Megint szabotálták a nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülését a kormánypárti képviselők

Rendkívüli ülést hívott össze kedd reggelre a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke, Stummer János. Az ellenzéki képviselők két ügyben kértek tájékoztatást az illetékes szervektől:

• Völner Pál korrupciós ügyében a volt államtitkár nemzetbiztonsági átvilágításait végző Alkotmányvédelmi Hivatal és a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőit hívták meg,
• Sztojka Attila, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kiszivárgott hangfelvétele ügyében pedig a Belügyminisztérium és az elhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal képviselőit várták a bizottság ülésére.

A zárt ülés napirendjét sem tudták azonban elfogadni, ugyanis a bizottság kormánypárti képviselői nem mentek el, és így határozatlanképes maradt a testület. Az ügyészség és az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai hiába jelentek így meg a parlamentben, nem tudták őket kérdezni az ellenzéki képviselők.

Nem példa nélküli, hogy a fideszes képviselők távol maradtak a nemzetbiztonsági bizottság ülésétől. A Pegasus-botrány kirobbanása után, júliusban is így tettek, amikor Pintér Sándor belügyminisztert hallgatta volna meg a bizottság.

„A kormánypártok mindent elkövetnek (…), hogy a számukra kellemetlen ügyeket így vagy úgy, de elsumákolják”

– fogalmazott Stummer János az ülés utáni sajtótájékoztatón. Molnár Zsolt szerint az történt, amire számítani lehetett. „2014-ben és 2018-ban is így történtek az események. A kampányban a Fidesz-KDNP képviselői elbújnak a felelősség elől. Titkolóznak, szaboltálnak, bojkottálnak” – mondta az MSZP politikusa, hozzátéve, az orosz-ukrán konfliktusról is szerettek volna kérdéseket feltenni, amit a kárpátaljai magyarság szempontjából tartanak fontosnak.

A Sztojka-ügy kapcsán arról szerették volna kérdezni az illetékeseket, hogy jogszerű-e az adatgyűjtés a Belügyminisztériumban, és ezeket az adatokat később nem pártpolitikai célra használják-e. Erről Ungár Péter, LMP-s képviselő beszélt a sajtótájékoztatón. A Völner-ügy miatt pedig a nemzetbiztonsági szolgálatok adatgyűjtéséről és a végrehajtói kar ellenőrzéséről merültek fel kérdések.

Átalakítanák a TEK-et, nyilvánosságra hoznák az ügynökaktákat

A bizottság három ellenzéki képviselője azt is ismertette a sajtótájékoztatón, hogy Márki-Zay Péter és a hat ellenzéki párt hogyan alakítaná át a nemzetbiztonsági szakszolgálatok működését kormányváltás esetén. „Ennek a nemzetbiztonsági bizottságnak szabad szemmel is jól látható módon (…) elvesztek a valós ellenőrzési jogkörei” – kezdte Stummer. Bár törvény rögzíti, hogy a titkosszolgálatok parlamenti felügyeletét a nemzetbiztonsági bizottságnak kell ellátnia, ezt a jogkört a kormánypárti képviselők sorozatos szabotázsakciója miatt nem tudják érvényesíteni. Kormányváltás esetén átalakítanák a bizottság működését, hogy a mindenkori ellenzéki képviselőknek biztosítják a jogkört, amit a törvény előír.

A TEK-hez is hozzányúlnának, mert Stummer szerint számos félreértésre adott okott az, hogy a rendőrség szervezetén belül, de a nemzetbiztonsági törvény alatt működik jelenleg. A TEK átalakításának szükségességéről Lengyel Róbert, Márki-Zay Péter rendészeti szakértője is beszélt a Telexnek adott interjúban.

A nemzetbiztonsági szolgálatoknak kizárólag a nemzeti szuverenitás védelme a feladatuk – vette át a szót Molnár Zsolt, az MSZP politikusa szerint nincs más dolguk a politikával. Kormányváltás után olyan környezetet kell teremtenie az ellenzéknek, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok csak a törvényi szabályozásnak alárendelve, a magyar nemzet érdekében cselekedjenek.

Az elmúlt 12 évben a titkosítást piros ászként jolly jokerként használja a Fidesz az MSZP képviselője szerint.

Minden olyan ügyben használják, amiben ki akarják zárni a nyilvánosságot. Indokolatlanul széles körben teszik rá a minősítést különböző eljárásokra, iratokra, információkra – fogalmazott Molnár. Azt ígérte, kormányváltás után felül fogják ezeket vizsgálni, és a nyilvánosság sokkal több információhoz, adathoz fog jutni a nemzetbiztonsági ügyekkel kapcsolatban. A nemzetbiztonsági célból történő titkos információszerzés engedélyezési eljárást is átalakítanák, mert a jelenlegi szabályozás szerintük visszaélésekre adhat okat.

„Akármilyen a törvényi háttér, hogy ha nincsen anyagi megbecsülése azoknak a munkatársaknak, akik a nemzetbiztonsági szolgálatok bármelyikében dolgoznak, akkor nagyon nehéz Magyarország szuverenitását garantálni” – mondta Ungár Péter. Legalább a régióban versenyképes bérezést adnának a nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozóknak, mert ezeknek a szervezeteknek folyamatosan a piaccal kell küzdenie, hogy legyen munkaerő. „Béremelésre mindenféleképpen szükség van ezen a területen” – fogalmazott az LMP képviselője. „A diktatúra titkai nem maradhatnak a demokrácia titkai”, ezért nyilvánosságra hoznák a rendszerváltás előtti ügynökaktákat.