyújtanak alapellátást. A kisebb településeken jellemzően így oldják meg a gyermekek ellátását.
A kifejezetten házi gyermekorvosi és a vegyes praxisokat összesítve azt látjuk, hogy Magyarország 3155 települése közül összesen 1693 helyen érhető el valamilyen gyermek-alapellátás.
A települések 46,3 százaléka tehát helyben nem rendelkezik házi gyermekorvosi vagy vegyes háziorvosi szolgálattal, ilyen településeken pedig több mint 600 ezer ember lakik.
Ezen felül 348 településen csak tartósan betöltetlen, de helyettesítéssel megoldott házi gyermekorvosi vagy vegyes praxis van. Ezeken a településeken további félmillió ember él, és köztük van például a 10 ezer lakosnál is népesebb Kőszeg és a 8 ezer lakosú Győrújbarát is.
A házi gyermekorvosi szolgálatokat mutató térképen az is látható, hogy a Dunántúl e tekintetben sincs jó helyzetben: Vas, Veszprém, Zala és Somogy megyékben csak a legnagyobb településeken találunk kifejezetten házi gyermekorvost, a többi településen jellemzően a vegyes praxisok dominálnak. Bizonyos településekről viszont nagyon sokat kell utazni a legközelebbi gyermekorvoshoz. A különböző elérési utakat és az egészségügyi alapellátás földrajzi helyzetét bővebben Magyarország Nemzeti Atlaszának erről szóló fejezetében vagy interaktív térképén lehet böngészni.
A legtöbb ember olyan településen él, ahol van tartósan betöltetlen házi gyermekorvosi szolgálat, Budapesten például 10 százalék körüli ezek aránya, de Miskolcon (22 százalék) és Tatabányán (46 százalék) is számos praxist helyettesítéssel oldanak meg.
Ha a térképen az adott településre viszi az egeret, egyenként láthatja a házi gyermekorvosi és a vegyes praxisok számát, a háziorvosokét, a betöltetlen praxisokat, a helyettesítéssel ellátottakat és az egy házi gyermekorvosra jutó betegek számát. A településre kattintva rögzítheti a felugró ablakot, így az ott lejjebb szereplő adatokra is le tud görgetni.
A házi gyermekorvosi szolgálatok alacsonyabb számának köszönhetően az ezektől vett átlagos távolság is némileg nagyobb, mint a háziorvosok esetében. Itt
bőven találunk olyan települést, amelyről a legközelebbi házi gyermekorvosi- vagy vegyes háziorvosi szolgálathoz több mint 10 kilométert kell utazni.
Ezek jellemzően Borsod-Abaúj-Zemplén határmenti, északi, illetve Zala és Somogy megyék külső területein helyezkednek el, de találunk ilyen települést Baranya, Tolna, Nógrád megyékben is. Még a szolgálatokkal jobban ellátott alföldi területen is találhatóak bőven ilyen települések főleg Békés, Bács-Kiskun vagy Jász-Nagykun-Szolnok megyékben.
A házi gyermekorvosok számának időbeli alakulásában hasonló trendet láthatunk, mint a háziorvosoknál, viszont itt a helyzet sokkal drasztikusabb. A rendszerváltozás idején még 1400 felett volt a számuk, majd a gyermekorvosok is egyre többen lettek, mely növekedés 2003-ig tartott. Azóta azonban itt is megfigyelhető a csökkenés, ami 2014 óta vált nagy méretűvé. Azóta minden évben 20-szal csökken a házi gyermekorvosok száma.
Közös problémát jelent még mindkét rendszernek, hogy az orvosi körzetek határai lassabban tudnak változni, mint a lakónépesség eloszlása. Ez azt eredményezi, hogy
bizonyos területeken hiába van betöltve minden szolgálat, ha egy orvosra nagyon sok lakos jut.
Ilyen területek tipikusan a nagyvárosok körüli szuburbanizációs települések, ahol nem ritka az egy háziorvosra jutó 4-5 ezer lakos. Ezek az adatok minden település esetében leolvashatók a fenti térképekről, ha az adott településre kattintunk, vagy fölé húzzuk az egeret. (A másik térképen látható az egy házi gyermekorvosra jutó lakosságszám is, ez inkább csak tájékoztató jellegű.)
Összességében elmondható, hogy az orvosi szolgálatok földrajzi eloszlása a dunántúli aprófalvas térségeinkben nem kedvező, hiszen számos kilátástalan helyzetben lévő kistelepülésen nincs helyben alapellátás, ami újratermeli a már meglévő egyenlőtlenségeket. Ezt a kedvezőtlen helyzetet rontja tovább, hogy a háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálatok 13 százaléka tartósan betöltetlen, csak helyettesítéssel tudják megoldani azokat. Ebből fakadóan az egészségügyi alapellátásban meglévő kapacitáshiány a különböző földrajzi térségekben ugyan más-más módon hat, de mindenkit érint.
A tartósan betöltetlen praxisok problémáját a kormányzat úgy akarja megoldani, hogy ezeket a szolgálatokat 2028. január 1-ig megszüntetik és összevonják másokkal. Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint ugyanis azért van ennyi betöltetlen praxis, mert a rendszerváltozás után túlságosan sok gazdaságtalanul működő szolgálatot hoztak létre az önkormányzatok. Miközben az ország népessége nagy mértékben csökkent az elmúlt 30-40 évben, a háziorvosi körzetek száma ezt nem követte. Az önkormányzatok helyett a jövőben a járási hivatalok kaphatják meg a háziorvosi szolgálatok felügyeletét. Az így létrejövő nagyobb betegszámú praxisok terheltségét azzal igyekeznének oldani, hogy képzett ápolók is felírhatnának bizonyos gyógyszereket, és egyre jobban alkalmaznák a betegek távoli felügyeletét jelentő telemedicinás és telemetriás módszereket.
