A betöltetlen és a kevés beteget ellátó háziorvosi praxisokkal is kezdeni akar valamit a BM államtitkára

Nemcsak a betöltetlen háziorvosi praxisok kérdését kell kezelnie a kormánynak, de azokat is, amelyek kevés beteget látnak el, és így aránytalanul magas finanszírozáshoz jutnak – mondta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az országgyűlés népjóléti bizottsága előtt, ahol beszámolt az egészségügyi alapellátás átalakításáról és további fejlesztésének irányairól. Az ellenzéki képviselők közül többen azt firtatták, honnan lesznek a jövőben fiatal háziorvosok. Az ülésen meglepő módon felszólalhatott a Magyar Orvosi Kamara elnöke is, pedig a testület az utóbbi időben komoly konfliktusba került a kormánnyal.

A bizottság elnöke, a DK-s Varga Zoltán szerint a kormánypárti véleményekkel ellentétben nincs jó helyzetben a magyar egészségügy, a társadalom nagy része szerinte tisztában van azzal, hogy betegnek lenni az egyik legkockázatosabb dolog. Varga kezdeményezte, hogy az ülésen szót kaphasson Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. A ő felszólalásának lehetőségét a kormánypárti képviselők is megszavazták, így Kincses az államtitkári beszámoló után kaphatott szót.

Takács Péter államtitkár a beszéde elején jelezte, ő a meghívónak megfelelően főként az alapellátás helyzetéről fog beszélni. Úgy véli, az alapellátási rendszer rendkívül széttöredezett. Ennek egyik oka, hogy a körzetstruktúra a ‘80-as-’90-es években alakult ki, a háziorvosi, fogorvosi, védőnői körzetek akkor jöttek létre. Korábban sok kisebb település kezdeményezte a nagyobb körzetekből való kiválását, ezért időközben még több körzet keletkezett.

Szerinte fontos hangsúlyozni azt is, hogy

az ország népessége nagy mértékben csökkent az elmúlt 30-40 évben, a háziorvosi körzetek száma azonban nem csökkent ez idáig.

A mostani kormány úgy gondolja, főszabály szerint a járási határok alapján kell szervezni az alapellátást. Mintegy 6600 körzet van, ebből tartósan 680 betöltetlen. De az ezekben lévő embereket is ellátják a szomszédos körzetek szakemberei – mondta az államtitkár.

Az egyik fő feladat Takács szerint a betöltetlen praxisok kezelése. Sokkal jobban szeretnék használni a jövőben a szakdolgozók kompetenciáit, így néhány, korábban kizárólag orvosok által végezhető feladatot szakdolgozók is elvégezhetnek (pl. egyes receptek felírása). Úgy véli, a feladatok hasonló kiszélesítésére van szükség a háziorvosoknál is.

A telemedicína és a telemetria területén nagy előrelépésre van szükség Takács szerint, és ehhez megfelelő finanszírozás is kell az állam részéről. Például szeretnének több modern eszközt is biztosítani ehhez.

Takács azt mondta, kezdeni kell valamit a betöltetlen praxisokon túl az irreálisan alacsony betegszámmal rendelkező praxisokkal is, 2028 végéig szeretnék ezeket kivezetni.

Az ellátórendszer szervezeti és finanszírozási átalakításai kidobtak néhány anomáliát Takács szerint. Ezeket meg kell oldani. Az egyik anomália szerinte az volt, hogy kiderült, egyesek akár 8-9 rendelőt üzemeltettek papíron, valójában azonban csak egyet. Ezeket a visszaéléseket szerinte meg kell szüntetni.

További probléma, hogy néhány nagyon alacsony, pár száz fős praxisban dolgozó nyugdíjaskorú orvos per főre kiszámítva nagyon sok pénzt kap az egyes betegek után, míg egy több mint ezerfős praxis, amit egy frissen végzett orvos vezet, sokkal kevesebb pénzt kap arányaiban, és ez nem túl méltányos helyzet – vezette le az államtitkár.

A Hajdú-Bihar megyei pilotprojekttel kapcsolatos tapasztalatok alapvetően pozitívak szerinte, és bízik benne, hogy a Kamara számára is elfogadhatóak az ügyeleti rendszert érintő változtatások.

MOK: Szélesebb körű társadalmi egyeztetésre lenne szükség

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnökének felszólalása már csak azért is érdekes volt, hiszen a testület közgyűlése bojkottot hirdetett az új ügyeleti rendszer ellen, így akart nyomást gyakorolni a kormányra és párbeszédet kezdeni az egész egészségügy átalakításáról. A kormány válaszul megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot, de tízből nyolc orvos önkéntes módon is a testület tagja maradt.

Kincses azzal kezdte, hogy az államtitkár által megfogalmazott gondolatok nagy része elfogadható és vállalható. A Kamara elképzelései sok területen egybecsengenek a kormányzati tervekkel, de úgy véli, szélesebb társadalmi egyeztetésre volna szükség, hogy az emberek jobban megértsék, mi miért változik meg.

Kincses a praxisközösségekkel kapcsolatban arról beszélt, világszerte visszaszorul az a praxismodell, ami egy orvosra, és egy ápolóra épül, egyre inkább fel kell készülni másfajta konstrukciókra is. A csalásokkal, szélsőséges példákkal kapcsolatban Kincses hangsúlyozta: a kamara soha nem állt ki a csalók mellett. De ritkák az ilyen esetek, a többség tisztességesen dolgozik, ezért továbbra is szükség van az állam részéről a fix díjazású finanszírozási formákra. A MOK-elnök szerint valóban a praxisközösségek jelentik a jövőt, de ezen a területen szerinte nem igazán történt előrelépés.

A technológiai előrelépés elindult, de a részletekben még sok teendő van. Az elektronikus egészségügy (EESZT) bevezetése például pozitívum, de sokkal nagyobb terhet ró az orvosokra sok apró dologban, például abban, hogy észrevesznek-e egy nyolc évvel ezelőtti zárójelentésben valami részletet. Ezen a területen a mesterséges intelligenciát sokkal jobban be lehetne vonni egyfajta előszűrő, „előemésztő” funkcióval.

A Népjóléti Bizottság tagjaként az államtitkár beszámolójára adott reakcióként a DK-s Komáromi Zoltán azzal kezdte, hogy a kispatikák bezárása rontotta a kisebb településeken élők helyzetét. Azt is megjegyezte, hogy nem teljesen kielégítő arra hivatkozni, hogy a betöltetlen praxisok betegeit a szomszédos körzetek orvosai ellátják, hiszen így jóval kevesebb lehetőségük marad a saját betegeik ellátására.

Komáromi úgy véli, nemcsak a diplomás ápolóknak kell pluszkompetenciákat, feladatokat adni, hanem a szakképzett ápolóknak is, ők is el tudnak látni több olyan feladatot, ami jelenleg nem engedélyezett számukra. Szerinte nagyon „elhúzódik” a szakdolgozók béremelése. Az ő esetükben is szükség lenne egy harmadik béremelési ütemre. Komáromi szerint alig jelentkeznek fiatalok háziorvosnak, ma mindössze 6 olyan háziorvos van, aki 30 éven aluli. Szeretne hallani terveket arra, hogyan lehetne meggyőzni fiatalokat arról, hogy menjenek háziorvosnak. Át kell gondolni, hogyan lehet kedvet csinálni hozzá.

Mészáros Lajos, a Népjóléti Bizottság fideszes alelnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy nagyon bátor dolog volt a kormány részéről a hálapénz eltüntetése, és úgy véli, pozitívak az alapellátás átalakításának céljai. Minden változtatás bizonytalanságot szül, de ez időnként azért van, mert szerinte nem fordítanak elegendő energiát az állampolgárok, településvezetők tájékoztatására.

Sebők Éva, a Momentum képviselője megemlítette, hogy egyszerűen nem lehet megbízható nyilvános adatokhoz jutni a hazai egészségügyi rendszerről. Ráadásul szerinte egészségügyi intézmények nem is mindig válaszolnak hivatalos megkeresésekre. Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselő szerint minden fontos adat elérhető nyilvánosan.

Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője a védőnői hálózattal kapcsolatban arról beszélt, hogy nem az átvezénylésekkel lehet megoldani a védőnőhiányt, hanem azzal ha vonzóbbá teszik ezt a pályát, ahová nagyon kevesen jelentkeznek.

Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselője arról érdeklődött, hogyan lesz az országban 10-15 év múlva elegendő háziorvos. A háziorvosok jelentős része 60 év feletti, és pár éven belül nagyon sokan fognak nyugdíjba menni.

Takács Péter a hozzászólásokra adott válaszában egyebek mellett arról beszélt, hogy megduplázódott az alapellátási kassza 2019 óta, tehát több pénz van. Az iskolaorvosi és védőnői rendszert EU-s pénzből fejlesztették volna, de ezek a pénzek egyelőre nem jönnek, ezért nemzeti kasszából valósul majd meg a fejlesztés. Szerinte az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) minden fontos adatot közzétesz, de ha ennél több adatra lenne szükség, akkor érdemes bizalommal az OMSZ-hoz fordulni. A háziorvosi szakma szükséges népszerűsítésével kapcsolatban megemlítette, hogy a Gyurcsány-kormány 2010 előtt 20 százalékkal csökkentette például a rezidensek juttatását, a 2010 utáni kormányok viszont háromszorosára emelték az orvosok bérét.

Átalakítják az orvosi ügyeletek rendszerét

A Telex is írt korábban arról, hogy a kormány átalakítja az esti és éjszakai orvosi ügyeletek rendszerét. A háziorvosi és a házi gyermekorvosi ügyeletek megszervezését az Országos Mentőszolgálat látja el körzetenként. Az átalakításra részben a kínzó orvoshiány, részben az ügyeletek eddigi kihasználatlansága miatt van szükség.

Hajdú-Biharban az eddigi 22 háziorvosi ügyelet helyett már csak 10 településen lehet este vagy éjszaka orvoshoz fordulni. Győr-Moson-Sopron vármegyében márciustól már csak hat helyen van 16-22 óra között, illetve hétvégén, ünnepnapon 8-14 óra között háziorvosi ügyelet, és ezek közül négy helyen tartanak éjszakai sürgősségi ügyeletet este 10 óra és másnap reggel 8 óra között. A fogorvosi ügyelet és Budapesten a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyelet biztosítása továbbra is önkormányzati feladat marad. Az egyéb egészségügyi módosításokról itt írtunk bővebben.