2024. május 19. – 16:07
Miskolcon nőttem fel, és az ezredforduló környékén gyakran olvastam újságokban, hogy ezen a vidéken azért ennyire népszerű foci, mert a borsodi embereknek egyszerűen nem maradt más. Megkíván egy bizonyos lelkialkatot hétre hétre kimenni a düledező stadionba, és a folyamatosan a kiesés elől menekülő DVTK-nak szurkolni. Emellett persze gyűlölni minden fővárosi klubot, szembeszállni az elittel, a gazdagokkal, sikeresekkel. Ezek voltak a Stockholm-szindrómás miskolci identitás hozzávalói ebben az időszakban, ami hatalmas tömegeket volt képes mobilizálni az acélvárosban.
1999 januárjában a klub helyzete miatt aztán annyi ember ment ki tüntetni a Városház térre, mint korábban soha. Teljesen megtelt a város sétálóutcájából nyíló központi tér, ahol végül felbukkant a diósgyőri labdarúgás megváltójaként tisztelt Tornyi Barnabás is. A történetnek azonban nem lett boldog vége. A pénz elfogyott, a korábbi sikeredző távozott, a következő szezonban egy botrányos meccsen ki is esett a Diósgyőr az élvonalból.
25 évvel később a szomszédos teret újra sikerült megtöltenie egy másik, sokak által most megváltóként várt szereplőnek. Magyar Péter itteni fellépése, a debreceni tüntetéshez hasonlóan, szintén nagyon szimbolikus térben történt, hasonló méretű tömeg előtt. Magyar persze nem habozott rögtön a tüntetés elején második otthonaként nevezni a várost, mondván, mióta 2005-ben „megismerkedett egy miskolci lánnyal”, hazajárt Miskolcra. A szónok nagyon jó helyzetfelismeréssel ment rá azokra a témákra, amik egy ennyire elitellenes közhangulatú és döntően munkásgyökerű városban fontosak. Számos régi gyermekkori ismerőssel beszéltem a rendezvény után. Érdekes módon, mindannyiuknak azonnal a 99-es szurkolói tüntetés emlékképe ugrott be ott és akkor a téren, a tömeg mérete és annak hangulata láttán.
Érdeklődést és társadalmi felhajtóerőt tehát bőségesen talált Magyar az egykori baloldali fellegvárban is, politikai szövetségeseket azonban aligha. És ha létezik ma jelentős méretű város, ahol a magyarizmus teljesen becsatornázhatatlan a helyi politikai küzdelmekbe, akkor az Miskolc. A város, ahol az egyik legnagyobb győzelmét ünnepelte az összefogott ellenzék 2019-ben, és ahol a jelenlegi városvezetés az utolsó utáni pillanatban jutott arra az elhatározásra, hogy külön polgármesterjelöltekkel és egyéni választókerületi indulókkal vág neki június 9-nek.
Ennek eredményeképpen a mostani választáson Miskolc lehet az egyik olyan város, ahol lábon lőheti magát az ellenzék.
Két ellenzéki tömb egymás ellen
Az MSZP–DK–Párbeszéd–LMP által támogatott baloldali alternatíva és a civilek–Momentum–Jobbik összefogás tehát külön indít jelölteket minden választókerületben, illetve előbbi színeiben Barkai László helyi gyermekorvos a polgármesterjelölt, az utóbbiak pedig Varga Andrea jelenlegi alpolgármestert indítják a városvezetői posztért. Magyarán, a kormánnyal kritikus és/vagy a jelenlegi városvezetést támogató választók számára mind a polgármesteri, mind pedig az egyéni képviselői szavazólapon két szavazható név is fog szerepelni, nagyban növelve ezzel a Fidesz esélyeit. Ezt kommentálta úgy május 10-én Dobrev Klára a Telexnek adott interjújában, hogy „Miskolc ügye megnyugtatóan lezárult”.
Mindeközben a Fidesz már sok hónappal ezelőtt elkezdte tervezni kampányát, országos szinten is látható összeggel építi a Facebookon civilnek mondott jelöltjét, a miskolci rádiós Tóth-Szántai Józsefet.
A kormánypárt a dolgok jelenlegi állása szerint esélyesként készülhet a választásokra, kihívói pozícióból.
A Tisza Párt az önkormányzati választáson nem indít jelölteket, de az EP-szavazólapon ott lesz. És ebben a helyzetben nagy valószínűséggel több ezer, sőt akár tízezernél is több olyan választója lehet a városnak, akik az EP-szavazólapon füstölve húzzák majd az ikszet a Tisza Pártra, miközben egy sor olyan ellenzéki párt ilyen-olyan jelöltje szerepel majd a másik két szavazólapon, amiket Magyar Péter elutasít, vagy egyenesen a „kék Fideszként” bélyegez. Miskolcon ráadásul végül a Kutyapárt is visszahúzta a jelöltjeit, magyarán nem maradt mentőcsónak a politikai elitben csalódottak látszólag népes tömegei számára.
Az összefogás 2019-ben működött és sikeres volt. A várost kilenc év kormánypárti uralom után hódította vissza az ellenzék számára Veres Pál, a megye első számú gimnáziumának (Földes Ferenc Gimnázium) igazgatója. Veres egy igazi polgári karakter, a bajuszos konzervatív iskolaigazgató és tudós archetípusa, akit állítólag még a Fidesz is megkörnyékezett, mikor világossá vált, hogy súlyos betegsége miatt Kriza Ákos, akkori polgármester nem fog tudni újrázni.
Veres 14 százalékpontot vert a Fidesz jelöltjére, és 6 ezerrel több szavazatot kapott, mint az őt támogató szervezetek egyéni kerületi jelöltjei összesen, tehát olyanok is rá szavaztak, akik amúgy ne az ellenzéki összefogást támogatták. Olyan választói felhatalmazás állt mögötte, ami szinte példa nélküli volt a vidék Magyarországán. Talán egyedül Botka László szegedi diadalához volt mérhető a nem kormánypárti oldalon.
Veres idén, április elején jelentette be, hogy mégsem indul újra a polgármesteri székért. Ez a hír a még tomboló kegyelmi botrány és Magyar Péter első komolyabb politikusi lépései mellett viszonylag az országos nyilvánosság radarja alatt maradt, a helyiek meg talán annyira nem is lepődtek meg rajta. Tudniillik a borsodi megyeszékhely városházának üléstermében ekkorra már jó ideje dúlt a DK és minden más ellenzéki szereplő közötti háború. A DK és az időközben melléjük verődött LMP végül 2023 októberében, Gyurcsány Ferenc személyes jelenlétével erősítve állt elő azzal a bejelentéssel, hogy nem támogatják Verest, és helyette a párt miskolci származású parlamenti képviselőjét, Hegedűs Andreát indítanák. Ez pár hónappal később, idén májusban annak fényében lesz különösen érdekes, hogy a párt éppen annak érdekében indított petíciót a napokban, hogy „senki ne induljon rá a sikeres ellenzéki polgármesterekre”.
Civil jelölt Fidesz-támogatással és sok pénzzel
Miskolcot nem engedte el a Fidesz 2019-ben, keményen meg kellett érte küzdenie az ellenzéknek. Az akkori kormánypárti kampányt irányító Zárug Péter Farkas szerint Orbán Viktor személyesen kérte, hogy referáljon a miskolci kampányról, és legalább egy órán keresztül csak erről beszélgettek. Ehhez képest a 19 egyéni választókerületből mindössze kettőt tudott úgy megnyerni a kormánypárt, hogy ott találkozott hatpárti ellenzéki kihívóval is. Pedig még egy álcivil szervezetet is sikeresen összegründoltak helyben, akik egy hangfelvétel tanúsága szerint azt sem tudták, melyik választókerületben indulnak. A sors fintora, hogy az addig inkább az éjszakai életből ismert Kopcsó Gábor így el is csípett egy kompenzációs listás helyet az egy hónappal korábban létrehozott civil szervezetének, pont a Fidesz elől.
Veres 2019-es fölényét mi sem jelzi jobban, hogy az akkor 160 miskolci szavazókörben alig volt néhány, ahol nyerni tudott volna a Fidesz polgármesterjelöltje, de ahol mégis így történt, nagyon minimális volt a Fidesz előnye. Az egyetlen kivételt az a szavazókör (a 118-as) jelentette, amit a Lyukóvölgy néven ismert, zártkertes roma szegregátumban jelöltek ki. Itt kétharmados többsége volt a Fidesznek úgy, hogy mindössze 30 százalékos volt ebben a szavazókörben a részvétel, és a napközbeni részvételi adatok alapján a reggeli órákban gyorsan le is zavarták itt a szavaztatást.
Veres azonban nemcsak a Fideszt verte meg nagyon, hanem az őt támogató pártok egyéni jelöltjeit is, persze csak abban az értelemben, hogy szinte minden szavazókörben több voksot kapott polgármesterjelöltként, mint a mögötte álló egyéni indulók.
Ez alól mindössze két olyan egyéni induló volt kivétel, akik már évtizedes viszonylatban nyerik saját választókerületeiket szocialista színekben. A Diósgyőrben található Kilián városrészben Bartha György és az Avason Fodor Zoltán. Idén is mind a ketten újra indulnak a DK–MSZP–P-logó, alatt és várhatóan nyerni is fognak.
A Fidesz részéről sokáig nem látszott, hogy mire vagy sokkal inkább kire megy ki a játék az önkormányzati választási kampányban. Nagyjából Miskolcon is kialakult az a helyzet, ami országosan is: nem volt egy városszerte ismert kormánypárti arc, akit építettek volna a kihívói szerepre az elmúlt évek során. Végül Szegedhez vagy Pécshez hasonlóan itt is azt választotta a Fidesz, hogy egy nem kifejezetten pártpolitikust épít fel viszonylag rövid idő alatt a kampányra. Tóth-Szántai József, rádiós, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó helyi rádióadó hangja, nagyon erős közösségimédia-kampányba kezdett.
A Telex által vezetett lájkbajnokság márciusi fordulójában például simán befért az országos top 10-be, ha a Facebookon elköltött forintok összegét nézzük. Ez azt jelentette, hogy akkora összegből tudott hirdetni, mint mondjuk Donáth Anna, tehát több mint 3 millió forintból. Tóth-Szántai azonban kizárólag Borsod megyét célozta hirdetéseivel, míg a Momentum elnöke és EP-képviselője országos léptékben lőtt.
A Fidesz 2019-ben 4 egyéni választókerületi győzelmet aratott, azonban az öt évvel ezelőtti győztesei közül senki nem indul újra. Megtalálhatjuk azonban azt a Bajusz Gábort a fideszes indulók között, akiről még január végén írta meg a Telex, hogy szerepel a neve azon a képzési listán, ami a Megafontól szivárgott ki. A miskolci választáson könnyen kialakulhat olyan helyzet, amit legutóbb például Nagykanizsán láttunk: a Fidesz visszahódíthatja a polgármesteri széket, de a közgyűlésben nem lesz meg a többsége. Jelenleg talán erre van a legnagyobb esély.
Egykor a baloldal bástyája, de erős ember nélkül
Borsod, a 2010-ig tartó időszakban a szocialista párt legjobb megyéje volt, de ne felejtsük el, hogy immáron az új választási rendszerben is született itt baloldali egyéni mandátum. 2014-ben Varga László tudott nyerni MSZP-színekben a BAZ megye 2-es OEVK-ban, ami a város diósgyőri (nyugati) fele, kiegészítve pár korábbi bányász faluval (pl. Varbó). Anélkül, hogy végigmennénk választásról választásra a megye adatain, álljon itt csak néhány adat annak érzékeltetésére, hogy mennyire volt társadalmilag beágyazott az MSZP Borsodban.
- A 2002-es országgyűlési választásokon a párt 48 százalékot kapott listán, tehát jobban szerepelt itt a baloldal, mint Budapesten, és ennél csak Komárom-Esztergom megyében voltak erősebbek ekkor.
- 2006-ra aztán ez a megye lett az egyetlen az országban (beleértve Budapestet), ahol az MSZP listás eredménye 50 százalék felé tudott emelkedni, miközben országosan 43,2 százalékon álltak meg Gyurcsány Ferencék.
Ezzel szemben ugyanakkor nem igazán volt megyebeli erős embere a pártnak, aki például fontos minisztériumokat tudott volna vezetni, miközben a szomszédos Szabolcs kitermelt magából olyan szoci nagyágyúkat, mint Baja Ferenc, Kapolyi László, Juhász Ferenc vagy éppen Veres János.
A megyebeli egykori baloldali dominancia ugyanakkor lefátyolozott két sokkal tradicionálisabb térséget is, ahol kisebb területen ugyan, de kirobbanthatatlan volt a jobboldal. Az egyik a Matyóföld néven emlegetett néprajzi térség Mezőkövesd központtal, ahonnan Tállai András építette fel magát a Fideszen belül, valamint a Zemplén vidéke. Ezt a két jobboldali térséget vágta és vágja ketté a Sajó völgyében húzódó iparvárosok láncolata (Ózd, Kazincbarcika, Sajószentpéter, Miskolc, Tiszaújváros) alkotta baloldali blokk, és ezt a megosztottságot valamilyen szinten, a mai napig tetten érhetjük a választási eredményekben.
2010 után a megyében ment végbe talán a leglátványosabban az egykori MSZP-szavazóbázis átáramlása a Jobbikhoz.
2010-ben 26,5 százalékot kapott listán a radikális jobboldali párt Borsodban, miközben országosan csak 16,7 százalékot értek el Vonáék. Szegedi Csanád, Endrésik Zsolt vagy később Jakab Péter a párt meghatározó vezetői lettek, és kiegészülve a szomszédos hevesi jobbikosokkal (Vona–Mirkóczki–Sneider triumvirátus), a párt gerincét alkották. A mai pártstruktúra ismeretében elég szürreálisan hangzik, pedig mindössze hat esztendővel ezelőtt történt, hogy a 2018-as országgyűlési választásokon a Jobbik egyéni jelöltje 800 szavazattal verje a fideszest Kazincbarcikán, vagy hogy Jakab Péter mindössze 124 szavazattal kapjon ki a BAZ megye 1-es OEVK-ban a Fidesztől.
2022-re persze ebből már szinte semmi nem maradt. Azt, hogy a 2018-as Jobbik tábor mennyire nem kívánkozott az ellenzéki összefogást sürgető spin doktorok legendás kockás füzeteibe, két adat szemlélteti a leginkább. 2022-re ebben a megyében lett a legrosszabb a választási részvétel az egész országban (63,6 százalék az országos 70-nel szemben), és 2018-hoz képest itt tudta a legnagyobb arányban bővíteni szavazótáborát a Fidesz: +8,5 százalékponttal!
Ellenzéki városok
Mindezzel együtt a megye legnagyobb városai ma is ellenzéki kézen vannak. Az már más kérdés, hogy az országos politikai folyamatokra ennek a ténynek semmilyen hatása nincs. Ózdon még 2014-ben ütötte ki a Fideszt a Jobbik. Rögtön kétszer is, hiszen az októberi önkormányzati választáson mindössze 66 szavazattal nyert Janiczák Dávid, a decemberi megismételt voksoláson már kétharmaddal. Az egykori kohászati központ, az egyik legkétségbeejtőbb helyzetű magyar városunk, ahol számos korábbi bányász- és munkáskolónia vált mára roma szegregátummá, ahol sok esetben még a közművek sem működnek.
Itt található például az a Bánszállás telep néven ismert településrész, amely a város központi magjától távol helyezkedik el, és ahol a Fidesz rendre 80 százalék körüli eredményeket képes produkálni, legyen szó országgyűlési választásokról, EP-voksolásról vagy az önkormányzati választásokon megyei listás szavazásról. A legutóbbi EP-voksolás alkalmával itt is, mint minden hasonló helyen, nagyon alacsony volt a részvétel, de a szavazást magát ugyanabban a kétórás idősávban (13:00–15:00 óra) tudta le érdekes módon a helyiek 90 százaléka. Ami igazán izgalmassá és sokszereplőssé teszi a jelenséget, hogy a legutóbbi önkormányzati választásokon Janiczák polgármester is rendkívül népszerű lett ezen a telepen. Úgy söpörte be a voksok 60 százalékát, hogy a megyei listán még ennél is nagyobb arányban szavaztak a helyiek a Fideszre.
A megye másik nagy településén, Kazincbarcikán Szitka Péter újrázásához sok kétség nem férhet. 2019-ben 74 százalékot szerzett, és mind a 10 egyéni körzetben nyertek a baloldali szövetségesei, ráadásul úgy, hogy a Jobbik már ekkor is külön indult a városban. Szitka 2022 őszén még a DK árnyékkormányának tagjaként tűnt fel, azonban az MSZP gyorsan reagált és közölték, hogy Szitka még tagja a pártnak és tanácsadóként vállalt szerepet Dobrev Klára mellett.
Tiszaújvárosban a rendszerváltás óta soha nem volt jobboldali városvezetés. 2019-ben 68 százalékos győzelmet ünnepelhetett a szocialista Fülöp György, és mind a 8 kerületet simán nyerték a Fidesszel szemben.
Mezőkövesden és Sátoraljaújhelyen hatalmas többsége volt a Fidesznek és ez minden bizonnyal így is fog maradni június 10-re virradólag is. Ugyanakkor egy érdekes meccs van kialakulóban a szomszédos Sárospatakon. Itt legutóbb hozta a várost a Fidesz. A polgármesteri székért egy helyi civil szervezettel versenyeztek, aminek egy 55-45 arányú kormánypárti győzelem lett a vége, ugyanakkor a 8 egyéni választókerületből hármat is meg tudtak nyerni a civilek, ráadásul úgy, hogy a város választókerületi beosztása országos szinten rekorder módon torzított a Fidesz javára. Ez nagyon egyszerűen abban fejeződött ki, hogy a város 8-as számú választókerületében lényegében alig laktak, és itt mindössze 70 darab érvényes, fideszes jelöltre érkező szavazattal is lehetett mandátumot szerezni.
A Választási Földrajz megyékről szóló sorozatának többi része itt olvasható.