„Kimatekozzuk, mi az, ami még törvényileg abszolút belefér, de a mi érdekeinkkel sem ütközik”

Egy vélhetően 2023 májusában készült hangfelvételen, amit most a Partizán hozott nyilvánosságra, az egri Fidesz vezetői a most vasárnapi önkormányzati választásokról beszélgetnek. A legtöbb szó az ideális polgármesterjelöltek, valamint az egyéni képviselőjelöltek kilétéről esik, de szóba kerül az is, hogy hány potenciálisan mozgósítható választójuk van a belsős fideszes adatbázis alapján. Ami számunkra viszont a legérdekesebb, azt tervezik, hogy az ellenzéki irányítású város jegyzőjét is meg fogják keresni annak érdekében, hogy egy, a Fidesz számára kedvező új választókerületi térképet rajzoljon a számukra. Térképekkel mutatjuk be, hogy minden bizonnyal sikerrel járhattak.

A 2019-es önkormányzati választások egyik ellenzéki meglepetésgyőzelme Egerben született. Mirkóczki Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője, a párt korábbi szóvivője 900 szavazattal verte a várost 2010 óta irányító fideszes Habis Lászlót. Mindeközben az összefogott ellenzék jelöltjei összesen mindössze 20 szavazattal kaptak többet, mint a fideszesek, de ezzel is megnyertek 12 városi választókerületből 8-at. Tehát óriási nagy szerencséje is volt a kormánypárttal szembenálló erőknek, a korábbi választókerületi rendszer kegyes volt hozzájuk.

Az ekkor már számos válságtünetet mutató Jobbik komoly erőforrásokat mozgósított Mirkóczki győzelme érdekében. Egy, az akkori kampányra rálátó forrásunk szerint legalább 3 nagyobb kutatást is készítettek a városban a választásokat megelőző hetekben, és a regnáló fideszes polgármestert mindegyikben 4-5 százalékos előnnyel mérték. Majd a választások hetében jött Borkai Zsolt, akkori fideszes győri polgármester szexbotránya. Sok helyen megfordultak a korábbi trendek. Így történhetett Egerben is.

Mirkóczki hamar szembekerült korábbi szövetségeseivel. 2021 tavaszán már ki is zárták az őt támogató egyesület elnökségéből, majd kilépett az Egységben a Városért Egyesületből (EVE) és a közgyűlési frakcióból is. Valamivel később az egri fideszes belháború is kirobbant. A 2022-es választásoknak már nem Nyitrai Zsolttal vágott neki a kormánypárt, hanem új szereplőt, Pajtók Gábort próbálták ki. A városházára 2019-ben bejutó fideszes képviselők viszont Nyitraihoz sokkal közelebb álltak. Olyannyira, hogy például Nyitrai és Habis László korábbi kampányfőnöke, Oroján Sándor számos alkalommal a város nyilvánossága előtt is beszólt a Fidesz helyi új vezetőjének, majd Pajtók 2023 elején fel is oszlatta a Fidesz egri pártszervezetét, amibe sem Orojánt, sem a többi fideszes önkormányzati képviselőt nem vették vissza.

Térképészek

Amikor tehát a Partizán által nyilvánosságra hozott hangfelvétel készülhetett, már bőven túl volt a helyi Fidesz a pártszakadáson, és mindössze egy évük maradt felkészülni a most vasárnapi választásokra. A beszélgetésen Pajtók Gábor országgyűlési képviselő és Habis László, korábbi egri polgármester mellett Szabó Róbert hallható, aki Pajtók kampányfőnöke és a megyei közgyűlés fideszes alelnöke. Operatív, kampánytechnikai és -szervezési kérdésekben szinte csak utóbbi nyilvánul meg a hangfelvételen. Mivel Eger lakossága 50 ezer fő alá esett, a korábbi 12 települési egyéni választókerület (TEVK) helyett csak 10 maradhatott, így teljesen újra kellett rajzolni a kerülethatárokat 2023. november 30-ig.

Ennek kapcsán több érdekes állítás is elhangzik a jelenlevők részéről, ami rávilágíthat a Fidesz és a jelenlegi egri városvezetés fura viszonyára. „Én ezt úgy képzeltem el, hogy az összes ilyen adatot megadom Viktornak, rászánunk egy kis időt, leülünk és akkor

kimatekozzuk, mi az, ami még törvényileg abszolút belefér és járható, de esetlegesen a mi érdekeinkkel sem ütközik”

– magyarázza a felvételen Szabó. Az emlegetett Viktor a Heves Vármegyei Önkormányzat jegyzője, Barta Viktor lehet, de ez nem derül ki minden kétséget kizáróan a beszélgetésből. Mindenesetre az biztos, hogy a szakmai tudása neki volt meg a kérdés kezelésére. Barta Szabó közvetlen munkatársa a vármegyeházán. Az is hallható, hogy Viktornak lenne a feladata, hogy felvegye a kapcsolatot Bánhidy Péterrel, Eger jegyzőjével, hogy a Fidesz választókerületek kialakításával kapcsolatos szempontjait is meghallgassa.

Ez még nem ördögtől való, a választókerületi határrajzolás lehetne széles körű társadalmi egyeztetés eredménye is, amiben adott esetben a pártok is részt vehetnek. Egerben azonban ilyen nem történt. A 2023 őszén kihirdetett új választókerületi térképet meg is támadta az azóta a közélettől visszavonult momentumos Jánosi Zoltán, mivel az új választókerületek nem minden esetben voltak földrajzilag összefüggőek, holott ezt a törvény előírja a jegyzők számára. A Miskolci Törvényszék új körzethatárok megállapítására kötelezte Egert. Az újra módosított választókerületekben már megszüntették a szigetszerű részeket, azonban így is világosan látszik, hogy az új felosztásban több ponton a Fidesz számára előnyös döntést hoztak.

2019-ben 8 ellenzéki egyéni győzelem is született a kerületekben, de csak egy olyan kerülete volt Egernek, ahol jelentős (10 százalékpont feletti) volt az ellenzék győzelme; az 1-es számú választókerületben. Ez lényegében az Egri Bazilikától a Szépasszonyvölgyig húzódó olyan része a városnak, ahol már 2014-ben és 2010-ben sem tudott nyerni a kormánypárt, miközben a 11 másik kerületet behúzták.

Mit tett az ellenzéki vezetésű város jegyzője? Lényegében feldarabolta ezt az ellenzéki választókerületet és három másik választókerülethez csatolta annak részeit.

A rögzített beszélgetésben konkrétan említik is ezt a választókerületet, pont amikor Szabó a jövőbeni választókerületek kialakításának Fidesz számára kedvező szempontjait részletezi:

Szabó: „Ha van olyan szavazókör, ahol a legkevesebb esélyünk van nyerni.”

Pajtók: „Az 1-es!”

Szabó: „Pl! Akkor minél több mindent odatenni a rosszabból, ami meg jó, abból minél többet csinálni! Most leegyszerűsítem: ha a város fele nekünk jó, a másik rossz, akkor a jó részen legyen 6, a másikon meg 4. A másik opció, hogy el is lehet porlasztani.”

A térkép alapján a második opciót választották, az 1-es választókerületet, ahol a Fidesz nem tudott nyerni, háromfelé porlasztották. Azt a szavazókört, ahol a legnagyobb arányú ellenzéki győzelem született ebben a választókerületben, az új felosztásban hozzácsapták ahhoz a városrészhez, ahol egy nagyobb arányú fideszes győzelmet könyvelhettek el. Szabó azzal zárja, hogy „csodák nincsenek!”. És valóban, a Fidesz abból a szempontból nincs egyszerű helyzetben, hogy a négy 2019-ben győztes jelöltje most nem Fidesz színekben indul, ha egyáltalán elindul.

Mozgósítás

A hangfelvételen arról is beszélnek, hogy hány embert lehet elvinni szavazni a választások napján. Szabó Róbert a Fidesz adatbázisáról azt mondja: „Egerben durván 10 ezer szavazattal választást lehet nyerni polgármesternek. Én megnézettem a PTR-ünket (párttámogatási rendszer, így hivatkoznak a párt belső adatbázisára), ez az adatbázisunk, 19 ezer embert tudunk…

Én azt akarom mondani, hogy ne gondoljátok azt, hogy a jelöltnek olyan kurva nagy jelentősége van.”

A Fidesz nemcsak azt tárolja az állampolgárokról, hogy támogatója-e a pártnak, hanem a párthoz való kapcsolódás erősségét is. Erre egy pontozási rendszert fejlesztettek ki, amiben annál magasabb pontértékkel szerepelnek a választók, minél többször írtak alá a pártnak különböző petíciókat. A beszélgetés alapján 2023 májusában az alábbiak szerint oszlottak meg az egri támogatók a pártkötödés erőssége szerint;

• 10, vagy afölötti: 1532 fő
• 5–9 pont közötti: 5167 fő
• 3–4 közötti: 4626 fő

Tehát a Fidesz Egerben 19 ezer embert ismert név szerint, ebből több mint 11 ezer választó legalább három alkalommal pozitív visszajelzést adott a pártnak. Tudják, hol laknak, nagy részüknek a telefonszámát is eltárolták. „Én egy olyan kampányt tudnék elképzelni, ahol ezekre nagyon erősen fókuszálunk. Tehát nemcsak azt, hogy felhívjuk őket az utolsó héten, hanem tulajdonképpen különböző kampányeszközökkel, folyamatosan próbálnánk kapcsolatot létesíteni velük” – folytatta Szabó.

Ha Egerben a Fidesz valóban képes lesz 11 ezer embert mozgósítani június 9-én, azzal kiugróan nagy győzelmet könyvelhetnének el, mind az önkormányzati, mind pedig az EP-választáson. Az utóbbi választásokon az alábbiak szerint tudtak mozgósítani: