2024. május 29. – 07:02
A június 9-i európai parlamenti választás egyik nagy kérdése az lesz, hogy a kormányzó Fidesz milyen eredményt fog tudni elérni, tehát milyen társadalmi támogatottságot mutat majd fel kormányzati ciklusa felénél. A Fidesz működteti ma azt a hatalmi felépítményt, ami terepen, utcáról utcára messze a leghatékonyabb és leginnovatívabb módon képes a választók közvetlen elérésére és ezáltal kiugró választási eredmények folyamatos megszerzésére. A párt társadalmi és különösen intézményi beágyazottsága volt az a tényező, ami már a 2022-es kampányban is (egy nappal a háború kitörése előtt) annak az elemzésnek az elkészítésére sarkalt, amiben a Fidesz történelmi győzelme mellett érveltem. Idáig most nem merészkedem, azonban néhány olyan tényezőre szeretném ráirányítani a figyelmet, amelyek fontosabbak lehetnek akár az ilyen-olyan közvélemény-kutatások számainál is.
Egy EP-választás mindig elsősorban mozgósítási verseny a pártok számára. 2014-ben alig több mint a választók negyede, 2019-ben kevesebb mint 44 százalékuk ment el szavazni. A Fidesz mindkét EP-választáson jelentősen jobb eredményt tudott elérni, mint a valamivel korábban aktuálisan megrendezett országgyűlési választásokon. 2014-ben úgy szerepeltek 8 százalékponttal jobban az EP-n országosan, hogy Budapesten „mindössze” 5 százalékot, az 5 ezer fő alatti településeken már közel 10 százalékot tudtak javítani a pár héttel korábbi parlamenti listás eredményeiken. 2019-ben jelentősen magasabb részvétel mellett, 4,5 százalékponttal léptek túl saját maguk 2018. áprilisi eredményén. Ekkor is Budapesten nőttek a legkevésbé, a kisebb településeken a leginkább.
Ebből a szempontból a Fidesz magszavazó rétege kicsit olyannak tűnik, mint az óceánok fenekén húzódó hatalmas hegységek. Ha magas a részvétel és a tenger vize jobban elborítja őket, kevésbé látszanak ki. 2024 júniusában azonban nemcsak EP- hanem önkormányzati választásokat is tartanak. Mivel utóbbin legnagyobb arányban a budapestiek mellett pont a legkisebb lélekszámú falvak lakói szeretnének nagy arányban részt venni, ez megdobhatja a Fidesz EP-listás eredményét. Ez legalábbis egyfajta általánossá vált kormánypárti elemzői várakozás, amellyel gyakran találkozom velük folytatott háttérbeszélgetések alkalmával, más kérdés, hogy mi pont a 2019-es eredmények alapján állítottuk ennek ellenkezőjét.
A választási részvétel idén minden kétséget kizárólag rekordmagas lesz, akármelyik műfajt (EP vagy önkormányzati) nézzük, azonban közel sem biztos, hogy ez automatikusan a kormánypárt vesztét hozhatja. Orbán Viktor május 16-án Kecskeméten úgy fogalmazott: „Ebben a kampányban nem az a feladatunk, mint egy parlamenti választásnál, hogy meggyőzzük azokat akik még bizonytalanok (...) nekünk egyetlen dolgunk van, ez pedig az, hogy a sajátjainkat vigyük el választani.”
A Fidesz számára tehát világos a feladat: ismerni kell a választóit, és személyesen fel kell őket keresni. Előbbi tudás a rendelkezésükre áll, utóbbit ezekben a napokban is végzik. Ugyanakkor a beszédből az is könnyen kiolvasható, hogy talán az ő méréseik szerint is Magyar Péter már a szavazómagjuk környékén harapdálhat, így meg kell védeni a tábor belsejét.
A Kubatov-lista fontossága
Arról, hogy a Fidesz már 2004 óta épít egy támogatói adatbázist, a 2009. májusi pécsi időközi választáson rögzített, nem nyilvános fideszes oktatófilm alapján van tudomásunk. Tehát a párt már ellenzékből megkezdte azt a munkát, melynek eredményeképpen név szerint ismeri az egyes állampolgárok pártkötődését és annak erősségét. Az adatok forrása már ekkor is részben korábbi telefonos vagy személyes megkeresések, a 2004-es és 2008-as népszavazások aláíróívei lehettek. A 2010-es kormányváltás után az adatbázis-építés lehetőségei kiszélesedtek, de ezzel párhuzamosan az informatikai eszköztár is bővült. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy 2009-től kezdett elterjedni hazánkban a Facebook.
A módszer egyszerűnek tűnik, de rendkívül munkaigényes. Meg kell keresni azokat, akik korábban részt vettek a párt által szervezett aláíró akciókban (például Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony!), újra támogatásukat kérni, megkérdezni őket a velük egy háztartásban élők párthovatartozásáról, és ezek alapján frissíteni az adatbázist. Arról nincs közvetlen bizonyítékunk, hogy a kormányzat által szervezett konzultációk adatait is felhasználják-e az adatbázisuk frissítésére (jogilag ugye ez több mint aggályos lenne), azonban a mostani kampány előtt is tartottak egy nemzeti konzultációt a „szuverenitásvédelemről”.
A választások napján tehát először azokat kell felkeresni, akik szorosabban kötődnek a párthoz.
Ugyanis a Fidesz nemcsak azt gyűjti és ezáltal azt tudja, hogy ki mennyire kormánypárti, hanem a kötődés mértékét is tárolja különböző pontértékekkel.
A használt ordinális skála a korábbi információk szerint 10 fokozatú volt, az utóbbi időszakban már egy ennél is több értékkel bíró sorrendről lehet hallani, amiben intervallumokat (sávokat) is meghatároztak. A legelkötelezettebb magszavazók 10-es vagy annál magasabb pontértékekkel rendelkeznek a fideszes világban csak „párttámogatási rendszer” vagy PTR néven ismert adatbázisban. A 10-es vagy annál magasabb értéket képviselő tartományban jellemzően nincs sok választó. Ez városonként eltér, de kb. az elérni kívánt választók 10-20 százaléka. Az adatgyűjtések korábban papíron, ma már tableten történnek. Ilyen adatgyűjtésekben nemcsak a párt aktivistái vesznek részt, hiszen akkor sok fehér folt maradna a térképen, hanem előszeretettel vonnak be papíron független polgármestereket is.
Egy korábbi adatgyűjtésben részt vevő aktivista úgy számolt be nekem erről a munkáról, mint laza, baráti hangulatú kérdőívezésről, amiben nem határoztak meg szigorúan teljesítendő számokat. „A tableteket reggel felvettük az irodában, a címek megérkeztek a tabletre, és amint megcsináltunk egy lekérdezést, a cím el is tűnt a listáról. Csak annyit rögzítettünk, hogy sikerült-e kapcsolatba lépni a választóval, támogat-e minket, és hogy szeretne-e mozgóurnát igényelni a választás napjára. Nap végén visszavittük a tableteket.”
A 2022-es kampányban az Átlátszó publikált egy érdekes adatot arról, hogy a Sátoraljaújhely központú (BAZ 5-ös) választókerületnek milyen mozgósítási célkitűzéseket fogalmaztak meg a pártközpontból. A 2018-as választási eredmények alapján nagyon magasra tette a lécet a Fidesz, és az elvárt szavazatszám 91 százalékát le is szállította a helyi szervezet 2022 áprilisában.
A nyilvánosságra került belsős munkaanyagnak több tanulságos pontja is van. Az egyik, hogy az elvárt támogatói aláírásszámból vezetik le a később elvárt és reménybeli szavazatszámot. Az elvárt aláírásszámot pedig a 2018-ban a választáson megjelent összes választó 40 százalékában határozták meg. Egy másik érdekes pontja ennek a stratégiának, hogy van egy elvárt mozgóurnaszám is, a választókerület mind a 98 településére lebontva. Erről már az emlegetett 2009-es pécsi videóban is beszélnek az akkori Fidesz-aktivistáknak.
A Borsod 5-ös lista számait településméret alapján vizsgálva látszik, hogy Encsen készültek a legnagyobb terepmunkára. Itt volt a legmagasabb az elvárt aláírásszám, valamint az aláírások szavazattá konvertálására is ide állították fel a legmagasabb arányszámot. 2018-ban a kormánypárti Hörcsik Richárd kihívója ebben a választókerületben Mikola Gergely, egy encsi jobbikos jelölt volt, akit aztán 2019-ben a város független polgármesterévé választottak. A Fidesz ebben a kisvárosban magához képest gyengébben szerepelt 2018-ban, hisz Mikola innen származik, itt volt a legbeágyazottabb, miközben a Fidesznek alig volt helyi aktivistája a városban. Az encsi számokat végül majdnem 100 százalékban hozták, simán meg is nyerték a választókerületet: Hörcsik 49,03 százalékot, Mikola 29,29 százalékot kapott.
A 2022-es eredmények tükrében a Fidesz a reménybeli szavazóinak több mint 60 százalékát ismerte személyesen (volt aláírása tőlük),
ami ebben az amúgy földrajzilag hatalmas kiterjedésű választókerületben nagyon sima győzelemre vezette a pártot. Magyarán, a pártközpont által elvárt Fidesz-szavazók összlétszámának 60 százalékától sikerült szerezni támogatást előzetesen az aktivistáknak a terepmunka során. Ebből persze az is kiolvasható, hogy magát a kormánypártot is meglephette 2022-es győzelmének, vagyis azon további szavazók felbukkanásának a mértéke, akikkel előzetesen nem sikerült közvetlen kapcsolatba kerülni.
Gyanús napközbeni mozgósítások
Szintén a 2022-es kampányban tettünk kísérletet arra, hogy terepi visszajelzések alapján megmutassuk azokat a szavazóköröket, ahol beavatkozhattak a választások menetébe. A választásoknak a 2002-es országgyűlési voksolás óta van egy megszokott ritmusuk a napközbeni részvétel alakulása szempontjából. Hazánkban több mint 10 ezer szavazókör van, mindegyiknek kétóránként kell jelentenie, hogy mennyien mentek el szavazni.
Rendre reggel 9 és 11 között a legnagyobb a forgalom az urnák előtt (2018-ban minden negyedik választó ebben a sávban szavazott), majd az újabb, kétóránkénti jelentéseknél az abszolút számban mérhető szavazószám csökkenni szokott. Ennek az átlagait településtípusonként is kiszámoltuk, mivel Budapesten és a nagyvárosokban kicsit ráérősebben szavaznak, vidéken egy árnyalattal korábban ébrednek és szavaznak honfitársaink.
Ez alapján leválogattuk azokat a szavazóköröket, ahol nagyon hirtelen nőtt meg a napközbeni részvétel, tehát egyik óráról a másikra jelent meg szokatlanul nagy számú választó.
Ezenfelül megvizsgáltuk azt is, hogy hol volt sok rontott szavazat, és hol szerepelt a Fidesz jóval (+20 százalékponttal) saját országos és településtípushoz mért átlaga felett. Ekkor közel 500 gyanús szavazókört kaptunk nagy többségében aprófalvakban, nagyvárosok roma szegregátumaiban, illetve más, leromlott lakásállományú külvárosi részeiben.
Egy hasonló vizsgálatot most is elvégeztünk a 2019-es EP-választások adatait felhasználva, és a kapott eredményeket (gyanús szavazóköröket) térképre vittük.
Végignézve az ilyen módon beazonosított szavazóköröket, az alábbi szavazókörtípusokkal találkozhatunk:
Roma szegregátumok vagy külvárosi „szegény sor” nagyon leromlott lakásállománnyal – Csupán példálózó jelleggel megemlítünk párat. Miskolcon az egykori barnaszénbányához kivezető Lyukóvölgy zártkertes, többségében romák lakta szavazóköre, Tatabányán a Mésztelep nyomornegyede, Kaposváron a csak Nyugativánfának hívott szegénysor, a hírhedt nyíregyházi Huszár (korábban Guszev) telep, de például Ózdon egyenesen három ilyen szavazókört is találtunk a város keleti részein (például a Bánszállás telepen). Az ilyen szavazókörök közös jellemzője azon túl, hogy a Fidesz 75–90 százalékos támogatottsági intervallumban mozog, a rendkívül alacsony választási részvétel, amit amúgy már az országgyűlési választások alkalmával is láttunk. Magyarán, az ilyen típusú városrészekben élőknek csupán töredéke vesz részt a választásokon, habár a szavazók túlnyomó többsége valóban a Fideszt támogatja, ráadásul szinte egy időpontban felbukkanva a szavazóhelyiségben. Ugyanakkor az a tény, hogy a szegénysorok világa összességében a politikailag leginkább passzív rétege az országnak, nagyban árnyalja azt az időnként rasszista keretezést is kapó ellenzéki állítást, mely szerint a Fidesz kétharmadát négyévente a körbehordott krumpliszsákok alapozzák meg.
Idős- és szociális otthonok – A 2019-es EP-eredményeket vizsgáló munka során olyan szavazóköröket is találtunk, amelyekben idősotthonok vannak. Vizsgálatunk elején meglepve tapasztaltuk, hogy fennakadt a korábban részletezett szűrőfeltételek mellett egy budapesti szavazókör is. Ez a XVII. kerületben található 16. szavazókör, amit külön a Pesti úti idősek otthona számára hoztak létre. Itt a Fidesz a voksok 75 százalékát szerezte meg úgy, hogy a választáson megjelentek túlnyomó része leadta szavazatát a délelőtti órákban. Hasonló történt Gödöllőn is a 10-es szavazókörben, ahová kizárólag az itteni szociális otthon tartozik. Itt szinte ugyanazt a számot, 74 százalékot szerzett a Fidesz, és 13 óra után már itt sem nőtt érdemben a választási részvétel. Az egy ütemben leadott szavazatokat persze magyarázhatja az is, hogy az otthon lakói közül sokan igényeltek mozgóurnát, és a lakók felkeresését egy adott napszakban szervezték meg az intézményben.
A megye névadó településén, Hevesen szintén található egy hasonló intézmény, ami egy olyan szavazókörhöz tartozik a kisváros déli peremén (Pusztacsász), ahol a fent említett leromlott állapotú lakásokból is nagyon sok található, tehát itt kvázi összeér a két most taglalt jelenség. Ennek eredménye egy több mint 91 százalékos kormánypárti győzelem volt. A legérdekesebb hely ebben a csoportban a Balmazújváros külterületén található 17-es szavazókör, ahol mindössze ketten nem szavaztak a Fideszre, mindenki más a kormánypárta húzta az ikszet, és döntő többségük reggel 7 és 9 között tette ezt meg. Ehhez a szavazókörhöz tartozik egy, a várostól viszonylag távol található szociális intézmény, ahol idős betegek, valamint cselekvőképességük részleges birtokában, de állandó felügyelet mellett élő állampolgárok laknak, bizonyos részük választójoggal rendelkezik.
Szórványtelepülések, alföldi tanyák, zártkertek – A nagyon hegemón Fidesz-győzelmek szintén tipikus terepei voltak a nagyobb alföldi városokhoz tartozó tanyák, döntően a Homokhátságon (Bács-Kiskun és Csongrád megye), ahol eleve a városok is jóval kormánypártibbak az országos átlagnál. Ezek olyan szavazókörök, ahol egymástól távol fekvő, döntően mezőgazdasági életformát választó emberek élnek nem összefüggő településrészeket alkotó épületekben. A választási visszaélések gyanúja itt a legcsekélyebb. Az törvénysértő, ha a választókat úgy utaztatják a szavazókörhöz, hogy azt előre meghirdetik nekik. Így még az a jóhiszemű tanyagondok is ebbe a hibába eshet, aki egyszerűen csak segíteni akart a tanyákon élő, túlnyomórészt idősebb választóknak. Elemzésünkben sok ilyen szavazókört találunk, de Hódmezővásárhely egyenesen rekordernek számított ebben. Itt négy ilyen szavazókört is találtunk a város „Darvas tanya”, „Kútvölgy”, „Batida” és „Kopáncs tanya” néven emlegetett részein. Ezekben rendre 75 százalék körüli eredményt ért el a kormánypárt.
Ahogy a Fidesz a kormányzati kommunikációban is nagyon sok hangszeren képes játszani, úgy a választói mozgósításban is számos eszköze van. Azt ugyanakkor ebben a pillanatban még nem látjuk, hogy az így elérni óhajtott választói tömb miként fog reagálni ezekre a megkeresésekre. Az ország különböző pontjain dolgozó független polgármesterek egy részétől kaptam olyan információt, ami alapján az látszik, hogy most jelentősen nehezebb motiválni az erős kötődéssel jellemezhető választókat.
„Sok az elutasítás, az arcunkba csapott ajtó, egyfajta közöny, amit a máskor nagyon motivált szimpatizánsok részéről most kapunk”
– jellemezte a közhangulatot egy olyan aktivista, aki egy baranyai kisváros független polgármestere mellett dolgozva végzi ezekben a napokban is az adatgyűjtést. Ezek azonban pontszerű, eseti jellegű információk, amiket szórványosan kapunk ebből a világból. 2019-ben több mint 1 millió 800 ezer választót tudott maga mellett a Fidesz, most inkább egy 2 milliós választótömb elérése lehetne a cél a kormánypárt számára, hogy egyértelmű győzelemként kommunikálhassa eredményeit június 9. éjszakáján.
